Nemzetközi részvényhozamok az elmúlt 100 évben

Kevesen ismerik fel a nemzetközi diverzifikáció jelentőségét. A befektetők természetes módon preferálják a hazai piacot, könnyebb az elérhetőség, több az ismeretanyag. Az ETF-ek térhódításával az elérhetőség terén forradalom zajlik, mostanra nagyságrendekkel egyszerűbb külföldi részvények, portfóliók megvásárlása.

Marad az információs szakadék. Hogyan találhatnám ki, melyik ország részvényeibe kellene fektetnem? A válasz: sehogy. Ezt meg kell hagyni a professzionális szereplőknek. A nemzetközi diverzifikációt viszont nem kell másra bízni. Nem az a feladat, hogy kiválasszuk melyik országban érdemes éppen befektetni. Annyi a dolog, hogy folyamatosan tartsunk nemzetközileg diverzifikált portfóliót. Egyszerre több országot.

A nemzetközi részvényekkel (hozamokkal) kapcsolatos ismeretekről szól az alábbi bejegyzés. Sok adattal, táblázattal. Megismétlem: a cél nem az, hogy ezen adatokból kitaláljuk, török vagy szingapúri részvényeket kellene venni jövőre. A cél az általános kép kialakítása. Miért fontos a nemzetközi diverzifikáció? Milyen hozamokra számíthatok? Hogyan ingadoznak ezek a hozamok? Reményeim szerint ezek az ismeretek segítik a bizalom felépülését a nemzetközi piacra lépéshez, amik kulcsfontosságú lehet minden hosszútávú részvényportfólió szempontjából.

Kezdjük a diverzifikációval. Miért fontos ez?

Az egyetlen országra (ez általában az az ország, ahol élünk) történő súlyozás lehetőséget nyújt olyan katasztrófa átélésére, ami porig rombolja befektetéseinket. Az alábbi ábrák és adatok innen származnak (javaslom az eredeti elolvasását is). Kezdjük rögtön a második világháborúval:

vh

A világháború porig rombolta a német, japán és olasz gazdaságot. Az érintett befektetők elveszítették vagyonuk nagy részét. A győztesek közül az USA tőzsde jól teljesített, de nem is ez a fontos, a világ tőzsdéi átlagosan egyáltalán nem szerepeltek katasztrofálisan ebben az időszakban sem. Bár abban az időben jóval korlátozottabb lehetőség nyílt a nemzetközi diverzifikációra, a példa mégis jól mutatja a biztonsági faktort, amit ez jelent.

A világháborún túl, 100 éves időszakra is megnézhetjük, mit is jelent a nemzetközi diverzifikáció:

nemz100

A fenti ábrán a legjobban és a legrosszabbul teljesítő 3 ország tőzsdei hozamát láthatjuk több, mint 100 éves időszakban. Bár sokan rendkívül szerencsésnek éreznék magukat, ha Olaszországba, Franciaországba vagy Ausztriába születnek, de az elmúlt 100 év totális katasztrófa volt ezen országok hazai befektetői számára. Tudhatták volna előre? Aligha. Az egyetlen segítség, ha nem kötjük magunkat egyetlen ország piacához sem, még ha a hazánkról is van szó.

Nézzük is meg, ki hogyan teljesített az elmúlt 100 évben:

nemhoz100

Ezek a reálhozamok. Van szórás ugye? Szintén van két átlag sor a táblázatban. Egyenlően súlyozott és kapitalizáció szerint súlyozott. Jól láthatóan, ha az adott ország tőzsdepiacának méretétől függetlenül, egyenlő részben vettünk (volna) részt ezeken a piacokon, akkor jobb eredményt érünk el.

Az egyenlő súlyozásnak (nemzetközi diverzifikációnak) a jelentőségét mégis a következő ábra érzékelteti legjobban:

nemzdd100

Itt kiszámolták különböző időszakokra az egyes tőzsdék legrosszabb teljesítményét. Például a 20 éves oszlopnál azt látjuk, hogy mindössze 3 ország volt, amelyik tetszőleges 20 éves időszakban emelkedni tudott. Megfordítva: nem volt olyan 20 éves időszak, amikor esett a részvények értéke. Ezzel szemben jónéhány országot látunk, amelyiknek volt olyan 20 éves időszaka, amikor a tőzsde 70-98%-os esést produkált. És most megint vessük szemünket az átlagokra: az egyenlően súlyozott átlag legnagyobb esése 13%, míg a “valódi” világátlag 30% volt. Mindkét átlag képes volt kivédeni a megsemmisítő mértékű esést, de azért a különbség rendkívül figyelemre méltó. Ez a táblázat nemcsak a világháború, hanem a nemzetközi diverzifikáció mementója is egyben.

A nemzetközi diverzifikáció melletti kereszteshadjárat befejezéseként álljon itt egy ábra az elmúlt 100 évre, ami látványosan mutatja a minél erőteljesebb diverzifikáció előnyét:

nemzgraf100

Következő adatszolgáltatónk rövidebb időszakot ölel fel, cserébe a részvényhozamokat (reálhozam ez is) országonként felbontotta elemeire. Külön szerepel mekkora hozam származott az osztalékokból és növekedésből illetve az értékeltség változásából. Akit részletesen érdekel a metodológia és az országokra lebontott adatok, mindenképpen olvassa el az eredeti forrást, én csak az összefoglaló táblázatokat veszem át.

Fejlett országok 1971-2014 között:

nemz71

Fejlődő és fejlett országok 1989-2014 között:

nemz89

Fejlődő, fejlett és frontier országok 1994-2014 között:

nemz94

A történeti adatok után álljon itt az aktuális helyzet értékelése ugyanerre a forrásra támaszkodva:

– Európa, különösen a PIIGS országok rendkívül olcsók a saját történeti értékeltségükhöz és más országokhoz viszonyítva,

– Japán elveszett évtizedeit elsősorban a kiugróan magas induló értékeltség okozta, amit mostanra nagyrészt ledolgozott,

– Az USA jelenleg drága, saját értékeltségi történetéhez és más országokhoz viszonyítva is,

– A fejlődő piacok olcsók, de sok a bizonytalansági faktor a jövőbeni teljesítményükkel kapcsolatban,

– Oroszország és Kína olcsók, de rendkívül hektikus hozamokat produkáltak a múltban,

– A skandináv országok kiemelkedő osztalék növekedést nyújtottak a befektetőik számára, amennyiben ez fennmarad, Dánia kivételével megfelelő értékeltségen forognak jelenleg is.

Részletesebb ország leírások a már hivatkozott forrásban.

A nemzetközi diverzifikáció gyakorlati megvalósítása során a kisbefektetők kompromisszumokra kényszerülnek. Régebben létezett több, egyenlően súlyozott nemzetközi ETF, de ezek mostanára megszűntek. Így a fenti cikkben is preferált egyenlő súlyozást csak ország ETF-ek segítségével lehetne megvalósítani, de nem túl reális elvárás 20+ ország ETF szerepeltetése kisbefektetői portfólióban.

Ennél jóval egyszerűbb megoldást biztosítanak a kapitalizáció alapján súlyozott globális ETF-ek. Ezek segítségével akár egyetlen termékben is elérhetjük a nemzetközi diverzifikáció elfogadható szintjét. A keresés indulhat például innen.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged , . Bookmark the permalink.