ETF portfóliók: mindenből a legrosszabbat?

Bár kiváló hozam/kockázat jellemzőkkel bíró momentum rendszerek építhetőek (magyarul ebben a könyvben találsz példákat), a pénzügyi piacokon mégis van egy jóval általánosabb hatás, amit az átlaghoz történő visszatérésnek (mean reversion) neveznek. A mean reversion hiányos ismerete az egyik fő oka a befektetők alulteljesítésének, és ezért gyakori témája ennek a blognak is (például itt, vagy legutóbb ebben a bejegyzésben), bár nem került explicit módon nevesítésre. Pedig ez az egyik legfontosabb erő, amit mindig érdemes észben tartanunk.

Nagy árat fizettek például azok a befektetők, akik úgy válogattak az amerikai tőzsdei hírlevelek közül, hogy mindig az előző évben legjobb teljesítményt nyújtó hírlevelet követték. Mark Hulbert adatai szerint (ő kezeli a legnagyobb hírlevél adatbázist az USA-ban) a jutalmuk évesített 17%-os veszteség az elmúlt 20 évben. Ebben az esetben a mean reversion még csak azt a szívességet sem teszi meg nekünk, hogy a stratégia ellentettje jól működjön, aki minden évben a legrosszabb hírlevelet választotta a következő évre az gigantikus, 52%-os évesített veszteséget érhetett volna el. Hasonló jelenség figyelhető meg a befektetési alapoknál is, a legjobb és a legrosszabb befektetési alapok választása egyaránt alulteljesítéshez vezet. A Vanguard tavalyi vizsgálata azt is kimutatta, ez a hatás olyan robosztus, hogy szinte minden piaci szegmensben érvényesül.

A passzív eszközök körében már jóval vegyesebb a kép. Bizonyos eszközcsoportoknál erősen érvényesül a momentum hatás más csoportoknál a mean reversion a jellemző. Vizsgáljunk meg néhány eszközcsoportot ebből a szempontból.

Elsőként a főbb befektetési eszközök között válogatunk erre a táblázatra támaszkodva. Minden évben kiválasztva a legjobb/legrosszabb hozamú eszközt, egy éves tartási idővel az alábbi eredményt kapjuk 2001-2013 között:

Legjobb Legrosszabb SP500
6.13% 6.68% 6.68%

Döntetlen. Ha kiemeljük az eszközök közül a készpénzt, ami elég merev, alacsony hozamú eszköz, és gyakran végez utolsóként, akkor a legrosszabb oszlop eredménye 1%-kal javul, némileg ebbe az irányba döntve a mérleg nyelvét. Ugyanakkor az Okos pénz illetve a Csodálatos sharpe olvasói jól tudják, hogy megfelelő, egymással kevéssé korreláló alaphalmazon, jól kitalált szabályokkal kiemelkedő hozamú momentum rendszerek építhetőek ezen eszközök felhasználásával is. Egy hét elemű eszközcsoportban például így néznek ki az eredmények 1973-2014 között, egyértelműen momentum irányba hajlítva a mérleg nyelvét.

Ne is döntsük el a vetélkedés állását, inkább nézzünk meg egy másik befektetési csoportot, az országhozamok körét. Ebben az esetben a következő eredményt kapjuk a fenti módszer alkalmazásával, 2001-2013 között:

Legjobb Legrosszabb SP500
9.55% 13.00% 6.68%

Itt már jóval egyértelműbb a helyzet, a legrosszabb hozamú országok választása sokkal jobb eredményt hoz, mint a legjobbaké. Mondjuk rosszul nem jártunk volna a legjobbak választásával se, ez is jóval magasabb hozamot biztosít a benchmarkként használt SP500-nál, ami nagy valószínűséggel abból is következik, hogy ezek az országok magasabb kockázatot képviselnek az USA-t leképező SP500-nál.

Megkapargatva a fenti eredményeket az is kiderül, hogy a legjobb/legrosszabb hozamkülönbség valójában egyetlen évnek köszönhető 2009-ben az előző évi legjobb 6%-ot, míg a legrosszabb 60%-ot hozott.

Megnézhetjük hogyan teljesítettek a legjobbak/legrosszabbak a feltörekvő országok körében:

Legjobb Legrosszabb SP500
18.95% 19.87% 6.68%

Kiegyenlített az állás. Itt inkább az az elképesztő, hogy egy ilyen egyszerű rendszer majdnem háromszoros eredményt hozott az SP500-hoz képest, miközben a kockázata (maximális visszaesés) csak minimálisan rosszabb. Ha mondjuk minden évben a portfóliónk felét a legrosszabb, a másik felét a legjobb ország ETF-be fektettük volna, akkor évi 20% környéki hozamot értünk volna el (dollárban!), miközben 2008-at leszámítva (-50%) csak max 10-20%-os negatív évekkel kellett volna csak megbirkóznunk. Egy apró probléma persze gondot jelenthetett, az időszak első felében nem léteztek még ezek az ország ETF-ek. Amióta meg léteznek, inkább alulteljesít ez a rendszer. A tőzsde egy elég ravasz dolog, beígéri a könnyű pénzt, aztán viszi a kocsit, házat…

Persze választhatunk országokat egy fokkal kifinomultabb módszer alapján is, például értékeltségi mutatók alapján, ami úgy tűnik egy évszázada jól működő módszer:

countryyield

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás

Következő vizsgálati területünk a szektorok világa. Ebből a körből is kiváló momentum alapú rendszerek építhetőek (lásd Okos pénz), de vajon mean reversion ügyben mi a helyzet? A rendelkezésre álló adatok rövidebb időszakot ölelnek át, a szektor ETF-ek viszont hosszabb történettel rendelkeznek, mint a feltörekvő ország ETF-ek, tehát a gyakorlati megvalósítás nem okozott volna problémát.

2004-2014 között ezt az eredményt kapjuk SP500 szektorok esetében:

Legjobb Legrosszabb SP500
10.27% 8.25% 9.56%

Ez valóban inkább a momentum kereskedésnek kedvező világ. Ez azonban nem lehet akadálya, hogy egy ügyesen kialakított, érték alapú rendszerrel szintén jó hozamot érjünk el kizárólag olcsó szektorok vásárlásával:

sectrot

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás

Végül ízelítő egy speciális területről a smart beta ETF-ek köréből. Ez még intenzív bővülés fázisában levő terület, így még nem alkotható meg olyan kialakult csoport, mint az országok, eszközök, szektorok esetében. A kiindulási halmazunk ebben a cikkben összeállított smart beta halmaz lesz, amit jól teljesítő, és egymástól eltérő faktorokra épülő ETF-ekből állítottak össze.

Az egyes ETF-ek hozamai így alakultak:

smartport

 

 

 

 

 

 

Forrás

A legjobb/legrosszabb adatok pedig 2008-2014 (utóbbi nem teljes év) között így:

Legjobb Legrosszabb SP500
5.82% 6.98% 9.36%

Ez még annyira új terület, hogy a hozamokat sem tudjuk hasonlóan kiszámolni :))) Nálam mindkét verzió érzékelhetően alulteljesítette az SP500-at, de abban egyetértünk a forrás cikkel, hogy érdemesebb volt a rosszul teljesítőket választani.

Mi a fenti adatokból a tanulság? Egyrészt a tőzsdén bármilyen módszerrel lehet pénzt keresni, ha megfelelően kidolgozott módszert alkalmazunk. Még akkor is, ha egymásnak ellentmondó erőkkel van dolgunk, mint a momentum illetve mean reversion. Még akkor is, ha olyan egyszerű módszerrel próbálkozunk, mint az elmúlt év veszteseinek vagy nyerteseinek vásárlása. Ugyanakkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy azoknak a befektetési eszközöknek, amelyeket kiindulási alapnak tekintünk, mire van “hajlama”. És azzal is jobb előre megbékélnünk, hogy ezek a tulajdonságok egy dinamikus pénzügyi világból származtatott attribútumok, amelyek periódusonként eltérő mértékben engednek a momentum illetve mean reversion egymással ellentétes erőinek. És ezzel már elérkeztünk az általános okosságok olyan szintjére, ami csak egy lépésre van a semmitmondás szakadékától, így ideje ezt a túrát befejeznünk. A kályha még mindig itt duruzsol.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.

One Response to ETF portfóliók: mindenből a legrosszabbat?

  1. Pingback: ETF portfóliók: országrotáció deviza leértékelődés alapján | lustaport

Comments are closed.