Tőkeáttételes ETF-ek: csak profiknak

Már írtam régebben a tőkeáttételes ETF-ekről, a tanács annyi volt, hogy kerülje őket mindenki nagy ívben, ha nincs pontosan tisztában működésük apró részleteivel. Ez utóbbiban fogok segítséget nyújtani az alábbiakban, fenntartva az eddigi tanácsot, csak profi tőzsdei kereskedők kezébe való termékekről van szó.

A tőkeáttételes termékek alapvető sajátossága a leggyakrabban volatility drag illetve decay néven hivatkozott jelenség, mely szerint a volatilitás függvényében alulteljesítik a kiindulási indexeket. A jelenség matematikailag is leírható egy egyszerű képlettel:

leveraged etf formula

 

 

Forrás

Nos, erre a képletre nem lesz szükségünk a továbbiakban, de megmutattam :)))

Helyette sokkal egyszerűbb abakuszt használunk a 3x és 2x tőkeáttételes ETF-ek várható hozamának leírására:

3xetf

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás

A fenti táblázat egy 3 szoros tőkeáttételt alkalmazó ETF várható hozamait mutatja a volatilitás és az ármozgás függvényében. Az adatok 3 hónapos tartási időszakra vonatkoznak. Az első oszlop az alapindex (tehát nem az ETF !) éves hozamát mutatja, a második a 3 hónapos tartási időszakra eső alapindex ár elmozdulást (értelemszerűen a második oszlop negyede az elsőnek). A pirossal illetve zölddel színezett terület az tőkeáttételes ETF várható áralakulását mutatja az alapindex hisztorikus volatilitásának függvényében. Összefoglalva az első két oszlop és a felső sor volatilitás címkéi az alapindexre vonatkoznak, míg a piros/zöld oszlopok az alapindex napi mozgásának háromszorosát produkáló ETF hozamát.

Mit láthatunk a táblázatban? Például, ha nem történik árváltozás 3 hónap alatt (alapindex) a tőkeáttételes ETF akkor is veszít az értékéből az időszakra vonatkozó volatilitás szerint 3/11/24/38%-ot. Abban az esetben, ha történik árváltozás, a tőkeáttételes ETF az esetek többségében továbbra is alul fogja teljesíteni az alapindex mozgásának háromszorosát. Egyedül a zöld színnek jelölt esetekben fordul a kocka, az ETF több mint háromszor akkora hozamot biztosít az alapindex árváltozásához képest.

Természetesen a táblázatból sok egyéb okosság is kiolvasható. Abban az esetben, ha (egyetlen értelmes döntésként) shortoljuk a tőkeáttételes ETF-et, akkor a volatilitás függvényében egészen sokat mehet ellenünk a trade, és még mindig nyerésben maradhatunk. Például 60%-os hisztorikus volatilitás mellett, az alapindex 10%-os emelkedése esetén is csak 1.6%-ot megy ellenünk az ETF, míg 80%-os volatilitás mellett 17.6% nyerőben maradunk a shortunkkal, pedig 30% bukóban kellene lennünk.

A táblázatban fejrészében szereplő volatilitás értékek 20 napos időszakra vonatkoznak. A hisztorikus volatilitás értékeit célprogramokkal ábrázolhatjuk, vagy a csináld magad mozgalom keretében egy egyszerű Excel táblázat segítségével.

A fentihez hasonló táblázat természetesen kialakítható 2x tőkeáttételes ETF-ekre is:

2xetf

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás

Ebben az esetben már kicsit több a zöld, tehát az a kocka, amikor az ETF mozgása túlteljesíti az alapindex mozgásának kétszeresét. Ezek a táblázatok természetesen használhatóak az inverz tőkeáttételes terméke mozgásának leírására is, csak ilyenkor az alapindex elmozdulásának ellenkező előjelű sorát kell figyelembe venni.

Mire használhatjuk ezeket az abakuszokat? Nagyon sok mindenre. Elsőként az egyes termékek lehetséges mozgásainak mélyebb megértésére. Jól érzékelhető, hogy minél nagyobb az alaptermék volatilitása, annál nagyobb sebességgel morzsolódik a tőkeáttételes ETF értéke. Ugyanakkor, ha a volatilitáshoz képest nagy elmozdulás történik az alapindex árában, akkor felülteljesítővé válik a tőkeáttételes ETF.

Konkrét termékek behelyettesítésével még közelebb juthatunk az egyes ETF-ek belső természetéhez. A volatilitás ETF-ek esetében az egyik 2x ETF az UVXY. A hozzá tartozó alaptermék a VXX. Az UVXY longolásával elvileg a piaci stresszek időszakában kereshetünk egy kazalnyi pénzt, akár 5-10-szeresére is növekedhet az értéke. Igen ám, de mi történik a piaci stresszek idején? Megnövekszik a volatilitás. A megemelkedett UVXY értéke azonnal ezerrel morzsolódni kezd, és hiába vagyunk jó pozícióban, égetni fogja a kezünket, mint a forró krumpli. Az UVXY tehát a csendes időszakokban veszíteni fog az értékéből, az alacsony volatilitás miatt, majd stresszek idején hirtelen megugrik az értéke, de egyben folyamatosan morzsolódni kezd a magas volatilitás miatt is. Milyen csodálatos termék! Mindez azt jelenti, hogy az UVXY-t longolni az idő 95%-ban vesztes játszma, ezen az oldalon csak akkor érdemes kezdeni vele, ha tűpontos módszerekkel tudjuk jósolni a volatilitás tüskéket. Akkor kell beszállnunk, amikor elindul az emelkedés, és azonnal ki kell szállni, ha nincs több kraft benne. Azok számára, akiket alaposabban érdekel a volatilitás ETF-ek világa, ezt a könyvet javaslom tanulmányozásra.

Sokan gondolják egy rövid ismerkedés után, hogy a tőkeáttételes ETF-ek shortolása a tuti biznisz. Lehetőleg mindkettőt egy időben, ha a medve és a bika verziót is shortolja az ember, akkor neutrális pozícióban lesz és folyamatosan bezsebelheti a morzsolódás hasznát. Mint a táblázatokból látszik, ez azért nem olyan egyszerű. Ha nagy árelmozdulásba szaladunk bele, akkor gyorsan gyilkos méretű pozíciót varázsolhat nekünk a piac. Ezt semlegesíteni lehet a folyamatos rebalanszírozással, de akkor a morzsolódás sem érvényesül kellő mértékben. A valóság az, hogy a shortolás költségeit is figyelembe véve, nincs olyan hatalmas pénz a folyamatos shortban. Papíron láttam eredményeket, és a legtöbb ETF pár esetében éves egy számjegyű hozamot lehetett produkálni. Figyelembe véve az elmélet és a gyakorlat közötti jellemző különbségeket, ami shortolás esetében fokozottan érvényesül, valószínűleg nem éri meg a macerát és kockázatot ennek az iránynak az erőltetése.

A következő ötlet az lehet, ha csak magas volatilitás esetében kezdünk shortolni. Akkor garantált a gyors morzsolódás és a tuti nyerő. Ok, de milyen volatilitásnál? Ebben segítségünkre lehet a táblázat, 50% feletti volatilitás már jelentős morzsolódást produkál egy 3x ETF esetében. Nézzük is ezt meg a gyakorlatban.

Az olaj hisztorikus volatilitása tavaly karácsonykor elérte az 50%-ot, kiváló lehetőséget nyújtva a fentiek kipróbálására:

3olaj

 

A fenti ábra az olaj ($WTIC) és a két kapcsolódó 3x ETF áralakulását mutatja a rákövetkező időszakban. A DWTI 3x short, az UWTI 3x long ETF. Mi is történt? Nemcsak a volatilitás nőtt meg, de az olaj éppen szabad esésben volt, így az ármozgás is jelentős lett, 23% esés, alig több, mint egy hónap alatt. A táblázatunkban nem is szerepel ilyen mértékű alapindex elmozdulás, de ha megértettük a logikáját, akkor tudhatjuk, hogy minden volatilitás szinthez tartozik olyan mértékű elmozdulás, ahol már túlteljesítővé válnak az ETF-ek. A DWTI nem 69%-ot emelkedett, hanem 100%-ot, az UWTI sem 69%-ot esett, hanem “csak” 60%-ot. Értelmetlen lett volna shortolni bármelyik ETF-et ebben az időszakban. Ha a DWTI-t shortoljuk, mert “már megjött a mélypont az alapindexben”, az igen fájdalmas mutatványba fordult volna. Az UWTI shortolásával természetesen nyertünk volna, de kevesebbet, mintha az alapterméket shortoljuk (értelemszerűen háromszoros méretű pozícióval). Úgy tűnik, önmagában a magas volatilitás nem garantál semmit ezen a játszótéren.

Amennyiben a volatilitás nem elegendő a tőkeáttételes ETF-ek kihasználásához, meg is alkothatjuk a legfontosabb szabályt. Tőkeáttételes ETF-hez csak akkor nyúlhatunk, ha biztosan tudjuk az irányt. A “biztosan” helyett persze alkalmazhatjuk a “nagyon jó eséllyel” kifejezést is, a lényegen nem változhat. A fő szabály után már csak apró finomítások maradnak. Long oldalon ( a várható irány szempontjából long) csak akkor érdemes beszállni, ha nemcsak az irányt tudjuk, de az időzítésünk is kiváló, mert a volatilitás miatti morzsolódás ellenünk fog dolgozni. Azok számára, akik általában jól eltalálják az irányt és az időzítést is, nem sok mondanivalóm van, csak gratulálok nekik, és viszek majd virágot a sírjukra. A továbbiakban csak arra az esetre koncentrálunk, amikor az irányt tudjuk, de a mikor kérdésre csak halvány elképzeléseink vannak. Ezekben az esetekben jelenik meg a tőkeáttételes ETF-ek haszna.

Milyen esetekről beszélünk? Tudjuk, hogy emelkedni vagy csökkenni fog az alapindex csak azt nem, mikor. Az ETF-ek viselkedéséből azt is tudjuk, melyik eset a kedvezőbb. Amikor emelkedik az alapindex, akkor alacsony a volatilitás, tehát nem sok előnyét találhatjuk a tőkeáttételes ETF-eknek. Ezzel szemben, esésben megnő a volatilitás, beindul morzsolódás és jelentősen eltérhet az alapindex és a tőkeáttételes ETF viselkedése. Nagyjából körvonalazódik az ideális helyzet, nagy esés után, ha támpontjaink vannak a momentum kifulladására, akkor az inverz tőkeáttételes ETF shortolása jelentős előnyt jelent az alapindex longolásához képest.

A legutóbbi nagy áresést az olaj produkálta, meg is nézhetjük ebben az esetben mire mentünk volna ezzel a megközelítéssel:

3olaj1

 

Január végén, február elején már egyre több komolyan vehető információ jelent meg a “nincs messze a mélypont” témában (itt én is hivatkoztam néhányat). Tegyük fel, hogy valaki bátran belevágott a lecsóba, a fenti ábra a kapcsolódó ármozgást mutatja április elejéig.  A WTIC az olaj ármozgását mutatja, úgy tűnik igaza lett volna bátor kereskedőnek, 10%-kal emelkedett azóta az olajár (persze előtte csökkent még 10%-ot). Az olaj kereskedése tipikusan a határidős piacon történik, de ez főleg a nagy és tapasztalt játékosok területe. Kisebb szereplők számára az olaj ETF-ek jelentenek megoldást, csak nem túl optimális megoldást. Az USO határidős kontraktusokat tart, mint az árupiaci ETF-ek nagy része és nem követi pontosan az olaj ármozgását. Ebben az esetben közel 6%-kal kisebb hozamot lehetett elérni USO long segítségével, az alaptermék ármozgásához viszonyítva. Nem kicsi különbség, a hozam több mint felét elveszítettük (volna) az USO használatával. Az alulteljesítés oka a határidős piac jellegzetességiből fakad, az USO által tartott pozíciók erős contango-ban vannak és folyamatosan veszítenek az értékükből. Ha nem tudod, mi az a contango, akkor ismét ajánlhatok egy könyvet, de az alapos tájékozódásig jobb ha kerülöd a szintetikus ETF-eket.

Mi azonban nem fogjuk kerülni őket. Sőt, ajánlani fogjuk. Eddig azt láttuk, hogy az USO nem túl jó választás olaj longra, de mi a helyzet az inverz 3x ETF shortolásával? A DWTI 13%-kal többet esett, az alapindex mozgásához képest, így valóban ideális lehetőség volt ebben az esetben. Az alapindexre vetített mozgás ennek a harmada, tehát a DWTI használata azt eredményezte, mintha 9% helyett 13%-ot nyertünk volna az olaj longon ( a 3x ETF-ek shortolási költsége az én brókeremnél jelenleg évi 3-6% között mozog, tehát érdemben nem befolyásolja az ilyen rövidtávú eredményeket).

A fenti 3 termék közül messze a 3x DWTI volt a legjobb választás az olaj long megjátszására. Miért is működik ez jól? Nézzünk néhány forgatókönyvet:

1. Az olajat nagy volatilitással rángatják tovább, “keresi a mélypontot”. Ilyenkor a DWTI használata extra hozamot biztosít a volatility drag jelensége miatt.

2. Lecsitul a volatilitás, sávozni kezd az olaj, de nem igazán emelkedik. Ahogy múlik az idő, egyre több “ráhagyásunk” lesz a trade-ben, a volatility drag által generált hozam lehetővé teszi, hogy akár tovább csússzon lefelé a termék, nem kerülünk jelentős bukóba.

3. Valamikor emelkedni kezd a termék. A lecsökkent volatilitás miatt már nem nyerünk sokat a morzsolódáson, de az árfolyamváltozás mindenért kárpótol. Kiszállunk a jól meghatározott céláron, és nyertesként távozunk a placcról.

Látható, hogy sokféle forgatókönyv lehet, amellyel nyerni fogunk a tőkeáttételes ETF shortolásával. Az egyetlen bukó lehetőség, ha a volatilitáshoz képest nagyon sokat megy ellenünk a trade, mint a bevezető olajos példában láttuk. Pontosan ezért profik számára ajánlott a termék, mert ezt a lehetőséget jó eséllyel ki kell zárni.

A fenti példa még mindig kicsit elméleti jellegű, mert a profi szereplők jelentős része nem szívesen nyúl hulló késekbe, általában megvárják az első felpattanásokat, vagy valamiféle sáv kialakulásának kezdeti jeleit. A megfontoltabb szereplők számára is sok segítséget nyújthat tőkeáttételes ETF-ek használata. Térjünk vissza kicsit más szemmel az előző olaj trade-hez:

dwti

 

Az inverz ETF az alapindex első esési fázisában 200-ig menetelt, majd az első korrekciós fázisban 90 környékére esett vissza. Ezzel kaptunk egy 110 szélességű sávot, amit kereskedésre használhatunk. A tőkeáttételes ETF viselkedéséből tudjuk, hogy a sáv tetejénél – a magas volatilitás miatt – igen erős a morzsolódás, így az idő múlásával egyre kisebb a valószínűsége az első csúcspont meghaladásának. Ebben az esetben is, az alapindex hiába ütött újabb mélypontot márciusban, a DWTI az előző csúcspont alatt maradt 10%-kal. Ez nemcsak az olaj esetében jellemző viselkedés, sok más eszköz esetében tapasztalni fogjuk, hogy a fő esési fázis befejeztével az inverz tőkeáttételes ETF már nem fog új csúcsra menni, hanem egyre alacsonyabb csúcsokat üt meg. Természetesen ehhez a viselkedéshez szükséges egy kellő mélységű esés, a felismeréséhez pedig kellő mélységű tapasztalat. Abban az esetben, ha úgy látjuk, hogy ezek a feltételek fennállnak, akkor már egyszerű dolgunk van. Adott egy sáv 200 és 90 között, aminek a tetejét már valószínűleg nem haladja meg az ETF (pontosabban a stop loss szintet 200 fölé helyzhetjük), míg a sáv alját előbb-utóbb érinteni fogja. A belépési pontunkat (short) pontosan alakíthatjuk a risk-reward elvárásainknak megfelelően, a fenti esetben akár 1:5 risk/reward trade is összehozható lett volna 170 USD környékén, de egy alacsonyabb 1:2 arány esetében már jóval alacsonyabb szintekről is értelmes shortot lehetett nyitni.

2014-ben hasonló sávozást láthatunk például a small-cap amerikai cégek inverz ETF-nél:

tza

 

Ebben az esetben az első felszúráshoz 2014 elején még nem tartozott nagyon erős eladás, így több kockázatot hordozott a belépés. Mondjuk a stop loss kezeli az ilyen helyzeteket is. Végül egész évben megmaradt a 20 illetve 14 dollár közötti sáv, pedig az alapindex erős új mélypontot ütött októberben. Az októberi alapindex mélypont már kapitulációt is jelentett, így az inverz ETF árfolyama összeomlott a rákövetkező időszakban.

Hasonló mintát láthatunk az arany esetében:

dgld

 

Az első nagy eladási hullám 100-ig vitte fel az inverz ETF árfolyamát, majd egy hatalmas sávot alakított ki 90 és 55 dollár között, de az első csúcspontot már nem tudta meghaladni a későbbiekben.

Egy kicsit más típusú trade példát szolgáltatott az arany bányászati cégeket tartalmazó ETF a közelmúltban:

gdx

 

 

 

 

 

 

 

 

A piros nyíllal jelölt időpontban olyan mértékű eladási nyomás volt ezen az ETF-en, ami történeti léptékekben is ritka.7 napon keresztül folyamatosan adták, ebből 6 nap 1%-nál nagyobb mértékben esett. Ez a “puke” fázisnak nevezett jelenség azon kívül, hogy ritka, elég jellemző mintát produkál a későbbi árfolyam alakulásra. A rákövetkező egy évben az eddigi hasonló esetekben mindig produkált a zéró ponttól számítva 10-30% emelkedést. Sajnos az időbeni megjelenés nem kalkulálható, az esetek nagy részben gyorsan jött a felrántás, más esetekben vontatottan, akár csak az éves időszak vége felé.

Emlékszünk még mi kell a tőkeáttételes ETF-ek használatához? Elég tudni az irányt. Persze néhány más dolog is szükséges, például a megfelelő pozíció méretezés, de ez a bejegyzés továbbra sem az amatőröket célozza. Egy ilyen várható minta esetében megint ideális lehet az inverz 3x ETF használata. Az alapindex longolása esetén jól járunk, ha azonnal jön a feltámadás, de ha elhúzódik, akkor csak üldögélünk egy terméketlen pozícióban. Még abban az ideális esetben is, ha nem keletkezik veszteségünk, számolnunk kell az opportunity cost lehetőségével, ez a pozíció foglalni fogja a helyet, más jobb lehetőségek elől az elkövetkező egy évben. Ezzel szemben az inverz 3x shortolása egyre kedvezőbb helyzetbe hoz minket az idő múlásával. Csak egy év múlva emelkedik 20%-ot? No problem, addig hozzáadódik még 5-10% (az alapindexre vetített) hozam a végső eredményhez. Egy tőkeáttételes ETF viselkedése kimondottan jól illeszkedik egy ilyen várható mintához.

Remélem elegendő példát mutattam annak igazolására, hogy a régi cikkel ellentétben, nem beteg ETF-ekről van szó a tőkeáttételes termékek esetében, csak olyan eszközökről, amelyek profik kezébe valóak. Zárszóként még arra hívnám fel a figyelmet, hogy a fentebb megadott hozam táblázatokat ne használjuk konkrét trade-khez kapcsolódó várakozások kialakítására, vagy csak durva becslés jelleggel. Bármilyen szomorú is, amikor belépünk egy új pozícióba nem tudhatjuk a jövőbeni volatilitás értékét, illetve annak ingadozásait. A való életben a hisztorikus volatilitás gyakran hisztérikus módon képes ingadozni, lehetetlenné téve megalapozott elméleti számítások alkalmazását. Ezzel a csodálatos szóviccel el is búcsúzom, mielőtt nagyobb baj történne, és sok sikert kívánok a tőkeáttételes ETF-ek alkalmazásához, vagy elkerüléséhez.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.

2 Responses to Tőkeáttételes ETF-ek: csak profiknak

  1. Pingback: Bőkezű augusztus | lustaport

  2. Pingback: ETF 1×1 | lustaport

Comments are closed.