Sharpe mutató ?

A befektetési alapok teljesítményét aligha lehet korrekten mérni egyetlen mutató használatával. Még lehetetlenebb vállalkozás, ha a jövőbeni teljesítményre vonatkozó utalást szeretnénk kinyerni egyetlen mérőszám segítségével. Mégis léteznek ilyen mutatószámok – valószínűsíthetően az ember egyszerűsítésre törekvő hajlamának köszönhetően. Az egyik legelterjedtebb mutató a sharpe arány. A befektetési alapokhoz tartózó sharpe arányszám elvileg azt mutatja meg, mennyire “jó” alapról van szó. A képletéből következő “jóság” definíció szerint, azok a legjobb alapok, amelyek a lehető legnagyobb extra hozamot (az aktuális kockázatmentes hozam felett generált rész) a legegyenletesebb módon képesek produkálni. Valóban ezek lennének a legjobb alapok? Ezt most nem fogjuk eldönteni.

A gyakorlatban sokkal izgalmasabb kérdés, hogy az alapok “jóságának”, a sharpe mutatónak (vagy más mutatószámnak) van-e előrejelzési ereje a jövőbeni teljesítményre vonatkozóan. Természetesen ezt a kérdést sem fogjuk eldönteni tudományos alapossággal, inkább az érdekesség kedvéért nézzük meg néhány “jó” befektetési alap teljesítményét az elmúlt egy évben.

A “jó” befektetési alapokat a mostanában rendkívül népszerű (a befektetések világában ez negatív jelző !) abszolút hozamú alapok között keresgéltem. Megtalálásukban ez a cikk volt segítségemre. A cikk tavaly év közepén vizsgálta / elemezte a legjobb abszolút hozamú befektetési alapok mezőnyét, állítólag objektív kritériumrendszer alapján. Nincs is annál jobb. Minket ( na jó, engem mindenképpen) most az érdekel, hogyan muzsikáltak az elmúlt egy évben az akkor megtalált legjobb abszolút hozamú befektetési alapok.  Egész konkrétan mennyi volt az éves hozamuk. Mint a bevezetőben említettem, önmagában a hozam nem méri korrekten egy alap teljesítményét – legalább a kockázatra normalizálni kellene -, de mivel egy eszközosztályba tartozó alapokról van szó, a túlbonyolítástól eltekintek.

A cikkben többféle szempont alapján rangsorolták az alapokat, elsőként nézzük a hozam rangsort:

Kép

Mi történt azóta ?

Supra    11.5%
EMDA    -3.7%
G10    0.7%
MoneyMaxx    7.9%
Smart Money    7.1%    ->    első öt átlaga :  4.7%
Atticus Alfa B    6.9%
Dialóg Euro    10.6%
Új Európa B    6.1%
Hozam Prémium    1.4%
Platina Béta    6.2%     ->    utolsó öt átlaga:   6.24%

Ebben a listában a most aktuális egy éves visszatekintő hozamokat láthatjuk. Az alapok az eredeti sorrendben szerepelnek. Nyilván az aktuális hozamoknak jelentős szórása van, ezért kiszámoltan az első öt (anno a legjobb 5) alap átlagos hozamát és az utolsó öt (anno a legkevésbé, de még toplistás) alapok átlagos hozamát. Ebből az derül ki, hogy jobb hozamú alapok átlagosan rosszabbul teljesítettek az elmúlt egy évben. Sőt az is látszik, hogy mindkét csoport rosszabbul teljesített, mint a megtaláláskori átlag. Minden tudományos igényességet mellőzve azt mondhatjuk, hogy hozamok alapján nem volt jó ötlet alapot választani.

Most nem fogok úgy csinálni, mint akit meglepett a fenti eredmény, inkább haladjunk tovább. A következő lista nettó eszközérték szerint rangsorolta az alapokat. Fordíthatjuk úgy is, hogy ez a népszerűségi lista, azt mutatja, mennyi befektető (pénz) helyezte bizalmát az egyes alapokba:

Kép

Mit hozott a népszerűség az elmúlt egy évben? Az alapkezelőknek persze sokat, de a befektetők esetében már felmerülnek kérdések:

VM    8.7%
Citadella    10.8%
Supra    11.5%
Hozam Prémium    1.4%
MoneyMaxx    7.9%        ->    első öt átlaga :  8.06%
Columbus    20.6%
Platina Pí    19.9%
Hold    13.6%
Atticus Alfa B    6.9%
Platina Pí B    17.3%        ->    utolsó öt átlaga : 17.52%

Itt még durvább az eltérés az első illetve a második ötös csoport átlaga körül. Aki nem a legnagyobb alapok közül válogatott az több mint kétszer akkora hozamot élvezhetett a rákövetkező időszakban. Az értékeket persze nem kell abszolutizálni, az eredmények egy része származhat a véletlen igazságosztó szerepéből, de az eltérés szignifikáns. Szintén megjegyezhetünk annyit, hogy legalább a második ötös csoport átlagos eredménye kiemelkedően jó, de ez részben származhat abból, hogy ebben a csoportban a kiemelkedő hozamú Platina Pí két verzióban is szerepel.

Ennyi bemelegítés után már áttérhetünk jelen írás tárgyára, a sharpe mutatóra :

Kép

Nézzük ennek a rangsornak az eredményeit :

Platina Pí    19.9%
Platina Béta    6.2%
Platina Alfa    15%
Supra    11.5%
VM    8.7%
Columbus    20.6%
Platina Gamma    11.7%      ->    első hét átlaga :  13.37%
Rubicon    27.9%
Citadella    10.8%
EMDA    -3.7%
G10    0.7%
MoneyMaxx    7.9%
Hozam Prémium    1.4%
Delta    -19%
Generali Infrastrukturális    4.1%   ->    utolsó hét átlaga : 0.31%

Hoppá, hoppá, hoppácska! Pontosan ilyen eredményt szeretnénk látni egy releváns mutatótól! Az első hét átlaga szignifikánsan túlteljesíti az utolsó hét átlagát. Hozsánna a tudós embereknek! Érdemes volt a legjobb sharpe mutatóval rendelkező alapokba fektetni. Persze a hozamok szórása sok tréfára képes, a legjobb hozamot elérő Rubicon pontosan középen van a listában, így egyik hetes csomagban sem szerepel, de remélem senki nem fogja leszűrni azt a tanulságot, hogy a sharpe lista középső helyén szereplő alapba célszerű fektetni. Az átlagok meggyőzően mutatják a sharpe erejét.

Mielőtt bejelentkeznénk a közgazdasági Nobel-díjra, nézzük meg még egy – cikkben említett – mutatóra vonatkozó teljesítményt :

Kép

Annál lustább voltam, hogy ilyen sok alapra számolgassak, ezért vettem az előző (sharpe) listában szereplő alapok calmar szerinti sorrendjét, és ezekre néztem meg az aktuális eredményeket :

VM    8.7%
Platina Béta    6.2%
Platina Pí    19.9%
Citadella    10.8%
Platina Alfa    15%
Columbus    20.6%
Hozam Prémium    1.4%    ->  első hét átlaga :   11.8%
Rubicon    27.9%
Platina Gamma    11.7%
MoneyMaxx    7.9%
Supra    11.5%
EMDA    -3.7%
G10    0.7%
Generali Infrastrukturális    4.1%
Delta    -19%             ->  utolsó hét átlaga :    1.89%

Ez sem rossz. A sharpe mutatóhoz hasonló szignifikáns különbséget mutat a calmar szerinti sorrend is. Meglepő módon a Rubicon itt is pontosan középre került. Mégis csak a középső alapot kell választani mindig? A viccet félretéve úgy tűnik több eszközünk is van arra, hogy megállapítsuk mely alapokba érdemes fektetni. A sharpe és a calmar egyértelmű összefüggést mutatott a későbbi hozamokkal, a népszerűség (nettó eszközérték) esetében már nem volt ilyen összefüggés, de legalább szűrőként megakadályozta, hogy komoly alulteljesítésbe nyúljunk. És végül, mindenki kedvenc módszere, a hozamok alapján történő választás egyértelműen kontraproduktívnak bizonyult ebben az esetben. A befektetési világegyenletet semmiképpen sem alkotnám meg a fentiek alapján, de tanulságok piciny körét megrajzolhatjuk.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.

One Response to Sharpe mutató ?

  1. Pingback: Hozamlisták farkasa | lustaport

Comments are closed.