Adókedvezmények hatásainak kalkulációja

Mielőtt vad számolgatásba kezdünk, fussunk azért át a különböző opciókon. Egyrészt kiszámítható a normál adózás alá eső befektetés hozama. Ehhez csak azt kell kitalálni, mennyi lesz az infláció átlagos szintje. Utána eldönteni, hogy milyen hozamú befektetést tervezünk, és ezekhez milyen egyszeri illetve évente rendszeresen felmerülő költségek társulnak. Szintén megadható a portfólió forgási sebessége.

Az évi rendszeres költségek megadásakor – a számlavezetési díj mellett – várhatóan a legjelentősebb költség az alapkezelési díj lesz. Erről ne felejtkezzen el senki. Az átlagos alapkezelési díj a választott portfolió függvénye, mértékéről a befektetési szolgáltatóktól kérhetünk információt. Az ETF-ek esetében 0.2 – 1% között mozog az alapkezelési díj, de konkrét esetekre megnézhető például a www.xtf.com oldalon.

A következő a Unit-linked biztosítás. Ez a konstrukció 10 évesnél hosszabb lejáratok esetén több adókedvezményt biztosít. Itt kizárólag azzal az esettel kalkuláltam, amikor kivárjuk a lejáratot. Ha lejárat előtt szállunk ki belőle, ez a konstrukció egyértelműen hatalmas buktát eredményez, ehhez nem kell kalkulálni semmit.

A lejárati hozamok számításakor is több egyszerűsítéssel éltem. Nem vettem figyelembe az éves adó-visszaigényléseket. Ez egyrészt megszűnhet, másrészt hatása függ a befektetett összeg nagyságától. Akinél ez jelentős tétel, megbecsüli külön.

Az UL-eknél számomra egy nagyon homályos pont maradt, az “alapkezelési díj” néven futó éves költség. Nem világos, hogy ez hozzáadódik a tartott eszközök alapkezelési díjához, vagy ugyanaz a díj. Van olyan szolgáltató, ahol számomra úgy tűnik, mintha hozzáadódna, másoknál mintha ez lenne a kizárólagos alapkezelési díj.

Végül a NYESZ. Itt nem kalkuláltam azzal az esettel, ha valaki kivárja a nyugdíjas kort, mert ez az eset egyértelműen nyereséges, nincs mit kalkulálni rajta. Aki így tervez, az válasszon NYESZ-t. A nálam szereplő kalkuláció arról szól, mi van, ha idő előtt vesszük ki a pénzt. Ráadásul a teljes összeget. Ha csak kisebb összeget akarunk kivenni a NYESZ-ből, az különösebb fájdalom nélkül megtehető pl. osztalékot fizető befektetések vásárlásával (az osztalék automatikusan kikerül a NYESZ számláról, és adózik). Felmerül a kérdés, hogy miért kalkulálom ezt az esetet? Egyrészt, hogy lássuk, mennyit bukunk rajta, másrészt magasabb forgású portfoliók esetében, még idő előtti felvétel esetén is lehet a NYESZ optimális választás.

A NYESZ nem drágább érzékelhetően a hagyományosnál, sőt – a befizetés utáni első tranzakció díjának elengedésével – bizonyos esetekben akár jóval olcsóbb is lehet. Tehát ebben az esetben a “normál befektetésnél” megadott költségekkel kalkulálok. Ugyanakkor itt is elhanyagoltam egy elemét a konstrukciónak. Ha valaki menet közben adó-visszatérítést vett igénybe, azt lejárat előtti megszüntetéskor törvény szerint megnövelt értéken vissza kell fizetni. Itt megint az a probléma, hogy ennek a hatása függ a teljes összegtől. Akinél számít, próbálja figyelembe venni.

A NYESZ lejárat előtti megszüntetésének legfőbb büntetése, hogy az elért nyereség nem forrásadóval, hanem egyéb jövedelemként, a legmagasabb adókulccsal adózik, plusz egészségügyi hozzájárulás. Ehhez a számításhoz ezért beiktattam egy plusz cellát, ahol kitalálhatjuk, hogy szerintünk x év múlva a legmagasabb adókulcs milyen messze lesz a forrásadó kulcsától ( jelenleg, 2008-at írunk és tudtommal 36-20+11 = 27, ahol a 11% az eü hozzájárulás). Ezt főleg azért tettem, mert esélyét látom, hogy csökkeni fognak az adókulcsok. Persze az is lehet, hogy csökkentés esetén változtatnak a NYESZ szabályokon is, tehát erre senki ne építsen stratégiát.

Mielőtt nagyon megörülnél, a számított hozamok NEM éves hozamok, hanem a teljes időszakra vonatkoznak. Azt is remélem mindenki megértette, hogy pontosan nem kalkulálhatóak a jövőbeni hozamok, és a számítások sok egyszerűsítést tartalmaznak. Különösen a normál befektetés adóvonzatának számítása az, amelyik inkább szimulációnak, mint pontos számításnak tekintendő. Maguk az adózási szabályok is változnak, és  nem láttam értelmét az állandó aktualizálásnak, inkább az volt a cél, hogy a fontosabb változók hatását illusztráljam. A táblázat még a 20%-os forrásadó időszakában készült, tehát aki pontosabb számításokat igényel, bátran módosítsa a cellákban szereplő képleteket.

Itt tölthető le a különböző adózási konstrukciókat szimuláló excel táblázat:

https://lustaport.files.wordpress.com/2013/05/adocalc.xls

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.