Mi a kiemelkedő hozam?

És mi az átverés?

Gondolkoztál már azon, hogy mekkora hozamot lehet elérni tartósan a pénzügyi piacokon? Miért van az, hogy Warren Buffett évi 20% körüli hozammal a világ legnagyobb befektetője lett? Soros György (+Jim Rogers) túlszárnyalta őt is a hozamok terén, 30% átlagos hozamot ért el, igaz, rövidebb (ennek nagy a jelentősége!), 30 éves időtávon . A mostani titánok közül talán Jim Simons büszkélkedhet a legmagasabb átlagos hozammal, ő 35%-ot ért el (de az időszak megint rövidebb, mint az előző két esetben).  A legnagyobb ma élő befektetők hozamai általában 20-30% közötti sávba esnek hosszú távon. Ezek még csak nem is reálhozamok, továbbá ha a részvénypiaci teljesítményhez hasonlítjuk őket, akkor az extra, hozzáadott hozam inkább a 10-25%-os sávba esik.

Ennyit lehet csak elérni, vagy még nem került elő az évszázad befektetője? Miért van az, hogy bár ismerünk sokkal jobb teljesítményeket (három számjegyű hozamokat), azokat nem sikerült évtizedeken keresztül fenntartani? Mi a reális, fenntartható hozam elvárás? Ezek már fontosabb kérdések minden befektető számára.

Indulásként nézzünk meg néhány adatot:

Egy 2700 USD szolid méretű portfólióval indulva 1926-ban:

– 31.5%-os éves hozam esetén 2010-re a teljes USA részvénypiac fele a birtokunkban lenne,

– 33%-os éves hozam esetén a teljes piac a miénk lett volna,

– 40%-os éves hozamnál 60 év elegendő a teljes piac birtoklásához,

– egy “reális” 21.5%-os hozam esetében sajnos még a piac 1%-át sem birtokolnánk, de azért tekintélyes 100 Mrd. USD értékű portfóliónk lenne.

A számítások forrása

A fenti adatsorból látszik, hogyan válnak irreálissá a 30% környéki és afeletti hozamok hosszútávon. Egy-két százalékpontos különbség már a teljes piac felét jelentheti. Az is jól látható, hogy az évi 20% körüli hozam rendkívüli gazdagság forrása lehet. A ma élő legnagyobb befektetők számára is elegendő volt ilyen mértékű hozam, “csak” arra kellett ügyelniük, hogy kellően hosszú ideig fennmaradjon. Az idő faktor rendkívül fontos a végeredmény szempontjából. Nem az számít, ha valaki képes 100% feletti hozamot produkálni néhány kiemelkedő évben, hanem az, mekkora hozamot képes fenntartani átlagosan.

A másik fontos tényező hozam szempontból, azon piacok likviditása, ahol ezt a hozamot elérték. A kis méretű cégek nagyobb növekedési lehetőségekkel kecsegtetnek, mint nagyobb társaik. Még jobb, ha még tőzsdei bevezetés előtt találunk rá a jó lehetőségekre. Egy jó ötlet, új innováció sok pénzt tud termelni, de mint befektetés, sokkal kisebb a felszívó ereje. Nem fektethetek dollár milliárdokat egy most induló kiskunmajsai startup vállalkozásba. A jobb lehetőségek likviditása is alacsonyabb. Kis pénzzel könnyebb magasabb hozamot produkálni. Ez a pénzügyi piacokon mindenhol jól látható. Milliárdosok a cégek alapítói lesznek, nem azok, akik beszállnak a tőzsdei kibocsátásba. Nagyon ritkák azok a cégek, amelyek nagy méretben biztosítanak jó hozam lehetőséget. Egy adott piac likviditása általában fordított arányban áll az elérhető hozammal. Ennek köszönhető az a jelenség is, hogy a kisebb befektetési alapok induló korszakukban gyakran kiemelkedő hozamokat produkálnak, de a nagy pénzek beáramlása után eltűnnek az addigi kiváló hozamok. Kis méretben elérhető 30% feletti hozam, de ahogy múlik az idő és növekszik az alap, már elfogynak a jó befektetési lehetőségek, és a hozamok fokozatosan belesimulnak az átlagba. Csak a legeslegeslegnagyobbak tudják hosszútávon fenntartani a kiemelkedő hozamokat.

A likvid lehetőségek és az elérhető hozamok fordított aránya miatt is őrületes jelenség, hogy pont a világ leglikvidebb piaca a Forex a melegágya a legelborultabb hozamígéreteknek. Egy dolgot biztosra lehet venni, a Forex a legutolsó piac a lehetőségek sorában, ahol kiemelkedő hozamokat lehet elérni, ugyanis ott nincs semmilyen likviditási korlát a fenntarthatóság előtt.

Van egy millió forintod? Akkor egyszerű a dolgod, elég ha betolod egy Forex csodacégbe, mint például a Secure Investment, jónéhány sorstársadhoz hasonlóan. Jaj, azt hiszem elírtam a linket, ők megléptek 1 Mrd dollár “befektetői” pénzzel. Nem baj, itt van egy másik, napi 1%-ot biztosítanak. Ez azért jó, mert 10 év alatt közel 300 Mrd forintot csinálnak az egymilliós befektetésedből és te leszel a leggazdagabb magyar. Vannak ennél kicsit rosszabb lehetőségek, ők csak évi 50% hozamot ígérnek, így sajnos legalább 30 évre lesz szükséged 200 Mrd összekalapálásához. Szerintem évi 40% alatti lehetőségekkel már ne is foglalkozzál, akkor már legalább 40 év kellene a leggazdagabb magyar státuszához, és akkor nem maradna időd kiélvezni közben az élet minden apró csodáját.

Most biztos sokan mosolyognak az összetákolt weblapokat nézegetve, ki dől be ezeknek? Mint az első hivatkozás mutatja, 1 Mrd dollár. Ők nyilván profibb design és személyzet segítségével intézték, de csak bepaliztak rengeteg delikvenst. Magyarországon is 1-2 évente produkálunk egy hasonló történetet. Engem is megkeresnek időről-időre diplomás, jól képzett ismerősök, hogy mi a véleményem egy 50% feletti éves hozamról, akár egy forex zsenitől érkező ajánlatról, vagy egy OTC piacon forgalmazott bóvli részvényről legyen szó. Fel se merül bennük, amiről ez a bejegyzés szól, hogy a legjobb szándékot is feltételezve egészen biztosan fenntarthatatlan ajánlatokról van szó. Teljesen más egy lehetőség optikája, ha azt kell kitalálnom, hogy mennyi ideig marad fenn a kiemelkedő hozam, mintha csak azon elmélkedem, hogy megbízzam-e az adott illetőben. Az a baj, hogy általában csak az utóbbi kérdés merül fel ezekben az esetekben.

Kiemelkedő hozamok ugyan léteznek, de mint láttuk az idő és a likviditás erősen ellenünk dolgozik, így sokkal közelebb járunk a valósághoz, ha ideiglenes jelenségként tekintünk rájuk. Szintén a realitás érzékünket dicséri, ha nem a világ leglikvidebb piacán, a Forexen keresgéljük a kiugró lehetőségeket, mert ott egészen más várakozik ránk…

Bónusz: nemcsak a Forexszel van baj, ez az ajánlat most érkezett.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

3 Responses to Mi a kiemelkedő hozam?

  1. Pingback: A legnépszerűbb bejegyzések | lustaport

  2. Pingback: A következő tíz év | lustaport

  3. Pingback: Csak linkelek: 162% kamu | lustaport

Comments are closed.