Okos elmélet vs. gyakorlat

A smart béta továbbra is a legdinamikusabban fejlődő ETF terület. A smart béta termékek alapvetése a kapitalizáció alapú súlyozás helyettesítése valamilyen hatékonyabb módszerrel. A konkrét metódus sokféle lehet, leggyakrabban valamelyik akadémikusok által már rongyosra kutatott faktor (értékeltség, kis méret, momentum, stb.) az alapja. Néhány ilyen faktor alkalmazása a kiválasztás során elméletben extra százalékpontokat jelenthet hosszútávon:

smart-beta-weighting

Forrás

A fenti táblázat utolsó oszlopa azt mutatja mekkora extra hozamot biztosít az adott faktor használata a kiválasztás során. Nem kell véresen komolyan venni ezeket az értékeket, ez csak elmélet. A gyakorlatban a fontosabb faktorok valós tényezők, de rendkívül ravasz a működésük. Azt semmiképpen se gondoljuk, hogy szép egyenletesen produkálják az előírt extrahozamot, és a befektetőknek csak a kaszák élezéséről kell gondoskodnia. Hosszú ideig képesek alulteljesíteni, aztán hirtelen nagyon jól, majd összevissza. A faktorok működésében is rendkívül fontos faktor (haha) a népszerűség átka. Mindezt láthatjuk az alábbi összefoglalóbb táblázatban is:

smartbetaw

 

Az értékeltséggel kapcsolatos faktorok például kiemelkedően jól működtek az elmúlt 5 évben, de a fundamentális faktorok nem sok előnyt biztosítottak a piachoz képest. Az is jól látható, hogy néhány százalékpontos előnyökről beszélünk hosszútávon is. A legerősebb faktor hatások sem biztosítanak általában 4%-nál magasabb extra hozamot, de az 1-2% jellemzőbb érték. És ez még csak az elmélet.

Minden új smart béta ETF színes prospektusokban, sok évre visszanyúló indexek ábráival bizonygatja, milyen nagyszerű befektetés lesz, de csak nagyon kevesen képesek beváltani ígéretüket. Az eddig eltelt idő messze nem alkalmas a végső ítélet meghozatalára, de már kialakíthatunk némi benyomást arról, mire számítsunk ezen a téren, mekkora lendülettel vessük magunkat a smart béta ETF-ek színes prospektusokkal díszített világába.

Erre a linkre kattintva a legrégebbi smart béta ETF-ek eddigi teljesítményét vethetjük össze az SP500 alakulásával. Annyi a teendőnk, hogy a chart tetején elhelyezkedő fülek közül kattintsunk a bal szélső SP500 fülre, illetve a chart alján elhelyezkedő csúszkát húzzuk ki maximális időszakra. Ekkor az egyes ETF-ek SP500 ETF-hez viszonyított teljesítményét fogjuk látni. Lehet játszani az egyes időszakokkal, valószínűleg a kedves olvasó is ugyanazt fogja látni, mint én, a régi motorosok közül egyedül az egyenlően súlyozott SP500 ETF (RSP) volt képes felülteljesítésre a teljes időtávon, míg egy (hosszabb) időszakban az osztalékra koncentráló VIG, de végül visszaadta az összes pluszt. Kicsit ironikus, hogy az egyetlen felülteljesítő okos ETF egy végtelenül primitív módszert alkalmaz, folyamatosan egyenletesen súlyozza a portfólió elemeit. A tőzsde nagy mókamester, általában jól működnek a végtelenül egyszerű módszerek, de azért sohasem működnek mindig. Az úgy már túl egyszerű volna. Az egyenlő súlyozással is hasonló a helyzet, meglepően sok esetben jól működik ez a módszer (például a nemzetközi hozamok vizsgálatánál is ez derült ki), de mindig akad arra is példa, amikor nem.

Hiába kedveli a tőzsde az egyszerűséget, a befektetők és az őket kiszolgálók szeretnek okosnak látszani, így csak ömlenek a piacra az újabb és újabb nagyon okos ETF-ek. A fiatalabb játékosok közül néhány jellemző teljesítményt az előzőhöz hasonló charton is megtekinthetünk (a teendő ugyanaz: bal szélső SP500 fül, és alul maximumra húzni a csúszkát). Ebből a listából az ALFA produkálta a legjobb teljesítményt a teljes időszakon. Ez az ETF nagy befektetők pozícióit másolja, az amerikai tőzsdefelügyelet számára megküldött kötelező jelentések alapján. A teljesítménye elég hullámzó az eddigi rövid története alapján, még nyitott kérdés mit fog produkálni hosszútávon A hasonló elven működő GURU-nak nem sikerült a mutatvány, alulteljesítette az SP500-at a teljes időszakon nézve.

Kevésbé lehet kötözködni a PKW teljesítményével, egyenletesen felülteljesített az egész időszakban. Erről az ETF-ről már írtam, részvény-visszavásárlások alapján súlyoz. Szilárd koncepció, méltán lett népszerű, és valószínűleg a népszerűség fogja megölni a teljesítményét előbb vagy utóbb.

A többi ETF nem produkált felülteljesítést, vagy csak 1% alatti tartományokban, így kijelenthetjük, hogy az elmélet megint egy messze eső alma a gyakorlat fájától. Egyszerűbben szólva: nem könnyű legyőzni a piacokat különböző okosságokkal.

 

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.

3 Responses to Okos elmélet vs. gyakorlat

  1. Pingback: Csak linkelek | lustaport

  2. Pingback: Teljesítmény hajsza | lustaport

  3. Pingback: ETF 1×1 | lustaport

Comments are closed.