Mennyit ér az ember élete?

Meglepődnél, ha kiderülne, hogy napi 20 kávéért dolgozol egész életedben? Akkor olvass tovább!

Egy olvasó hívta fel a figyelmemet MMM-re. A lusta portfólió olvasása után olyan egyértelműséggel hivatkozott rá, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne ismerni, kit rejt a három M betű. A könyv írásakor még nem tudtam (2008 körül nem is tudhattam) kicsoda Mr. Money Mustache, aki az utóbbi időben került be az amerikai média fő sodrába.

MMM meglehetősen radikális nézeteket vall a fogyasztói társadalomról, szerinte teljesen felesleges dolgokra költjük jövedelmünk túlnyomó részét, és életünk nagy részét a felturbózott anyagi lét rabszolgájaként éljük le. Ő inkább azt javasolja, tegyük félre jövedelmünk 50%-át, és vonuljunk nyugdíjba, amilyen korán csak tudunk. Ő is így tett 30 éves korában. Az általa vezetett blog részletes tanácsokkal szolgál a gyakorlati megvalósítás terén, mind a megtakarítási, mind a befektetési oldalon, vagy röviden itt elolvashatod magyarul. A befektetési oldal nagyjából egybeesik az általam is propagált olcsó, index-ETF alapú befektetések preferálásával. Jelen blog elsősorban befektetési kérdésekkel foglalkozik, és nem is szeretném életvezetési irányba elvinni, de egy bejegyzés erejéig mindenképpen érdemes megvilágítani az MMM által javasolt megtakarítási-befektetési kombó különleges erejét.

Kezdjük először a fő problémával. A takarékoskodás kulturális kérdés. Max Weber óta tudjuk, milyen fontos szerepet játszott a kapitalizmus kialakulásában a protestáns etika puritán hozzáállása a világ dolgaihoz. Ezen a téren sajnos nem sok környezeti ösztönzésre számíthatunk idehaza. A másik probléma, hogy a takarékoskodást fiatalon kell elkezdeni. Mert így működnek jól a számok. Nyugdíj előtt tíz évvel már nehéz csodákat művelni. A fiatalok számára viszont nem érték a lemondás. Ezt még családon belül is rendkívül nehéz áthagyományozni az új generációra, ha a többségi társadalom nem támogatja. Bármennyire is tiltakozik a józan ész, ha a környezet azt tekinti teljesítménynek, hogy gavallér módon elköltjük az utolsó fillérünket is, ott rendkívül nehéz huszonéves embereknek a takarékoskodás magasabb rendűségéről papolni. Pedig az alapigazság triviális. Miért jelentene egyéni teljesítményt a pénzköltés? Milyen erőfeszítésekkel jár? Azokat díjazzuk az Olimpián, akik leheverednek a rajtnál és elpöfékelnek egy füves cigit, vagy azokat, akik valamilyen erőfeszítést tesznek? A világ puritán felén konformizmussal aligha vádolható sztárok közvetítik ezeket az értékeket, de nálunk az alapzaj elnyom minden hasonló üzenetet.

Az alapképlet elég egyszerű. Minden pénz elkölthető. A befektetés, a jólét, vagy csak egy kiegyensúlyozott élet nem létezhet önálló pólusként. A költés, a költségek kordában tartása nélkül soha nincs egyensúly.  Csődbe ment lottómilliomosok, vagyonokat kereső profi sportolók végzik ugyanott, ahol kezdték, mert nem értik a pénzügyi lét alaptörvényét.

Persze azok számára sem könnyű, akik pontosan értik a két pólus egyensúlyának szükségét. Rendben, de élni azt most szeretnék. Harminc év múlva, majd már csak elleszek valahogy. Aztán eltelik a harminc év, és minő döbbenet, kiderül, hogy akkor is élni szeretnénk. De akkor már késő.

A másik tipikusan magyar ellenérv a takarékoskodás ellen, a nincs miből. Ez teljesen elfogadható, ha az MMM féle 50%-os megtakarítási rátáról beszélünk, ahhoz valóban jó fizetés szükséges. De ugyanez az érv jön elő 10%, vagy ne adj isten 20% esetén is. Ez már kulturális zsákutca. Az életszínvonal 10-20%-ának feladása lehet erőfeszítés, de semmiképpen sem a lehetetlen kategória. Feltéve, hogy ezt a bejegyzést nem a szegények menhelyén olvasod az ottani internetes terminálon, neked is megvan erre a lehetőséged. Könnyű? Ki mondta? Döntsd el, mennyit ér az életed.

Ehhez nyújt segítséget az alábbi táblázat. Ez egy két keresős család költségeinek alakulását mutatja 40 éves időszak alatt. A jövedelem 2x200eft, amivel a felső tized büszkélkedhet. Természetesen ki-ki szabadon felszorozhatja, vagy leoszthatja saját jövedelmi viszonyainak megfelelően.  A táblázatban néhány családi költségvetési tételt sorolok fel, ezeknek a havi jövedelemhez viszonyított arányát, és itt jön a lényeg, az alternatív életköltségét. Ez utóbbit úgy számoltam ki, hogy az adott költség helyett egy 4%-os reálhozamú befektetés értékét vettem figyelembe a 40. év végén. Tehát, ha lemondasz az adott tételről ennyi jövedelmed lett volna a pénz befektetéséből. A 4%-os reálhozam nem egy nagy mutatvány a magyar piacon, államkötvényekkel is el lehetett érni.

havi költség aktuális jövedelem %-ban ennyit vesz el tőled
autó 60000 15% 36%
dohányzás 24000 6% 14%
hitel (20 év) 29167 7% 12%
(luxus) üdülés 15000 4% 9%
kütyü 10000 3% 6%
(2) kávé 8800 2% 5%
alkohol 5875 1% 3%
TV 3000 1% 2%
39% 87%

Az egyes tételeken lehet vitatkozni, de minek? A családi (egyetlen!) autó költségét innen vettem, az alkohol fogyasztás az átlagos magyar fogyasztás beárazása saját kútfőből, a dohányzás egy emberre vonatkozik, az egy-egy kávé költsége nyugodtan helyettesíthető napi csokival, szendviccsel. A lényeg nem az egyes tételek árazásán múlik.

Az látható jól a táblázatból, hogy néhány alapvetőnek csúfolt szükséglet feladásával visszanyerheted a pénzügyi életed teljes kontrollját. Ki gondolná, hogy az élete 40%-át azzal tölti, hogy megkeresse a családi autóra valót? Vagy a fejenkénti napi kávézás (szendvics, csoki, stb.) helyett megkaphatod az életed huszadát? Az is látható, hogy a napi kis költségek hogyan halmozódnak jelentős alternatív tétellé az életed folyamán. Te döntesz erről, de tisztában vagy a tétekkel?

Fontos megérteni, hogy ez nem a nyugdíjról, az öregkori jövedelemről szól. Mit nyersz azzal, ha tele leszel pénzzel 65 éves korodban? Akkor persze pontosan tudni fogod, de nem ez számít. Sokkal fontosabb, amit menet közben nyersz. Felszabadulsz egy rakás pénzügyi kényszer alól. Nem az a fontos, hogy  40 év múlva rendelkezésre áll-e a jövedelmed x százaléka, hanem az, hogy menet közben megszabadultál attól a kényszertől, ami az előteremtésével jár. Az “ennyit vesz el tőled” oszlopot jövedelem helyett fordítsd le stresszre, ebből származó betegségekre, vagy csak egyszerűen szabadidőre, amikor valóban élhetsz.

A tételes költségek helyett lefordíthatjuk a fentieket egy egyszerűbb táblázatba is, ahol már csak azt vizsgáljuk, hogy a fizetésed hány százalékát takarítod meg. A számítás hasonló, mint az előzőekben, a megtakarítást befektetjük 4% reálhozamú befektetésbe, és azt vizsgáljuk mennyit nyersz vissza 40 év alatt az életedből:

havi költség aktuális jövedelem %-ban ennyit nyersz vissza
megtakarítás 40000 10% 24%
megtakarítás 60000 15% 36%
megtakarítás 80000 20% 48%
megtakarítás 120000 30% 71%
megtakarítás 160000 40% 95%

20%-os megtakarítási rátával megszabadultál életed pénzügy terheinek felétől, 40% esetében teljesen szabad vagy (feltéve, hogy nem halsz éhen a jövedelmed 60%-ból). Természetesen ezek a számítások jelentős egyszerűsítéseket tartalmaznak, költségeink nem lineárisak a teljes életciklusban, de a lényeget elárulják. Mindenki maga dönt, pénzt költ, vagy szabad marad.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.