Dinamikus ETF portfóliók: a forgalommal szemben

A dinamikus allokáció népszerű formái vagy valamilyen mozgóátlagot, vagy momentum indikátort használnak a megfelelő eszköz kiválasztása során. Ilyen dinamikus ETF portfóliókat ismertettem az Okos pénz, buta pénz c. könyvben is, de már akkor kínzó kérdésként motoszkált bennem más alapon működő dinamikus portfóliók bemutatásának igénye. Egy könyv esetében meg kell húzni a határt, de a blog az egy másik műfaj, ezért most itt próbálom jóvátenni ezt a hiányt. Dinamikus portfóliót sokféle módszerrel lehet építeni, az más kérdés, hogy mennyire hatékony :))

Fundamentális (PE, CAPE, Warren Buffett indikátor, stb.) illetve szentiment mutatók egyaránt jó kiindulási pontot képezhetnek, de egy jól működő rendszer összerakása nem kis feladat. A különböző mutatók problémáival foglalkozott ez a cikk, illetve angol nyelven bőséges szakirodalom áll rendelkezésre. A következőkben egyetlen módszert ismertetek annak illusztrációjaként, hogy a népszerű metodológiáktól eltérő módon is összeállítható jól működő dinamikus portfólió, még akkor is, ha ez jelentős erőfeszítéseket igényel. Hatalmas szerencsénk, ha ezeket az erőfeszítéseket mások teszik meg helyettünk, és egy könnyen implementálható rendszert kapunk kulcsrakész állapotban.

Az alábbiakban ismertetett dinamikus portfólió alapelvét ez a cikk tárgyalja, lenyűgöző részletességgel. A gyakorlati megvalósítás lehetőségeit pedig ez a cikk ismerteti. Azok számára, akik nem bírják kellő mélységben az angol nyelvet, összefoglalom a lényeget. A kiindulási alapunk egy egyszerű részvény/kötvény portfólió. Csak nem statikus arányt használunk, hanem dinamikusan változtatjuk a részvény/kötvény arányt. Ebben egy olyan mutató lesz a segítségünkre, amelyik megmondja, mennyi a befektetők aktuális részvénykitettsége. Azaz a befektetett eszközök hány százaléka fekszik részvényben. Ezt a mutatót nem lenne könnyű magunknak összeállítani és rendszeresen aktualizálni, de – ez volna az internet csodálatos természete – a bekezdés elején hivatkozott cikk szerzője megtette helyettünk. Így nekünk nincs más dolgunk, mint elfáradni a FRED csúcstechnológiás weboldalára, rákattintani az Export fülre, és a download as XLS linkre. Így negyedéves bontásban megkapjuk az indikátorunkat, ami megmutatja, hogy a befektetők mekkora részvénykitettséggel rendelkeznek. Innentől könnyű már az út. Minél magasabb a részvénykitettség, annál valószínűbb, hogy a sok részvényvásárló felnyomta a részvények árát, és azok jó drágák. Tehát a mi dolgunk annyi, hogy csökkentsük a saját részvénykitettségünket, mert drága dolgok tartása nem vezet jóra hosszú távon. Az indikátor 25-45% között mozog az idő nagy részében, így attól függően, hol tartózkodik ebben a sávban, alakítjuk ki saját allokációnkat. 25% környékén 100% részvényben leszünk, 45% környékén 100% kötvényben, míg a közbülső értékeknél arányosan változtatjuk kitettségünket.

A már hivatkozott cikkben az arányok beállítása negyedévente történik, de én az egyszerűség nagy híve vagyok, és ezért csak évente egyszer állítjuk be az aktuális arányokat. Maga a mutató nem változik egyébként olyan sebességgel általában, ami indokolná akár a negyedéves beállítást, de nagy volatilitású időszakokban (válságok) jóval pontosabb kalibrálást tesz lehetővé. Itt most elég, ha annyit állapítunk meg, hogy az alábbiakban publikált eredményeknél jobbak is elérhetőek egy negyedéves ciklusban.

A másik általam alkalmazott módosítás/egyszerűsítés az volt, hogy mindig a 2. negyedéves adatot használtam a következő év arányainak beállítására. Ennek nem a hozambűvészkedés az oka, hanem az a szándék, hogy gyakorlatban is reprodukálható módszert mutassak be. Nem tudom pontosan, hogy a FRED adatbázisában milyen késleltetéssel jelennek meg az adatok, de abban biztos vagyok, hogy december 31-én nem állnak rendelkezésre a 4. negyedév adatai. Ezért a biztonság kedvéért a két negyedévvel azelőtti adatok alapján állítottam be a következő évre vonatkozó arányokat.

Nézzük is meg az eredményt:

SPY / TLT dinamikus Hozam Max. esés Kötvény %
2004 9.3% -8.4% 69%
2005 7.5% -5.2% 70%
2006 4.2% -6.9% 77%
2007 9.1% -5.6% 78%
2008 23.3% -6.8% 85%
2009 3.2% -19.1% 48%
2010 12.9% -5.9% 36%
2011 15.1% -5.8% 41%
2012 10.9% -3.7% 37%
2013 6.3% -7.7% 57%
Átlag (2004-2013) 10.2% -7.5%

A fenti táblázatban az Okos pénz, buta pénz módszertanát követtem, hogy az eredmény összevethető legyen az ott szereplő statikus SPY/TLT portfólióval. Hasonló okokból szerepelnek csak 2013-ig az adatok. A Max. esés oszlop az éven belüli esést mutatja, a Kötvény% oszlop az adott évre vonatkozó kötvény (TLT) arányt.

Hozam oldalról a dinamikus SPY/TLT portfólió 2%-kal jobb eredményt produkált a statikus változatnál, az átlagos visszaesés is kellemesebb, bár nem jelentős mértékben. Abban az esetben viszont, ha az éven túli csúcspont-mélypont visszaesést vizsgáljuk, már jóval kedvezőbb a kép, ez a portfólió 20% esést produkált az évszázad medve piacán szemben a statikus változat 30%-os visszaesésével. A fenti portfólió legfontosabb tulajdonsága mégsem ezekben az adatokban rejlik. A fő fegyvertény, hogy egyetlen negatív évet sem produkált ebben az időszakban, amit igen kevés befektető mondhat el magáról. A kritikus 2007-2009 között illetve 2011-ben kiváló hozamokkal örvendeztette meg befektetőit, így azok számára is jó lehetőséget nyújt, akik meglévő rendszerük kiegészítésének tekintenek egy ilyen dinamikus portfólióra.

Ez a portfólió közel 8% reálhozamot biztosított dollárban 10 év alatt, és az már kiderült, hogy hasonló eredménnyel egyetlen magyar alap sem dicsekedhet. Ezért a hozamért mindössze annyit kellett tenni, hogy évente egyszer beállítottuk a megfelelő részvény/kötvény arányt. Ha valami, akkor ez a lusta portfólió diadala.

Ja, és még csak annyit, hogy az idei évre javasolt kötvény arány 84%.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged , , . Bookmark the permalink.

2 Responses to Dinamikus ETF portfóliók: a forgalommal szemben

  1. Pingback: A jóléti Magyarország megteremtésérül | lustaport

  2. Pingback: Részvények taktikusan, zárszó | lustaport

Comments are closed.