Az elmúlt tíz év

Miután kiderítettük mi vár ránk az elkövetkező tíz évben, érdemes egy pillantást vetni az elmúlt tíz év hozamaira is. Az inspirációt és néhány adatot ebből a cikkből merítettem, érdemes elolvasni mielőtt belevágunk.

Akkor néhány fontosabb adat az elmúlt évtizedről:

Nominális éves hozam Éves reálhozam
MAX 8.85% 4.96%
RMAX 6.73% 2.84%
DAX 10.65% 9.35%
SP500 5.77% 3.87%
TLT 7.65% 5.75%

Az adatok forrása a már hivatkozott cikk, ott megtalálható a rövidítések magyarázata is. A TLT már saját kiegészítés, ez a 10 éves lejáratú amerikai államkötvényeket tartalmazó ETF. A reálhozamok számításánál természetesen az adott ország inflációs adatát vettem figyelembe erre a kalkulátorra támaszkodva.

Az adatokból látható, hogy az elmúlt évtized a kötvények évtizede volt.  Meg persze Németországé, ami az Unió létrehozásával nemcsak politikai központtá vált, de az egyesülési folyamat legnagyobb gazdasági haszonélvezője is. Ezzel együtt a német sztori inkább egy politikai blog tematikájához illik, mi koncentráljunk inkább a kötvények teljesítményére.

A központi bankok zéró kamat politikája teljesen felborította a tankönyvekben szereplő hozam/kockázat összefüggéseket. Az amerikai államkötvények 2%-ot vertek az SP500-ra, ami egészen elképesztő. A magyar kötvényeknek sincs okuk szégyenre, a hosszú oldal szintén rávert az amerikai részvények teljesítményére, de a rövid kötvények reálhozama sem sokkal maradt el tőle. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy rövid kötvény befektetőnek max 7% körüli visszaesést kellett elviselnie az elmúlt tíz évben, szemben az SP500 index 50% feletti visszaesésével. Kidobhatjuk a tankönyveket? Aligha. Arra még várnunk kell néhány évtizedet. Csak annyit látunk, hogy az elmúlt évtizedben a kötvények átlag felett, míg az (amerikai) részvények átlag alatt hoztak. Lesz ez még máshogy. Addig is nagyon fontos figyelembe venni az elmúlt időszak ezen tulajdonságát, amikor különböző portfóliók hozamát értékeljük. Azok a portfóliók, amelyek nagyobb kötvény hányaddal rendelkeznek, kedvezőbb “szelet” kaptak az elmúlt évtizedben, de ez nem marad így az örökkévalóságig.

A magyar államkötvényekkel azonban talán kicsit más a helyzet. 5% reálhozamot biztosított a hosszú oldal, ami kiemelkedő érték, de talán nem annyira, mint az amerikai államkötvények 6%-ot közelítő reálhozama. A magyar piac egy természetes hozam felárral rendelkezik. Láthatjuk, hogy az EU közös pénzügyi rendszerén belül is akár 1-2%-nyi különbségek lehetnek a különböző országok által kibocsájtott kötvényeknél, így egyáltalán nem meglepő, ha Magyarország esetében ennél magasabb hozamra tartanak igényt a befektetők. A Magyar Prémium Államkötvény aktuális sorozata 4% reálhozamot ígér, akkor talán nem olyan rendkívüli átlagtól elrugaszkodott érték az elmúlt évtizedben produkált reálhozam sem.

Hasonló eredményre jutunk, ha megnézzük például az egyik leghosszabb történettel rendelkező Aegon Belföldi Kötvény Alap teljesítményét. A már hivatkozott cikkben szereplő adatok alapján 4.3% reálhozamot produkált az elmúlt tíz évben, de hasonló (4.5%) értéket kapunk akkor is, ha az 1998-as indulástól számítjuk ki a reálhozamát. Miért fontos ez? Pontosabban, kiknek fontos ez? Azok számára, akik nem akarnak kilépni a forint alapú befektetések világából. Az egyik leggyakoribb kérdés az ETF-ek kapcsán, hogy hol vannak a magyar forintban jegyzett ETF-ek. Igen, van egy darab BUX ETF, de az még viccnek is durva a maga öt cégével és az ennek megfelelő teljesítménnyel. Mit tegyenek azok, akik megértették az olcsó, index alapú, diverzifikált befektetések előnyeit, de maradnának a hazai fizetőeszköznél? Ha valóban fenntartható a magyar államkötvények 4% körüli reálhozama (márpedig az elmúlt 17 év és az aktuális helyzet is erre mutat) akkor egy kiváló befektetési eszköz van a kezünkben. Az elmúlt tíz évben alig néhány befektetési alap volt képes 4% feletti reálhozamot produkálni. Ez még inkább így lesz az elkövetkező tíz évben. Szinte minden magyar befektetési termékkel szemben kiváló alternatíva lesz egy 4%-os prémiumot biztosító államkötvény. Nevezhetjük a magyar ember ETF-ének is.

A magyar államkötvény jutalék nélkül vásárolható, alacsony költségű számlán tartható,  nincs rajta alapkezelési díj, és jelentős reálhozamot biztosít. A legtöbb tulajdonság, ami az ETF-ekről elmondható, az jellemző a magyar államkötvényre is. Egyetlen kivétellel. Nem diverzifikált. Az államkötvény esetében menthetetlenül összekötjük a sorsunkat a magyar állam sorsával, ezt soha ne tévesszük szem elől. A 4%-os reálhozamot a magyar gazdaságpolitika bénázásainak is köszönhetjük, és egy görög út esetében egészen rosszul is alakulhat egy 100% államkötvény portfólió sorsa. Ez ellen jó védekezés a lejáratok időbeni diverzifikálása, de még jobb a valódi diverzifikáció, ha nem tartjuk minden pénzünket államkötvényben. Mégis csak szükség lehet néhány valódi ETF-re :))

Az elmúlt tíz év egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyar befektetők sincsenek elzárva a jó hozamot biztosító, kis költségű befektetésektől, azaz a lusta portfólió koncepciójától. Csak ezt nem BUX ETF-nek nevezik, hanem magyar államkötvénynek.

 

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.