ETF portfóliók: országrotáció deviza leértékelődés alapján

Ebben a bejegyzésben különböző eszközöket vizsgáltam, abból a szempontból, hogyan reagálnak a momentum illetve mean reversion hatásra. Most egy szűk területet vizsgálunk meg, a feltörekvő országok közül próbáljuk meg kiválasztani az adott év reménybeli nyertesét. Kiindulási alapunk a Credit Suisse egyik kiváló tanulmánya, annak is az alábbi ábrája:

cred

 

Forrás

Az ábrán az látható, hogyha különböző szempontok alapján 5 részre osztjuk a feltörekvő országok halmazát, akkor az egyes részhalmazokból képzett portfóliókkal milyen éves hozamot érhettünk volna el az elmúlt 40 évben. A legjobban reagáló faktoroknak az osztalékhozam, a deviza értéke és a múltbeli GDP növekedés tűnik.

A Credit Suisse munkáját maximálisan elismerve, az ilyen kimutatásokkal gyakran az a baj, hogy nem megvásárolható termékekre vonatkoznak. Ezek elméleti eredmények, és valójában fogalmunk sincs, hogy a gyakorlatban, konkrét eszközök megvásárlásán keresztül milyen jól replikálhatóak. Az elmélet és gyakorlat jelentős eltérésére és jó egyezésére egyaránt láttunk már példát.

A fenti lehetőségek közül most vizsgáljuk meg alaposabban a deviza értékeltségre vonatkozó állítást. Ez produkálta a legjobb eredményt a vizsgált időszakban, a 30% feletti éves hozam az egekbe röpített volna bármilyen aktív alapkezelőt. Az is vonzó ebben a módszerben, hogy logikusan indokolható, miért működik. A deviza leértékelődése után olcsóvá válik az adott ország minden szeglete, a munkaerőtől az ingatlanokig, ami versenyképes termelést, jó befektetési lehetőségeket tesz elérhetővé a külföldi szereplők számára, így fellendülést generál a gazdaságban, és a részvénypiacon.

A gyakorlati vizsgálathoz először is a kiinduló halmazt kell definiálni úgy, hogy befektethető termékekből álljon. Ötletelni nem szeretnék ezen a téren, így másra bíztam a feladatot, a már hivatkozott feltörekvő ország listát fogom használni ebben az esetben is. Ebben a listában csak olyan ország szerepel, amelynek MSCI indexe megvásárolható egy-egy ETF segítségével. Az egyszerűség kedvéért a táblázatban szereplő hozamokat fogom felhasználni, ami az indexek hozama, a megvásárolható ETF hozam ettől eltérhet, de remélhetően csak kis mértékben.

Az módszer a következő: minden évben megvizsgálom a listában szereplő országok devizájának áralakulását a dollárhoz képest, és kiválasztom azt az országot, amelynek legjobban leértékelődött a fizetőeszköze. A következő évben ezt az ETF-et (indexet) tartjuk, majd évről-évre ismételjük ezt az eljárást. A keresztárfolyamok számításához az OANDA adatbázisát használtam, remélem jó lesz, de mindig számoljon utánam, aki komolyan veszi a dolgát.

Nézzük akkor az eredményt:

 

Rákövetkező év Feltörekvő átlag
2000 Töröko. -45.70% -33% -30.60%
2001 Indonézia -8.50% 43% -2.40%
2002 Töröko. 35.70% 126% -6.00%
2003 Brazilia 115.00% 37% 56.30%
2004 Mexikó 48.30% 49% 26.00%
2005 Indonézia 15.80% 74.80% 34.50%
2006 Dél-Afrika 20.50% 18% 32.60%
2007 Dél-Afrika 18.10% -38% 39.80%
2008 Indonézia -56.20% 127% -53.20%
2009 Dél-Afrika 57.80% 37% 79%
2010 Oroszo. 19.40% -19.30% 19.20%
2011 Töröko. -35.20% 64.90% -18.20%
2012 Töröko. 64.90% -26.50% 18.60%
2013 Brazil -15.80% -13.70% -2.30%
2014 Indonézia 27.20% -13% -1%
2015 (ytd) Oroszo. 14% -10%
Átlag(2000-2014) 17% 29% 13%

Az évszám és az ország oszlopok egyértelműek, az előző évi deviza teljesítmény alapján ezek az országok kerültek kiválasztásra az adott évben. Az adott évre vonatkozó hozamok után jön a trükk, a második hozam oszlop ugyanannak az országnak a rákövetkező évi hozamát mutatja. Az utolsó oszlop pedig az aktuális év átlagos feltörekvő piaci hozamát (ebből a táblázatból).

Az első hozam oszlop (kiválasztási év utáni) átlagos hozama meg sem közelíti a Credit Suisse által ígért évi 30%-ot, viszont erős összhangban van a régebbi bejegyzésben szereplő legjobb-legrosszabb választás során elért hozammal. Bár igen jelentős mértékű, a Credit Suisse eltérés okait nem vizsgálom, különbözik az időszak, és különbözik a kiindulási halmaz is, csak jegyezzük meg magunknak. Az átlaghozam egyezése azzal a módszerrel, amikor minden évben a legrosszabb teljesítményt nyújtó országot választjuk, nem meglepetés. A táblázatokban megadott hozamok dollárban számított értékek. Amikor leértékelődik a deviza, akkor az dollárban nézve az adott ország részvényindexének leértékelődését is jelenti, így gyakran eshetnek ugyanazok az ország mindkét kiválasztási metódus célkeresztjébe.

Az igazi meglepetést a második hozamoszlop nyújtja, ebből úgy tűnik, hogy a deviza leértékelődésének hatása erősen elnyújtott, gyakran jobban érvényesül egy évvel később, mint közvetlenül a leértékelődés utáni évben. Ebből az időszakból azt nem tudnám megmondani, hogy ez csak a véletlenek játéka velünk, vagy elvárható viselkedésről van szó, erre majd a jövő adhat választ, de minden esetre érdekes jelenség. Ez az érték már közel áll a Credit Suisse évi 30%-hoz (persze ez önmagában nem oszt, nem szoroz), de az is megfigyelhető, hogy az utóbbi években nem jelentkezett a rákövetkező év előnye, inkább alulteljesítést produkált.  Az első oszlop viszont elég következetesen hozta saját átlagát.

Annyit minden esetre megállapíthatunk a Credit Suisse rotációs eljárásáról, hogy van benne valami megvalósítható is. Az átlagos feltörekvő piaci teljesítménynél mindkét oszlopban jobb eredmények szerepelnek.

Ez még mindig nem jelenti azt, hogy javasolnám  bárkinek a módszer követését teljes tőkével. Ez kimondottan ellenjavallt. Egyetlen eszközre, még ha ország ETF-ről van is szó, soha ne tegyünk teljes tétet. Különösen akkor nem, ha alulértékelt eszközöket vásárolunk. Az alulértékelt jelentése minden esetben egybeesik a krízisben van fogalommal. És egy krízis kimenetelét soha nem tudhatjuk biztosan. A történeti adatok azt mutatják, hogy az elmúlt 40 évben nem sok feltörekvő ország tűnt el a süllyesztőben, de azért már olvastunk ilyesmiről a történelemkönyvekben. A krízisben vásárló módszerek  eredményeit mindig terheli az ún. survivorship bias, csak a túlélők szerepelnek az adatbázisban. Ha mi is a túlélők adatbázisában szeretnénk szerepleni, jobb ha ezt mindig szem előtt tartjuk. Ebből a szempontból sokkal kellemesebb egyébként a momentum rendszerek használata, ezek elhanyagolható mértékben érinti a survivorship bias (egy felértékelődő eszköz, nem tűnik el hip-hop a temetőben).

Megvizsgálható persze több ország kiválasztása a fenti logika mentén, de szerintem a befektethető országok története még elég rövid egy alapos vizsgálathoz. Még a fenti egy országos kiválasztási módszert sem nevezném alaposnak, inkább gondolatébresztőnek. Mégiscsak arról van szó, hogy egy nagyon egyszerű eljárás eredményeként 17-29% éves hozamok kerültek a látóterünkbe.

Ugyanakkor erősen megfontolható a fenti módszer használata a portfólió egy részére vonatkozóan, más módszerek (pl. momentum) használata mellett. Persze csak akkor, ha triplán ellenőriztünk minden idevetett állítást.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.