ETF portfóliók: a legegyszerűbb

A világ legegyszerűbb portfóliója a 60/40. Ez 60% részvényt, 40% kötvényt jelent. Kockázatvállalási hajlam szerint lehet még módosítani az arányokon, illetve Bogle ötlete alapján még életkorhoz is lehet igazítani. Ő azt javasolta, hogy az éveink számának megfelelő arányban tartsunk kötvényeket, a fennmaradó részben meg részvényeket. Így az életkor előrehaladtával fokozatosan térünk át az egyre kevésbé kockázatos (ugyanakkor alacsonyabb hozamú) változatra. Az arányoknak megfelelő kockázat-hozam karakterisztika az alábbi ábrán látható:

hozamkoc

Forrás

Az ábra az USA történeti adatain alapul, és abszolút hozamok szerepelnek a függőleges tengelyen. A reálhozamokat ezen az ábrán találod.

Mint minden hasonló portfólió, ez is rendszeres újrasúlyozást igényel, az arányok állandó szinten tartásához. A jó hír az, hogy a Vanguard tanulmánya szerint, szinte mindegy milyen rendszerességgel végezzük, csak ragaszkodjunk a választott periódushoz. Szerintem évente egyszer bőven elegendő.

Rendkívüli egyszerűsége ellenére egyáltalán nem marad el a különböző hiper-szuper portfólió építés technikáktól, gyakran benchmarknak is használják ezek értékelésekor. A mögötte álló logika az, hogy amikor a részvények rosszul teljesítenek, előbb utóbb elindul a kamatcsökkentés, így a kötvények értéke emelkedik. A fellendülési fázisban az ellenkezője történik, a részvények jól teljesítenek, a kötvények kevésbé, de a lényeg, hogy a mozgásuk jól kiegészíti egymást. Természetesen ehhez anticiklus kamatpolitikára van szükség, és jól működő tőkepiacra (értsd: magyar eszközökkel csak óvatosan).

ETF-ekkel történő megvalósítása problémamentes. Választunk egy jól diverzifikált részvény ETF-et, a fennmaradó részre meg egy hosszú kötvény alapot. Az utóbbi természetesen lehet magyar kötvény alap is, így a portfólió még devizák mentén is diverzifikált lesz. A következő példában mégse magyar kötvény alapot használok, hanem amerikai ETF-et, mert ez megkönnyíti a többi portfólió eredményeivel a későbbi összevetést (mint írtam, ez gyakran benchmark portfólió).

A triviális megvalósítás a VT mint részvény, és a TLT mint hosszú kötvény, mégsem ezeket fogom használni. Részvénynek az SPY-t, mert így majd vizsgálható a smallcap hatás. Kötvénynek a TIP-et, ami változó kamatozású államkötvényeket tart. Azért preferáltam ezt a kötvény alapot, mert a nulla közeli kamatok világában a hosszú kötvények kiemelkedő bika piacot éltek meg, és kicsit félrevezetőnek érezném a TLT használatát. Praktikus oldalról nézve, ha most indítanék egy ilyen portfóliót biztos nem mernék 10-20 éves lejáratú kötvényeket pakolni bele.

Tehát maradjunk egy szolíd SPY – TIP párosnál, az eredmények az elmúlt évekre:

60/40   SPY – TIP portfólió
2008 -22.5%
2009  19.2%
2010  11.0%
2011   6.3%
2012  10.9%
2013  14.7%

Minden hozam USD-ben.

Most akkor nézzük meg az agresszív változatát. A részvényeket a VB képviseli, egy small cap alap, azaz kihasználjuk a “kicsi többet hoz” faktort (többet is esik persze). A kötvénynek pedig a HYG-et választottam (junk, vagy udvariasabban magas hozamú vállalati kötvények):

60/40   VB – HYG portfólió
2008 -28.6%
2009  33.3%
2010  20.7%
2011   0.4%
2012  13.7%
2013  22.8%

Minden hozam USD-ben.

A 2008-as évben szoríthatott a cipő rendesen, de az évesített hozama 8% felett van ennek a portfóliónak, ami dollárban, 2008-as indulással, elég szép hozam. A small cap hatás és az agresszív kötvények jelentősen megemelték az éves hozamot, míg az esés mértékét nem növelték hasonló arányban.

Folytatása következik…

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged , . Bookmark the permalink.