Befektetési titok

A pénzügyi termékek világa klasszikus terepe a valószínűségszámítás törvényeinek. A legtöbb ember számára talán az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy megfelelően tájékozódjon egy olyan világban, amelynek alapvető formálói az addig csak matematikai tanulmányokból megismert törvényszerűségek. Nem is csak arról van szó, hogy a sikeres befektetési/spekulációs tevékenységhez valami magas matematikai képzettség szükséges. A LTCM csődje megmutatta, hogy a Nobel díjas tudósok is könnyedén eltévedhetnek ebben a világban. A fő probléma, hogy az evolúció nem készített fel bennünket a valószínűségek helyes felmérésére. Míg a térben és időben történő tájékozódás kritikus volt a túlélés szempontjából, és ennek megfelelően éles verseny fejlesztette érzékszerveinket, a valószínűségi események felismerése, vagy az események valószínűségének helyes megítélése egyáltalán nem erőssége az emberi gondolkodásnak. Erről bővebben, érdekes példákkal illusztrálva olvashatsz az Innumeracy című könyvben.

A valószínűségek téves megítélése nagyon sok hibás döntéshez vezet. Ez alapvető forrása a befektetői alulteljesítésnek, hibásan mérjük fel a katasztrofális események esélyét, nem értjük a hozamok eloszlását, a véletlen szerepét a pénzügyi világban. Szintén ennek köszönhető, hogy saját teljesítményünk megítélése során sem vagyunk képesek különválasztani a véletlenből illetve a valós szakértelemből származó eredményeket.

Sokan azt sem értik pontosan, miről is beszéltem a fentiekben, ezért inkább végezzünk el egy egy kísérletet, ami talán pontosabban megvilágítja ezt a témakört.

Tegyük fel, van egy pénzérménk, ami nem 50-50%-ban produkál fej-írás eloszlást, hanem az esetek 90%-ban fej lesz feldobás után. Ez a pénzérme fogja szabályozni befektetési tevékenységünket. Feldobjuk, ha írás, nem csinálunk semmit, ha fej, akkor a teljes tőkénkből SPY-t (SP500 ETF) vásárolunk. Ezt naponta egyszer tesszük meg, akkor is, ha már pozícióban vagyunk. Ebben az esetben fej esetén nem csinálunk semmit, írás esetén eladjuk a teljes SPY csomagot.

Ezzel a módszerrel elértük, hogy a befektetési tevékenységünket kizárólag a véletlen keze irányítja. Annak nincs jelentősége, hogy speciális érmét használunk (90%-ban fej), egészen biztos, hogy nem pénzügyi szakértelem fogja meghatározni eredményeinket.

A fenti tevékenységet elvégezzük az SPY teljes eddigi történetére (1993-ban indult), 20000 alkalommal. Ezt tekinthetjük úgy, mintha 20000 független tőzsdei szereplő tevékenységét vizsgálnánk meg. Az eredményt a következő ábra tartalmazza:

SPY_RND_82_20150327

 

 

Az ábra és forráscikk itt található

A bal alsó sarokhoz illeszkedő ábra a 20000 szimuláció eredményének eloszlását mutatja (az alacsony előfordulású, extrém értékeket már lehagyva). A vízszintes tengelyen a teljes időszakra vonatkozó hozamot láthatjuk, a függőleges tengelyen pedig azt, hogy a 20000 szimulációból hány darab érte el az adott hozamot. A leggyakoribb esetszám 1000 körüli értékkel a 400%-os hozam két oldalán sorakozik, majd az eloszlási függvények haranggörbéjének megfelelően a hozam szélső értékei felé folyamatosan csökken az esetek száma.

Számunkra azonban nem is a haranggörbe érdekes igazán. A szimuláció fontosabb adatait piros keretbe helyeztem. A buy and hold hozam a teljes időszakra 600% környékén van, míg a legmagasabb elért hozam ennek több, mint kétszerese 1450%.

Itt álljunk is meg egy pillanatra. Pusztán a véletlennek köszönhetően, 20000 szereplőből már lesznek néhányan, akik az index hozamának több, mint kétszeresét fogják elérni. Mit fognak gondolni ezek az emberek? Azt, hogy szerencséjük volt? A fenét. Egy tőzsdeguru vagyok, csak és kizárólag ez fog zakatolni az agyukban. Mit fognak gondolni róluk más emberek, különösen ha nyilvánosan ellenőrizhető eredményekről van szó (pl. alapkezelő)?  Kiváló szakemberek, rájuk szívesen bíznám a pénzemet. És már meg is született a modern pénzügyi világ újabb mítosza.

Kisebb nagyobb mértékben érvényes lesz ez még több, mint 2000 szereplőre a húszezerből. A fenti ábrán szintén bekeretezett érték mutatja, hogy a szimulációk 12.5%-a teljesítette túl a buy and hold stratégiát. Csak a véletlennek köszönhetően. De ezek a szereplők, szintén azt fogják gondolni, hogy ők értenek a piachoz, és mások is ezt fogják gondolni róluk.

Most pedig helyezzük el mindezt a pénzügyi-gazdasági ökoszisztémában. Adott 20000 szereplő, ebből 2000 törvényszerűen, minden szakértelem nélkül túlteljesíti a piacot. Kiknek a hangját fogjuk hallani? A húszezerét, ami elárulná pontosan, mi is történik? Nem, nem, és nem. A szerencsés önjelölt gurukét. Ők írnak majd könyveket, Nagy befektetési titok, avagy hogyan kerestem sok százmilliót néhány háromszög felrajzolásával címen (vagy más címen, de ezt most hagyjuk), ők tartanak előadásokat, tanfolyamokat, nyilatkoznak a gazdasági sajtónak. Alapkezelőknél természetesen beindul a marketing gépezet is, ami akár teljesítmény nélkül is magasba emel újabb és újabb gurukat.

Összességében néhány szerencsés fog hatalmas zajt csapni, saját szakértelmét és zsenialitását tolva oda, ahol nincs más, csak vakszerencse. És ebben a zajban neked kell kikeresgélni azon keveseket, akik valóban értenek a piachoz, valódi teljesítményre képesek, és ezt hajlandóak elérhető áron a rendelkezésedre bocsátani. Nem irigyellek, nehéz menet lesz.

Esetleg fontold meg azt a rendkívül unalmas tényt, hogy az index buy and hold a fenti szimulációban is túlteljesítette a szereplők 87%-át. Akárcsak a való életben.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.

One Response to Befektetési titok

  1. Pingback: Csak linkelek | lustaport

Comments are closed.