Dinamikus ETF portfóliók: kapcsolgatás

A legegyszerűbb momentum alapú portfóliók egy részvény-kötvény páros (jellemzően SPY/TLT) között kapcsolgatnak árból vagy más indikátorból számított momentum segítségével. Mindig azt a terméket választják az aktuális tartási időszakra, amelynek jobb volt a teljesítménye az elmúlt periódusban. Ilyen rendszert tárgyaltam Az a csodálatos Sharpe ill. Okos pénz, buta pénz könyvekben is. Ez az egyszerű módszer rendkívül jó eredményeket produkált az utóbbi tíz évben, azon belül is a 2011-es év óta. Tíz éves időtávon 15% körüli hozam volt elérhető vele 17% körüli visszaesés mellett. Az optimális kapcsolási ciklus 3-5 hónap között alakult, de ez nem jelent garanciát a jövőre nézve. Az már inkább, hogy hosszabb kapcsolási ciklus alkalmazásával, illetve hosszabb időtávon vizsgálódva is jó eredményeket produkál ez a rendszer. Természetesen lehet tovább finomítani (bonyolítani), ha nem egy az egyben kapcsolgatunk a két ETF között, hanem a súlyozást változtatjuk. Ennek a metódusnak a rövid elemzése itt található. Az eredmény ettől nem lesz se jobb, se rosszabb, de a biztonságérzetünket növelheti ez a megközelítés.

Ez a két elemű, kevés karbantartást igénylő momentum rendszer jól állja az összehasonlítás próbáját más dinamikus rendszerekkel is, ebben a tanulmányban például a Mebane Faber féle Ivy 5 portfólió teljesítményével vetették össze.

Természetesen a kapcsolgatás nemcsak a fenti tanulmányokban szereplő SPY/TLT páros esetében valósítható meg, hanem a legtöbb “lusta portfólió” dinamizálható ezzel a módszerrel. Néhány ismert statikus portfólió dinamikus változatának teljesítményét megtaláljuk ebben a rövid tanulmányban. Érdekes módon a dinamikus változatok esetében is ugyanazt tapasztaljuk, mint a statikus verzióknál: nincs jelentős különbség a hozamok között. A dinamizált portfóliók egységesen sokkal jobb eredményt produkálnak (16-18% az éves hozam a tanulmányban vizsgált időszakban), de szinte mindegy, melyiket választjuk. Hasonló eredményt láthatunk a statikus portfóliók esetében is.

A fenti rendszerek többsége elég egyszerű momentum elvek alapján kapcsolgat a részvény-kötvény elem között. Ugyanez (mármint a szimpla kapcsolgatás, átsúlyozás) megvalósítható jóval összetettebb módszerek segítségével is, mint például ennél a rendkívül jó (kockázat/hozam karakterisztikát mutató) rendszernél. Azt azonban nem árt szem előtt tartani, hogy minél bonyolultabb szisztémát alkalmazunk, annál nehezebb meghúzni a határt az adatbányászat és a statisztikailag releváns eredmények között.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged , . Bookmark the permalink.