Az ETF-ek legnagyobb hibái

Régebben belekötöttem egy hasonló témájú írásba, de még véletlenül se gondolom hibátlan termékeknek az ETF-eket. A tőzsdén forgalmazott alapok egyértelműen olyan termékek, amelyeknél az egyenleg rendkívül kedvező a kisbefektető számára (valljuk be: ez ritka a modern pénzügyi konstrukcióknál), de szó sincs róla, hogy hibátlan produktumokról beszélhetünk.

Elsőként a legfontosabb dolog. Nem igazán az ETF-ekkel van probléma, hanem Veled. Az emberi ego elválaszthatatlan része, hogy szívesen hárítja másra a hibákat, és ez sajnos az ETF-ek esetében korlátozottan fog működni. Amikor egy hagyományos alapot választasz, akkor az az alapvető elgondolás, hogy rábízod a pénzed egy szakemberre. Általában olyan szakemberre, akiben mások is megbíznak. Mi történik, ha félresiklik az ügy? Eladod az alapot, és a szakember a hülye. Igazán elvárható lett volna, hogy jól sáfárkodjon a rábízott pénzzel, de elcseszte. Nem baj, kezdjük előröl.

Más lesz a helyzet a passzív ETF-ek vásárlása után. Ha rosszul mennek a dolgok, nincs bűnbak, te állítottad rosszul össze a portfóliót. Megszűnik egy kényelmes pszichés háló, ami addig védett a hibás döntéseid következményétől. Márpedig rossz idők mindig lesznek, nem menekülsz a következményektől. Ezért azt kell mondanom, hogy a passzív ETF alapú befektetés elsősorban azoknak való, akik hajlandóak vállalni saját döntéseik következményeit. A többieknek az évi 2%-os alapkezelési díj való, ennyiért vásárolják meg a lelki békéjüket.

Kicsit cinikus talán, de átmeneti megoldásnak egy pénzügyi tanácsadó is megteszi. Bízd rá az eszközarányok meghatározását, később jó lesz bűnbaknak. Kicsit komolyabbra fordítva a szót, egy pénzügyi tanácsadó előnye a szakértelmén túl, hogy nehéz, esős időszakokban hideg fejjel tud gondolkodni. Amikor idegesen hívod az aktuális világvége idején, ő le tud beszélni arról, hogy kapkodva, hibás döntéseket hozzál. Neki sokkal könnyebb, nem az ő pénze…

Abban nem nagyon tudok segíteni, hol találhatsz jó tanácsadót, mert nekem mindig az az első közlendőm, hogy ne merjen tanácsot adni, különben azonnal faképnél hagyom. Annyit valószínűsítenék, hogy független tanácsadókat célszerű megkeresni, nem olyanokat, akik egy adott cégtől jutalékot húznak. Így hiába nagy a szakértelem a bankok környékén, náluk próbálkoznék utoljára.

A másik általános probléma az ETF-ek lényegéből fakad: tőzsdén forgalmazott alapok. Ott pörög az ár egész nap, bármikor ránézhetsz, hogyan állsz. Friss felmérések szerint az ETF tulajdonosok kétszer olyan gyakran jelentkeznek be az online számlavezetőjük felületén, mint a hagyományos alapok birtokosai. Mondjuk ki: bizonyos esetekben előny a hagyományos alapok T+2 vagy T+3 elszámolása. Mivel nem tudod, milyen áron fogsz eladni, jobban megfontolsz minden vételi/eladási döntést. Erre a problémára egyetlen jó megoldás van, kérj meg valakit, változtassa meg a jelszót… Az éves újrarendezésnél majd kérsz egy újat.

Az általános problémák után, a specifikus, csak bizonyos ETF kategóriákhoz kapcsolódó gondokról könyveket lehetne írni, így csak felsorolás erejéig néhány hivatkozás:

A volatilitás ETF-ekről valóban könyvet írtam, szerepelnek benne a problémák is.

A részvény és az aktív (smart beta) alapok gondjairól az Okos pénz, buta pénz-ben olvashatsz.

A kötvény ETF-ekhez kapcsolódó likviditási tudnivalók itt találhatóak.

A tőkeáttételes termékekről régebben esett szó.

Szó sincs tehát arról, hogy az ETF termékekkel ne lennének problémák, bár ezek többsége, mint a bevezetőben említettem, tájékozatlanság következménye. Egy jól élezett késsel nem szabad összevissza hadonászni, hanem el kell sajátítani a használatát. Olvassatok!!!

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.