Beteg ETF-ek

Az ETF-ek speciális csoportja a szintetikus alapok. Ezek a termékek nem valós befektetéseket tartalmaznak (részvény, nyersanyag, kötvény, stb.), hanem határidős termékek segítségével „utánozni” próbálják a benchmarkot.

Egy példán mutatnám be a különbséget a „normális” és a szintetikus ETF között. A technológia részvények egyik hagyományos indexe a Nasdaq 100 index. Ezt képezi le a QQQ névre hallgató ETF, ami teljesen hagyományos módon az indexben szereplő részvényeket vásárolja, megfelelő arányban.

Egy másik ETF, a TQQQ, definíciója szerint a Nasdaq 100 index (és így a QQQ) napi mozgásának háromszorosát produkálja. Ha a QQQ esik 1%-ot, akkor a TQQQ esik 3%-ot, míg ellenkező esetben, a QQQ 1%-os emelkedésekor, a TQQQ emelkedik 3%-ot. Fontos hangsúlyozni, hogy napi elmozdulásokról van szó.

A gyanútlan befektető azt gondolná, hogy hosszabb távon is ugyanez fog történni, a TQQQ háromszor annyit emelkedik (esik), mint a QQQ. Erről szó sincs. A matematika nem engedi. Tegyük fel, hogy 100-as értékről indul mindkét termék és az első nap a Nasdaq 100 emelkedik 10%-ot. Ekkor a QQQ értéke 110, a TQQQ értéke 130 lesz. A második nap a Nasdaq 100 esik 10%-ot. Ekkor a QQQ értéke 99 lesz, a TQQQ értéke 91. Hoppá, a kiindulási értékhez viszonyítva a QQQ 1%-ot esett, a TQQQ viszont nem 3%-ot, hanem 9%-ot !

Ilyen áttételes, szintetikus ETF-ek használata hosszú távú befektetésekre öngyilkosság. Nem mindig a fenti példában szereplő alulteljesítés jellemzi őket, van, amikor felülteljesítenek, a lényeg, hogy kiszámíthatatlan a működésük.

Forrás: A lusta portfólió

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged , . Bookmark the permalink.