Kérdés, válasz

“Olyan ETF-et keresek, amelyik nem fizet osztalékot, hanem visszaforgatja.”

Az amerikai ETF-ek szinte kivétel nélkül osztalékfizetők (már ha van mit kifizetni). Osztalékot visszaforgató ETF-eket elsősorban az európai piacon lehet találni. Egy jó screener segítségével.

A kulcsszó distribution policy = accumulating.

Természetesen elérhetőek az amerikai piacon befektető (csak az EU-ban bejegyzett) ETF-ek is, de általában drágábbak, mint az USA alapok. Kattints ide.

További információ a Kiszámoló cikkében.

“Megvettem mind a 3 könyvet, hatalmas segítség volt, hogy kéne ETF portfoliót kialakítani. 3 kérdésre nem kaptam választ:
1./ Melyik brókert válasszam, ha amerikai ETF-eket szeretnék beválogatni a portfoliómba?
2. / Mennyi lesz a ETF osztalékai után levont amerikai osztalékadó a gyakorlatban?
3./ Levonnak-e EHO-t a brókercégnél, akkor is, ha már elérthem az EHO plafont?”

Nem véletlenül nem szerepelnek válaszok ezekre a kérdésekre a könyvekben. Az a baj velük -szerzői szempontból-, hogy bármilyen válasz érvényessége gyorsan elavul. Most válaszolni fogok rájuk, de mindenki vegye figyelembe a válasz időpontját (2015 júniusát írjuk), és annál jobban ellenőrizze az itteni információkat, minél több idő telt el, amikor éppen elolvassa. Az ilyen jellegű kérdésekre egyébként sokkal jobban fókuszál a Kiszámoló blog, javaslom rendszeres olvasását, azzal a kiegészítéssel, hogy különösen adóügyi kérdésekben mindenki ellenőrizze duplán a kapott információt, bárkitől is származik.

1. / Mivel hosszú távú befektetésekről van szó, elsődleges szempont a biztonság. Erről itt írtam részletesen, egy mondatba sűrítve: csak olyan brókert válasszunk, amelyet (vagy az anyacégét) a tőzsdén jegyeznek. Ezután következő szempontok az olcsóság, megbízhatóság, egyszerűség. Az olcsóság és megbízhatóság szempontjait valószínűleg az amerikai diszkont brókerek elégítik ki legjobban. Magyaroknak a legkönnyebben az Interactive Brokers-nél lehet számlát nyitni, amelyik talán a legjobb cég ebben a műfajban. Külföldi számlanyitás előnye, hogy legtöbb helyen magasabb összegeket véd a befektetővédelmi alap, és nem zaklatnak minket olyan marhaságokkal, mint a tranzakciós adó. Hátránya, hogy némi kommunikációs képességet igényel az adott nyelven, több munkát igényel a külföldi adminisztráció kezelése, és a hazai adóbevallás elkészítése is nagyobb önállóságot követel.

Az egyszerűség követelményeit természetesen a hazai brókercégek elégítik ki leginkább. A lehetőségekről például a Kiszámoló egy régebbi cikkéből lehet tájékozódni, ami valószínűleg szintén elavult már, a bevezetésben jelzett okokból. Ugyanakkor a cikkben szereplő állítás, miszerint az ügyfelek 80%-a az Erste-t illetve a KBC Equitas-t használja, valószínűleg most is megállja a helyét, így nem nyúlhatunk nagyon mellé, ha az itthoni palettáról közülük választjuk valamelyiket. Vannak kisebb, olcsóbb cégek is, de ők nem elégítik ki az általam támasztott csődügyi követelményeket.

2. / Az amerikai-magyar kettős adózási egyezmény 15% levonást tesz lehetővé az amerikaiak számára osztalék esetén. Általában ennyit fognak levonni odakint, és idehaza csak a különbözetet kell megfizetni. Az USA-ban azonban többféle osztalékot ismer az adózási jog, és bizonyos esetekben nem vonnak semmit, ilyenkor értelemszerűen a teljes adót idehaza fizetjük meg a bevallás után.

Adózás tárgyában az a gyakorlati tanácsom, hogy egyszer érdemes alaposan tájékozódni az ügyben, felírni a főbb tudnivalókat egy doksiba, létrehozni a szükséges excel táblákat, és utána már csak azt kell megnézni minden évben, hogy mi változott a szabályozásban. Sajnos se a NAV, se az adótanácsadók nem túl jók tőzsdei témában, mert nincs a fősodorban, és kevés embert érint, de ha valaki képes precízen dolgozni, akkor semmi probléma nem lesz. Tapasztalatból mondom, voltam már néhány ellenőrzésen…

3./ Külföldi brókerek értelemszerűen semmiféle EHO-t nem vonnak, azt nekünk kell bevallani. A magyar cégek vonnak akkor, ha nem EGT országról van szó, így az USA esetében is. Sejtésem szerint (jobb lenne ezt a választott brókercégtől megkérdezni) azzal sem foglalkoznak, kinél hol tart a plafonhoz képest a levonás, így ezt a kérdést is az év végi bevallásnál kell rendezni. EGT országokból származó osztaléknál nincs EHO.

 

A fixed income ETF-ek grafikonja és az osztalékfizetés hogy viszonyul egymáshoz? Mit fizet az árfolyam elmozduláson kívül?

A kifizetett osztalékot a legtöbb grafikon ábrázoló program beépíti az árfolyamba. Tehát amit látsz, az már tartalmazza az osztalékfizetést is. Technikailag úgy működik a dolog, hogy az osztalékfizetés időpontjában az osztalék mértékével lecsökkentik az ár adatsor értékét visszamenőlegesen az osztalék mértékével. Ennek az eljárásnak két következménye van. Egyrészt jól ábrázolják az áremelkedés mértékét (osztalékkal együtt), másrészt a régi árak nem valós árak (nem annyiért forgott az adott ETF, vagy részvény a tőzsdén). Ez az eljárás kicsit torzítja a valós nettó eredményt, mivel az osztalékfizetésből árfolyamnyereséget varázsolnak, miközben az osztalék magasabb terhekkel adózik, de jobbat még nem találtak ki.
Nem egyszerű elsőre, de a lényeg, hogy a bruttó profitot (osztalékkal együtt) jól mutatja a legtöbb grafikonrajzoló. Sajnos vannak kivételek.

Az általam használt szolgáltatók közül a Stockcharts és a Yahoo a fentiekben leírt módon beépíti az osztalékokat a grafikonokba. Amennyiben az általad használt szolgáltatóval kapcsolatban kétségeid vannak, ellenőrizd az adatokat több forrásból.

Ez a bejegyzés kommentelhető, vagy további kérdés feltehető a Facebook oldalon.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

7 Responses to Kérdés, válasz

  1. Szalay Huba says:

    Nagyon tetszik a tőkeáttételes ETF-ekről szóló cikk, különösen az inverz ETF shortolásának ötlete. Ezt szívesen kipróbálnám, de az én brókeremnél sajnos nincs rá lehetőség, nem lehet ETF-et shortolni. Tudna olyan brókert ajánlani, ahol ez megvalósítható (lehet shortolni és forgalmaznak a DWTI-hez hasonló 3x inverz ETF-eket)? Előre is köszönöm!

  2. AndrásGy says:

    Interactive Brokers
    https://www.interactivebrokers.com/en/index.php?f=shortableStocks&p=shortable
    Ticker alapján lehet keresni.

    Ha magyar brókercégekre vonatkozott a kérdés, azokat nem ismerem különösebben, de biztos van közöttük is olyan, ahol lehet shortolni. Viszont mindig ellenőrizni kell, hogy mennyi a felszámított kamat, mert nagyon nagy szórás van ezen a téren.

  3. Alpinforex says:

    A fixed income etf grafikonjara adott valaszban nem eliras, hogy az osztalek mertekevel lecsokkentik visszamenoleg az arerteket? Az lenne logikus, ha megnovelnek azzal.

  4. GergelyM says:

    Most olvastam el két könyved a lusta portfóliót és az okos pénz, buta pénzt. Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. Milyen eszközzel számoltad ki az adatokat a példáidban? Én excellel kezdtem el összerakosgatni és kísérletezgetni, de nagyon nehézkesnek és macerásnak találtam.
    Másik kérdésem, hogy mikor érdemes beszállni az általam elképzelt portfólióval? Vegyük mondjuk konkrétan egy egyszerű VT(60)/TLT(40) portfóliót. Ha megnéztem az elmúlt 9 évet ezeknél az ETF-eknél, akkor a kötvények jobban teljesítettek (az exceles számításom szerint). A kamatok most lent vannak, ki tudja mennyire fognak emelkedni, a részvénypiac pedig már régóta a csúcson jár, egyre többen várják a medve piacot. Teljesen mindegy mikor szállok be így is?

  5. AndrásGy says:

    Én Amibrokert használtam, de önmagában ezért nem hiszem, hogy érdemes lenne megtanulni a használatát. Van néhány webes alkalmazás, ami kimondottan eszköz allokációs modellek tesztelésére szakosodott, és egyszerű őket használni, de valószínűleg csak statikus portfóliók esetében jók. Nekem nincs tapasztalatom velük. Nem tudom, mennyit időt töltöttél az excellel, de azt is figyelembe kell venni, hogy 10-20 évre alkotsz modellt saját magadnak, ebbe azért bele kell férnie némi macerának.
    A 60/40 portfólió, egy statikus portfólió, nagyon nem kéne időzíteni. Nem is lenne könnyű, ugyanis a két elem gyakran ellentétes irányba mozog. Amikor a részvény jó, akkor a kötvény nem annyira, és fordítva. Az mindenképpen igaz, hogy mostanában nem jók a hozamkilátások, de azt is tudni kell, hogy a befektetés életciklusa során gyakran lesznek olyan időszakok, amikor hasonló a helyzet, és kényelmetlen tartani magunkat az előzetes tervhez. Ha mindig jó kilátások lennének, akkor mindenki ezt csinálná, és nem működne az egész.
    Tehát alapvetően nem időzíteném a statikus portfóliót, de azért néhány megfontolandó ötlet:
    – időben elnyújtani a portfolió kiépítését, ez a módszer automatikusan kezeli az “időzítési ingert”
    – a teljesen általános VT/TLT helyett lehet indulni jobb hozamkilátásokkal kecsegtető eszközökkel, ilyen lehet bizonyos régiók erősebb súlyozása részvényeknél, illetve magasabb reálhozamú kötvények választása ideiglenesen (pl. Prémium államkötvény)
    – dinamikus modell használata, ami az egyéni befektetői döntésnél sokkal megbízhatóbban kezeli az időzítés kérdését, sok ilyen modellt tárgyaltam itt a blogon is

  6. Pingback: Költségátlagolás | lustaport

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s