A bestia megszelídítése

A befektető legnagyobb ellenségével foglalkozó bejegyzés folytatásaként egy kicsit konstruktívabb hozzáállással vizsgáljuk meg ugyanazt a problémát. Milyen lehetőségeink vannak az alulteljesítés korlátozására vagy megszüntetésére? Az alábbi esettanulmány szerint a megfelelő eszközválasztás, a portfólió diverzifikált kialakítása sokat segíthet abban, hogy csökkenjen késztetésünk a befektetési alapok gyakori váltogatására.

Ennek illusztrálásához ezt a cikket hívtam segítségül, ami isteni véletlen folytán alig egy héttel a publikációm után jelent meg és kiválóan alkalmas a megkezdett gondolatmenet továbbvitelére.

Az első cikkben szereplő példa a Fairholme részvény befektetési alap, ami kiváló teljesítménnyel, közel 4%-kal túlteljesítette az SP500 indexet az elmúlt 10 évben. Egyetlen probléma vele és a kiváló teljesítményével, hogy mindezt hatalmas szórás mellett érte el. 2011-ben például -30%-os teljesítményt produkált változatlan SP500 mellett, míg 2012-ben hasonló nagyságrendű felülteljesítéssel örvendeztette meg a befektetőit. Azaz örvendeztette volna meg, ha bírták volna a hullámvasutat. A Morningstar kimutatása szerint a széles kilengések azt eredményezték, hogy az alap befektetői radikálisan alulteljesítették az amúgy kiváló eredményekkel rendelkező alap számait ( a vizsgálat módszertana az előző cikkben szerepel) :

Összehasonlításképpen nézzük meg két index alapú befektetési alaphoz kapcsolódó eredményeket (SP500 és small cap index):

Jól látható, hogy az alulteljesítés mértéke sokkal kisebb, mint a Fairholme esetében. Miért is van ez? Az index alapokba befektető vásárlók kisebb késztetést éreznek a legjobb teljesítményű alapok “üldözésére”, így kisebb eséllyel tesznek pénzt olyan eszközökbe, amelyek éppen ciklusuk csúcsán vannak. Szintén nyernek a felesleges tranzakciós költségek megtakarításával.

De még a fenti indexalapok befektetői is alulteljesítenek. Ezek a befektetők már kevésbé hajlanak arra, hogy az aktuális “forró” szektorok között ugráljanak, de még mindig hajlamosak piaci időzítéssel kapcsolatos döntésekre. A fenti indexalapok nagy kilengésekre képesek, az elképzelt mélypontokon és csúcsokon arra ösztönözve a befektetőiket, hogy készpénzbe, kötvénybe, vagy más eszközökbe meneküljenek. A piaci időzítés viszont nem a kisbefektetők tudománya és az eredmény általában alulteljesítés lesz.

Van-e megoldás a notórius alulteljesítésre? Talán. A Morningstar megvizsgálta a szélesebben diverzifikált portfóliót tartalmazó alapokhoz kapcsolódó eredményeket is. A Vanguard Total Stock alap mindenféle kapitalizációjú USA részvényeket tart előre meghatározott súlyozás szerint, míg a Vanguard 2045 szintén szélesen diverzifikált részvényeket (nemzetközi is) és kötvényeket:

És megtörtént a csoda! Nem csak eltűnt az alulteljesítés, hanem ezeknek az alapoknak a befektetői egyenesen felülteljesítenek. A széles körben diverzifikált befektetők jóval kevesebb ingert éreznek az érzelmi alapú döntésekre, inkább rutinosan a beesések során kicsit növelik befektetéseiket, míg az eufóriák környékén kicsit könnyítenek a ballaszton. A végeredmény? Versenyképes hozam hosszú távon, kevés problémázás a befektetési döntések környékén, nyugodt alvás. A lusta portfólió diadala.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.

2 Responses to A bestia megszelídítése

  1. Pingback: Csak linkelek: a Dalbar tanulmány | lustaport

  2. Pingback: Részvények taktikusan, zárszó | lustaport

Comments are closed.