Mit tanulhatsz ebből a könyvből?

Az alábbi kis kritikai elemzés megmutatja miben különbözik a Lusta portfólió befektetési stratégiája azoktól a közkézen forgó, általában hamis feltételezésekkel operáló, de sajnos a média által népszerűsített elképzelésektől, amelyek oly sok embert visznek be a sűrű sötét rengetegbe…

A kritika tárgya a Portfolio.hu egy átlagos cikke a tőzsdei hozamokról. A teljes cikk itt elolvasható (amíg nem kötik fizetéshez). Az alábbi észrevételekkel nem a hivatkozott sajtóorgánumot szeretném csesztetni, a Portfolio.hu egy jó színvonalú újság, a probléma elsősorban azokkal az általánosan elterjedt nézetekkel van, amelyeket közvetít. Maga a cikk amúgy is a CNBC-től átvett anyag, ami azt is illusztrálja, hogy nem magyarországi problémáról van szó.

Nézzük akkor pontról pontra.

“Megbukott Buffett stratégiája?”

A cím hatásvadász csúsztatás. Buffett stratégiája jóval több, mint a Buy and hold, pusztán annyi köze van a Buy and hold stratégiához, hogy véleménye szerint ez a legtöbb ember számára kedvezőbb, mint a gyakori adásvétel. A cikk EGYETLEN kézzelfogható érvet sem sorol fel, hogy Buffetnek ne lenne igaza, de a címben azért próbál durrogtatni.

A Buy and hold stratégia előnyei között az alábbiak említhetők meg:

– Könnyű megvalósíthatóság: a befektetőnek mindössze egyszer kell döntést hoznia arról, hogy milyen instrumentumokat vásároljon meg;

– Elkerülhetők a rossz piaci időzítéssel kapcsolatos kockázatok;

– Hatékonyság: a kereskedési költségek alacsonyak, a stratégia ugyanis minimalizálja a tranzakciókat;

– Adóelőny: több országban is alacsonyabb kulcs mellett adóztatják a hosszú távú befektetésekből származó tőkenyereséget.”

Ezek az előnyök nagyjából rendben is vannak, bár így szimpla felsorolásban annyira talán nem  ütősek. A Lusta portfólióban szerepel jónéhány számítás, ami megmutatja milyen jelentős hozamkülönbségeket tud okozni néhány százaléknyi plusz költség.

“Az alábbi grafikonon 3 belépési pontot jelenítettünk meg, melyekre a cikk is hivatkozik, amennyiben a befektető az első pontban lépett a piacra (1998-ban), 15 év alatt 31%-os hozamra tehetett szert. Ez évesítve mintegy 2%-os hozamot jelent.
Az a befektető viszont, aki a második pontban szállt be, 13 év alatt egész pontosan nulla hozamot ért el. Ezen időszak alatt ráadásul kétszer szenvedett el egy közel 50%-os drawdown-t. Az a befektető pedig, aki a harmadik pontban lépett piacra, 12 éves időszak alatt 93%-os hozamot érhetett el, azonban szembesülnie kellett azzal, hogy tőkéjét egyszer teljes egészében lenullázta. Évesítve ezzel a stratégiával 7,75%-os hozamra tehetett szert a befektető.

Adj egy grafikont, én kiválasztok 3 pontot és bármit bebizonyítok a segítségével. Akár azt, hogy jó a Buy and hold, akár az ellenkezőjét. Az ilyen utólagos okoskodásoknak nincs sok haszna. A Buy and hold nem önmagában egy részvényindex tartásáról szól. Hol van ebből az okoskodásból a kockázat definiálása, a diverzifikáció, amelyek sokkal fontosabb elemei bármilyen befektetési stratégiának, mint a vétel-eladás időpontjának kijelölése? Ezt csak a Lusta portfólióból fogod megtudni.

A CNBC cikke lényegében a piaci időzítésre, a trendek megfelelő meglovagolására hívja fel a figyelmet. A Buy and hold mellett a másik fő stratégiai irányt a piacokon az ún. market timing képviseli. Ez azt feltételezi, hogy a be és kiszállási pontok megfelelő azonosításával magasabb potenciális nyereség érhető el, a magasabb kereskedési aktivitás mellett is. Ez a piaci stratégiák másik nagy csoportját, az aktív befektetés kezelést testesíti meg. Ennek szélsőséges esete a daytrading.

Azt az apró tényt felejtették ki ebből a kiváló gondolatból, hogy a piac időzítése senkinek sem sikerül tökéletesen. Ismétlem senkinek. A legkiválóbbak is csak bizonyos hibaszázalékkal képesek rá, az átlagbefektetők pedig garantáltan bukni szoktak rajta. Ez a tőzsde lényege. Néhány nagyon okos, rátermett ember elnyeri az átlagemberek pénzét. De vizsgáljuk tovább az érveket :

A stratégia előnyei között az alábbiakat emelhetjük ki:

– Kockázatcsökkentés: a befektetők kevesebb ideig tartják pozícióikat, így a potenciális veszteség mértéke alacsonyabb lehet, mint a buy and hold stratégia esetében;

Színtiszta hülyeség. A tőzsdei mozgások rendkívül koncentráltak, attól, hogy rövid ideig tartod a poziciót, nem csökken a kockázat mértéke.

– Magasabb hozamlehetőség: a piaci időzítés magasabb potenciális nyereséggel kecsegtet, ha a befektető sikeresen elkerüli a gyengébb tőzsdei periódusokat;

A lottón még magasabb a POTENCIÁLIS hozamlehetőség. Minden héten elég az 5 nyertes számot megjátszani. Ilyen szintű marhaság arról beszélni, hogy többet lehet nyerni potenciálisan. Hogyan?

– Lehetőség tőkeáttételes pozíciók és short ügyletek felvételére.

Ez a legdurvább kitétel. A tőkeáttételes poziciók és a short ügyletek az ÁTLAGBEFEKTETŐK számára neutronbombaként funkcionálnak. Nem marad utánuk egyetlen fogoly sem, csak halottak.

Korábban részletesen is megvizsgáltuk a különböző befektetési stratégiák múltbeli hozamát az amerikai részvénypiacon, a kapott eredmények pedig azt mutatták, hogy a megfelelő piaci időzítéssel kimagasló hozamok érhetők el. Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy ehhez az szükséges, hogy a befektető konzisztensen jól eltalálja a be és kiszállási pontokat. Vizsgálódásaink azt mutatták, hogy a hozamokat lényegében néhány nap teljesítménye határozza meg. Ezt jól szemlélteti az alábbi ábra: ha 1964 óta (2012 márciusáig) a befektető minden évben kihagyta a legjobb 5 napot, a kezdeti 1 dollárnyi befektetése gyakorlatilag lenullázódott volna. Ezzel szemben aki sikeresen elkerülte az 5 legrosszabb napot minden évben, az 11 377,57 dollárra tudta növelni kezdeti befektetését.

Ez tipikusan az a gondolatmenet, amit mindkét oldal igazolására szoktak használni. A Buy and hold rajongók szerint, ha kimaradsz az 5 legjobb napból (erre egy rosszul időzített market timing lehetőséget nyújt), akkor elbukod a hozamod legnagyobb részét. A Market timing hívők szerint, ha sikerül kimaradnod az 5 legrosszabb napból, az hatalmas nyereség. Valóban az, csak a módszert nem találták még fel.

Összefoglalva, nem olyan egyszerű kérdés ez, amit egy szimpla újságcikkben érdemlegesen tárgyalni lehet. Arra jók lehetnének ezek a cikkek, hogy közkeletű vélekedéseket helyretegyenek, de helyette inkább a homály terjesztése folyik. A fenti cikkből fájóan hiányzik az a tény, amit a gyakorlott tőzsdések régóta tudnak, hogy az átlagbefektetők döntéseit a profik kontraindikátorként használják. Nem a market timing módszereket kellene propagálni ( miközben a konkrét hogyanról egyetlen szó sem esik), hanem Buffetthez hasonlóan a Buy and hold közeli stratégiákat. Egy intelligens Buy and hold stratégiának természetesen köze nincs a fenti cikkhez, nem 100% részvénybefektetést jelent és egyáltalán nem idegen tőle a ritka időközönkénti vétel-eladás, de legfőképpen a kockázat megfelelő kezelése.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.