ETF portfóliók: kapitalizáció kontra egyenlő súlyozás

Az SP500 index leképezését megvalósító ETF-ek működésének apró különbségeit már tárgyaltam egy bejegyzésben. A legfontosabb lehetőséget azonban nem említettem. Az ott tárgyalt alapok mindegyike tőzsdei kapitalizáció alapján súlyoz, de van egy olyan ETF is, amelyik egyenlő súlyozású.

A súlyozásnak nagy jelentősége van, és sajnos az ETF-ek többsége kapitalizáció szerint súlyoz. Például ez vezetett a Nasdaq 100-at leképező QQQ esetében 2012-ben oda, hogy az Apple megnövekedett ára (kapitalizáció = részvények száma x részvények ára) már olyan magasra emelkedett, hogy a súlya 20%-ot közelítette az indexben. Tehát egy 100 tagú indexben egyetlen részvény a mozgás ötödét határozta meg.

A kevésbé extrém esetekben is problémát jelent, hogy az adott ETF (index) mozgása jobban kitett a nagyobb cégek irányába, mint elvárható lenne egy átlagos teljesítmény eléréséhez. A nagyobb cégek általában kisebb növekedési potenciállal rendelkeznek, esetleg már életciklusuk leszálló ágában, ritkán jelentve jó vételi lehetőséget a befektetők számára. Ezen cégek többsége vagy korrekten értékelt – hiszen minden szereplő figyel rájuk -, vagy túlértékeltek egy aktuális piaci folyamat által és azért nőtt nagyra a kapitalizációjuk. Ennek megfelelően az esetek nagy részében az átlagnál rosszabb hozampotenciállal rendelkeznek, viszont a kapitalizáció szerinti súlyozás pontosan ezen cégek irányába súlyozza az ETF-ek többségét.

Ezt a jelenséget figyelhetjük meg két SP500 ETF esetében: az SPY kapitalizáció szerint, az RSP egyenlően súlyozott ETF. Tehát mindegyik pontosan ugyanazokat a cégeket tartja a portfólióban, de a súlyozás eltérő. Az elmúlt 10 év teljesítménye így néz ki:

spyvsrsp

 

Az RSP másfélszer akkora teljesítményt nyújtott! A különbözet felépülése is jól érzékelhető, a bikapiac időszakában jobban teljesít az egyenlően súlyozott ETF, míg a medve során gyorsan visszaadta ezt a különbözetet. Majd a rákövetkező bika során megint növekszik a különbség a két ETF teljesítménye között. Erre a 10 éves időszakra átlagosan évi 2% körüli teljesítmény különbözet adódik, és csak azok lepődnek meg a végső eredményben ebből keletkező hatalmas eltérésen, akik nem olvastak még ETF-ekkel kapcsolatos szakirodalmat.

A kapitalizáció szerinti súlyozás hátránya hatványozottan jelentkezik akkor, amikor a piac egy része túlértékelt (buborék) állapotba kerül. A kapitalizáció szerinti súlyozás ilyenkor automatikusan nagy részt ad a túlértékelt cégeknek (ezeknek nő legjobban a kapitalizációja), így egyre jobban “bevásárolja” magát a lufiba.

Az egyenlő súlyozás egészségesebb mechanizmusa persze nemcsak piacokon belül jelentkezik, hanem nemzetközi portfólió esetén is. A fenti százalékos értékhez hasonló teljesítmény különbözetet mutatott ki Patrick O’Shaughnessy a nemzetközi hozamok vizsgálata során.

Ezek szerint minden esetben az egyenlő súlyozást kell preferálnunk? Sajnos nem ilyen egyszerű. A már említett QQQ esetében egészen máshogy alakult a történet (eddig):

qqqvsqqew

 

A QQEW a Nasdaq 100 index egyenlően súlyozott változata, míg a QQQ kapitalizáció szerint súlyozott. Láthatóan ebben az esetben az utóbbi folyamatosan túlteljesítette az egyenlően súlyozott ETF-et. Hogyan lehetséges ez?

Amíg nem alakul ki buborék, addig a kapitalizáció szerinti súlyozás működhet hatékonyan is. Nagyobb súlyt ad a jól növekedő cégeknek, így félig-meddig növekedési portfóliónak tekinthető az egyenlő súlyozással szemben. Ebben az esetben ez megjelenik a szektorok közötti súlyokban is: a QQQ például 60%-ban tartalmaz technológiai cégeket (olyan gigászokat, mint a már említett Apple, illetve a Google vagy a  Microsoft), míg az egyenlően súlyozott QQEW csak 45% körüli súlyt ad a technológiának. Ez előnyt jelent a QQQ számára addig, amíg jól megy a technológiai szektornak… A teljes képet persze sokkal jobban mutatná, ha lenne története ezeknek az ETF-eknek a 2000-es technológiai lufi időszakából is. Valószínűleg egészen más irányú túlteljesítést láthatnák abban az időszakban. Azok számára, akik még jobban elmélyülnének a két ETF pár súlyozással kapcsolatos kérdéseiben ajánlom ezt a cikket elolvasásra.

Mi lenne akkor a tanulság? Szerintem annyi, hogy érdemes odafigyelni a súlyozással kapcsolatos kérdésekre. Amikor túlértékelt szektorokról, országokról szólnak a hírek, akkor különösen. Nem azért, hogy közvetlenül és azonnal megváljunk ezektől a befektetésektől, mert az esetek nagyobb részében ez hibás döntés lenne. A túlértékeltség önmagában nem időzítő tényező. Az amerikai piac túlértékeltsége például már jó ideje téma, aki az első hírre eladta volna ottani érdekeltségeit, az lemarad egy közel 40%-os ralliról. Sokkal inkább arra célszerű figyelni, hogy ne tolódjanak el a portfóliónk súlyai egy-egy túlértékelt szegmens irányába, mert az könnyen megbosszulhatja magát hosszútávon.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

2 Responses to ETF portfóliók: kapitalizáció kontra egyenlő súlyozás

  1. Pingback: Csak linkelek: smart beta | lustaport

  2. Pingback: Portfóliók újrarendezése | lustaport

Comments are closed.