Hozamlisták farkasa

Sajnos nem láttam a Wall Street farkasa c. filmet, de remélem van benne egy jelenet, amikor egy hátsó VIP budoárban két alapkezelő sztorizgat, miközben fehér csíkokat szippantanak a hostess lány hasáról. A történet lényege annyi volna, hogy indítottak egy tucat alapot, mindegyikben rizikósabbnál rizikósabb pozíciókkal. Később a rosszul teljesítő alapokat bezárják, de a nagy számok törvénye alapján marad néhány a kezükben, amelyik kimagasló hozamot produkált. Ezekben az alapokban lezárják a pozíciókat és helyettesítik alacsony volatilitású, átlagos index vásárlásokkal. Kis idő múlva a csóringer befektetők felfigyelnek, hogy van itt egy kis elmozdulásokat produkáló, szuper biztonságosnak tűnő alap, aminek a 3-5 éves hozamai elképesztően magasak. Néhány újságcikk az alapkezelő zsenialitásáról, biztonsági játékáról és elkezd dőlni a lé….

Nem hiszem, hogy ilyesmi Magyarországon megtörténhet, de ahogy a vicc mondja: igény az lenne rá. Az elmúlt időszak legnagyobb nyertesei az abszolút hozamú alapok (már az elnevezést is inkább marketing fogásnak lehet tekinteni a nulla közeli kamatok világában), és ezek közül is kiemelkedik az OTP Supra alapja. Az alap nettó eszközértéke a 120 Mrd-ot verdesi, amiből 100 Mrd az elmúlt 2 évben áramlott be (egy része persze hozam). Mitől lett a Supra ilyen sikeres alap? Erre keressük a választ az alábbiakban.

Keresd a nőt! – tartja a mondás. Befektetési alapok nyelvére lefordítva: keresd a hozamot! Első lépésként a napi.hu-n kilistáztam a befektetési alapokat 5 éves hozam alapján. Kiszedve a forintban nominált alapokat, az alábbi listát kapjuk:

alapokhozam

Mit ad isten, a Supra az első helyen áll. Már évek óta vezeti a hozamlistákat. Hogyan is gondolhattam volna másra, ez a legjobb alap kérem szépen!

Vessünk azért egy pillantást a hozam eloszlására:

supraar

Az árfolyamból nem sok látszik, de bejelöltem két, jól elkülöníthető szakaszt a Supra történetében. Az első időszakban, kicsit több, mint 3 év alatt 150%-kal emelkedett az árfolyam, a második 3 éves időszakban csak 60%-kal. Mi történhetett? Elromlott a környezet? Szabadságra ment az alapkezelő? Nem, nem. Változtattak az alap befektetési politikáján, csökkentették a kockázatot. Rájöttek, hogy a befektetők nem szeretik a nagy ingadozást.  2011 őszén történt mindez.

A változásnak meg is lett az eredménye:

supranetto

Bumm, bumm, bumm. Egy idő után elkezdett dőlni a lé…

Persze a beáramlás egy része köszönhető az abszolút hozamú alapok hirtelen megugró népszerűségének, de a Supra teljesítménye így is kiugró. Ha a fenti hozamlistában megnézzük az utána következő abszolút hozamú alapokat, azokba összesen nem áramlott annyi pénz, mint a Suprába egymagában. Még csak az OTP kereskedelmi csatornáit sem dicsérhetjük (nem is akarjuk persze), mert a szintén OTP-s EMDA alapba tizedannyi összeg áramlott, mint a Suprába. Ez nem is annyira meglepő, mert az EMDA jóval nagyobb volatilitás mellett érte el az eredményét, azt meg nem szeretik a befektetők, mint tudjuk.

Miben rejlik akkor a Supra sikere? Valószínűleg a hozamvakságban szenvedő befektetőkben. Szevasztok!

Mit látott a kedves befektetni vágyó érdeklődő a hozamlisták böngészése közben? Van egy alap, ami kiemelkedő 3-5 éves hozammal rendelkezik, de a mozgása nem túl idegesítő. A befektetési politika megváltozása után (amúgy is kedvező piaci körülmények mellett) kisimult a Supra árfolyamgörbéje, de a hozamlistákban ott virított továbbra is a visszamenőleges 20-30%-os éves hozam. Hát itt csak egy zseniális alapkezelő állhat a háttérben, mire is várjunk még? Ismerős történet? Hát persze. Újra meg újra ugyanaz történik.

A befektetési politika megváltozásával le kellett volna csökkenteni a visszamenőleges hozamokat is. Csak hát erre nincs semmilyen előírt automatizmus. A Supra volatilitásának változásából (a piaci volatilitás csökkenésének figyelembe vétele mellett) egy nagy hasraütés segítségével úgy becsülném, hogy a Supra durván a felére csökkentette a kockázatvállalási hajlandóságát. Ha régen is feleannyi kockázatot vállalt volna, akkor a hozama is fele annyi lett volna. Tehát a fenti hozamlistában nem az élen a helye, hanem a inkább a mezőny közepén. Amennyiben előveszünk valami értelmes kockázat/hozam mutatót, akkor természetesen nem tévesztene meg minket egy szimpla hozamlista. Arról meg alig merek szót ejteni, hogy ha a befektetők többsége elolvasna néhány könyvet (ha angolul is tud, akkor még könnyebb dolga van), az sokat segítene a hasonló csapdák elkerülésében.

Mert ez a poszt nem azért íródott, hogy az OTP-re ráhúzzam a vizes lepedőt. Nem tudom mennyi szándékosság volt a befektetési politika megváltoztatásának időzítésében és különben sem emlékszem, hogy Csányi kicsavarta volna a nyalókát a kezemből gyerekkoromban, így nem is érdekel. Mindig azokat a tanulságokat kell keresni, amelyeken a legkönnyebben tudunk változtatni, és ezek általában saját magunkkal kapcsolatosak. Jegyezzük meg: a hozamvakság, a hozamok hajszolása mindig alulteljesítéshez vezet.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.