Az első magyar abszolút hozamú alap története

Az Aegon MoneyMaxx alapja definiálta magát elsőként abszolút hozamú alapként. Kezdeti éveinek története sok tanulságot hordoz a mai befektetők számára is. Az alábbi két ábra az első évek árfolyamának és nettó eszközértékének alakulását mutatja.

Kép

Kép

2004 végén jelentek meg róla az első egy éves hozam adatok, 20% feletti hozammal debütált az alap. A nettó eszközérték alakulásán látszik, ahogy először lassan, majd exponenciális ütemben épül fel a bizalom az alap iránt. Akik ebben a körben vásároltak, azt gondolták, megvan az aranytojást tojó tyúk. Egy abszolút hozamú alap ugye mindig felfelé fog menni, ráadásul évi 20%-os hozammal! Már lehet is tervezgetni mit veszünk a léből.

A beáramlás megtorpanását mi is okozhatta 2006 közepétől? Jól tudjuk a választ. Beesett a hozam, először 20% alá, később 10% alá is, egészen néhány százalékig. A hozamok már csak ilyenek, ingadoznak egy kicsit. Annyira azért nem volt vészes a helyzet, az árfolyamgörbén is látszik, hogy ezt inkább megtorpanásnak látjuk, mint menekülésre okot adó esésnek. A befektetők nagy része hasonlóan gondolkodott. Talán kevesebbet álmodozott a költési lehetőségekről, de kitartott.

2007 közepén indult a következő fellendülés. Vajon mi indíthatta el? Csak viccelek, mindenki tudja, hogy az éves visszatekintő hozamok kezdtek el emelkedni. 10% fölé, majd 15% közelébe. A régi 20%-ot már nem közelítették meg soha, de úgy tűnik az új befektetők beérték ennyivel is. Végül is 10-15% tuti (abszolút) hozam azért nagyon jó bolt ugye?

Hát persze.

Kép

Így nézett ki a folytatás. A nettó eszközérték alakulását már nem teszem ide, természetesen harmadolódott ugyanezen időszak alatt. Az biztos, hogy a második kör beszállói súlyos veszteségekkel távoztak az alapból. Egy abszolút hozamú alapból.

Mi a történet tanulsága? Több is van. A már jól ismert tanulság, hova vezet(het), ha pusztán hozamok alapján választunk befektetési terméket. Hova vezethet, ha nem tudjuk milyen kockázatok vannak azokban az eszközökben, amelyeket a választott alapunk vásárol.

Nagyon sokan a mai napig tévedésben vannak az abszolút hozamú alapokkal kapcsolatban. Látnak egy jó hozamot, és azt hiszik ez a hozam kizárólag az alapkezelő érdeme. Ha ilyen jó hozamot ért el az elmúlt években, akkor okos ember, jó alapkezelő. Miért változna meg ez a jővőben? Az alapkezelő nem változik meg. A hozamok értékelésével van gond. Az elért hozamok abszolút alapok esetében is több hatás eredőjéből állnak össze:

– vakszerencse
– választott eszközök
– vállalt kockázat
– az alapkezelő rátermettsége.

Amikor azt látod, hogy egy alap hozama 20%, akkor nem tudhatod pontosan, hogy ebből mennyi származik az egyes tényezőkből. Lehet, hogy zseni és ő hoz belőle 10%-ot, de ez egyáltalán nem biztos. Mi van, ha nagyobb kockázatot vállal, mint a többiek? Annak meglesz a böjtje. Mi van, ha csak eltalált néhány hosszabb trendet? Senki nem fog mindig betalálni. Mi van, ha az alapban általában preferált eszközöket kapta el egy piaci hullám? Ezekből kellene összerakni azt a bizonyos visszatekintő hozamot egy alap teljesítményének megítéléséhez. Ehelyett az abszolút hozamú alapoknál mindenki az alapkezelő ügyességének felelteti meg az addigi hozamokat. Ez egy nagyrészt hamis alapokon álló bizalom.

Miről is jutott ez most eszembe?

Az OTP Supra alapja 17 milliárdról 72 milliárdra növelte a nettó eszközértékét az elmúlt egy évben.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.

2 Responses to Az első magyar abszolút hozamú alap története

  1. Pingback: Hozamlisták farkasa | lustaport

  2. Pingback: A népszerűség átka | lustaport

Comments are closed.