A következő tíz év

A kisbefektetők nagy része nem is tudja, hogy bizonyos szempontból hatalmas előnye van a nagy intézményi befektetőkkel szemben. A profik esetében erős teljesítménykényszer működik. Eredményt kell produkálni évről-évre, negyedévről-negyedévre és időnként hónapról-hónapra. Egy befektetési alap nem gondolkodhat igazán hosszútávon, néhány éves alulteljesítés után gyakran repül az alapkezelő. Emlékeim szerint a Reformed Broker egyik bejegyzésében szerepelt a történet, miszerint a medvepiac mélypontján, 2009 márciusában beszélgetett tőzsdei kereskedőkkel. Sokan közülük úgy gondolták, hogy kiváló belépési pontot kínál a piac, de mégse longoltak. Amikor rákérdezett az okokra, azt válaszolták, nem engedhetnek meg maguknak még egy veszteséges hónapot.

A hosszútávú gondolkodás (és persze cselekvés) nagy előnyt jelenthet a piacon. Nagyon sok modell sokkal megbízhatóbban működik hosszútávon (pld. 10 év), mint rövidebb időszakokban. Ezt kiválóan illusztrálja a Portfolio tavaly novemberben megjelent cikke is. A befektetői alulteljesítés jelentős részben annak is köszönhető, hogy az amúgy sikeres modellek mellett nem tartanak ki megfelelő időtávon alkalmazóik.

Szusszanjunk is egyet és gondolkodjunk el azon, mi várhat ránk az elkövetkező 10 évben. A modell, amire támaszkodunk, a világ legegyszerűbb portfóliója. A 60/40 portfólió vonzereje a rendkívüli egyszerűsége mellett, a hosszútávon meglepően egyenletes és jó teljesítmény. Akár 100 éves időtávon nézzük, akár rövidebb időszakokra. Az elmúlt 10 évben, ami magában foglalja az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb pénzügyi krízisét, szintén jól teljesített, 7.2% nominális, 5% reálhozammal (forrás). Ez a reálhozam toronymagasan verte a hedge alapok átlagos teljesítményét (részletesen itt), a volatilitás figyelembe vételével, pedig a legtöbb alapeszköz teljesítményét is. Amennyiben körülnézünk idehaza, hány alap biztosított 5% reálhozamot a befektetőinek az elmúlt évtizedben, akkor kettőt találunk, amelyik megközelítette ezt az értéket (OTP Maxima, Concorde Kötvény) és egyetlen egy alapot, amelyik évi fél százalékkal túlszárnyalta (Concorde Részvény). Úgy tűnik, a magyar befektetési alapok elmúlt 10 évéről elmondhatjuk, hogy sok hűhó semmiért.

A 60/40 portfólió abból a szempontból is szerencsés, hogy a két összetevő (részvény, kötvény) várható hozama elég jól becsülhető 10 éves időtávon. A kötvények esetében ez egyszerűen az aktuális hozamszinttel mutat erős korrelációt, a részvények esetében már jóval több modell használható (ezek egy részét tárgyalja a már hivatkozott Portfolio cikk), amelyik ilyen-olyan pontossággal előrejelzi a 10 éves időszak hozamát. A kötvényhozamok aktuális adatai például itt megtalálhatóak, de ezek nominális értékek, a várható reálhozamhoz még az infláció értékét is meg kellene becsülni (például így), vagy a nemzeti bankok inflációs előrejelzéseit felhasználva. A részvények esetében a különböző modellek eltérő előrejelzéseket adnak a várható reálhozamra, az általam olvasott cikkekben általában 0-5% között szóródtak ezek az értékek, jellemzően a tartomány alsó felében. De valószínűleg nincs szükségünk a modellek tüzetes tanulmányozására, a józan paraszti ész is azt súgja, hogy az elkövetkező évtizedekben se a részvények, se a kötvények hozama nem éri majd el a történelmi átlagot. A Research Affiliates megtette nekünk azt a szívességet, hogy megbecsülte a 60/40 és két másik portfólió várható reálhozamát, 1-2%  közötti tartományba esnek. Véleményem szerint ez teljesen elfogadható munkahipotézis, egybeesik mind a józan ész, mind a különböző modellek előrejelzéseivel, így a következőkben azt feltételezhetjük, hogy 10 éves időtávon 1-2% reálhozamra számíthatunk egy kiegyenlített portfólió esetében.

Miért fontos, hogy mekkora hozamra számíthatunk?

Először is lényeges a reális hozamelvárás kialakítása. A legtöbb befektető kondicionálva van az elmúlt időszak hozamadataira. Amennyiben azt látja, hogy az elmúlt években a legjobb alapok 10-15% hozamot produkáltak, továbbra is ezekre a lehetőségekre fog vadászni. Csakhogy amikor leesnek a várható hozamszintek, a két-számjegyű kategóriába egyre inkább csak extrém befektetési lehetőségek fognak beleesni. Szimpla csalók, túl nagy kockázatot vállaló alapkezelők, vagy buborékgyanús szektorok. Amennyiben a múlt adatai helyett a várható hozamadatokkal kalkulálunk (ami egyben átlaga lesz a befektetői szektor teljesítményének) jóval reálisabb alapokon ítélhetjük meg az elénk kerülő lehetőségeket.

A következő fontos tényező a költségek szerepe az előttünk álló időszakban. Azok a befektetők, akik nincsenek pontosan tisztában a költségek szerepével, keserű csalódással fogják zárni a következő 10 évet. Az elmúlt időszak 5%-os reálhozamából se volt szerencsés leadni 1-2% díjat az alapkezelők számára, de még mindig megmaradt 3-4% a hagyományos befektetési alapok tulajdonosainak is. Na de mi a helyzet 1-2% reálhozam esetén? Azt bizony elviszi a macska. A hagyományos befektetési alapok szinte esélytelenül vágnak bele az ETF-ekkel folytatott versenybe az elkövetkező időszakban, és nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy tíz év múlva még durvább százalékokat láthatunk ebben a táblázatban.

Szintén valószínűsíthető, hogy az elkövetkező időben fel fog értékelődni a kockázatkezelés szerepe. Az elmúlt időszak könnyű volt, aki nem a harmadik világháborúra készült, az nehezen nyúlhatott mellé, emelkedtek a részvények, emelkedtek a kötvények, most már emelkednek az ingatlanok is. Szépen hízott minden disznó, de lassan beköszönt a vágási szezon. Azok, akik tévesen becsülik fel saját kockázattűrő képességüket, minden befektetési tevékenység origó pontját, (lásd: A lusta portfólió), könnyen a vágóhídon találhatják magukat. A kockázatok kezelésében természetesen sokat segíthet egy-egy jól eltalált modell, és a portfólióképzés elveinek ismerete (lásd: Okos pénz, buta pénz).

A most induló befektetők számára hasznos lehet Buffett tanácsa az időben elnyújtott vásárlásokról. Az egyszeri nagy összegű befektetések kockázata, hogy ha a vásárlással sikerül eltalálni a csúcspont környékét (ez persze csak utólag derül ki), az hosszú időre elveheti a kedvünket bármilyen további befektetéstől.

A bejegyzésben hivatkozott ábrák ebből a cikkből származnak.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.