ETF 1×1

Mi az ETF?

Az ETF (ETP,ETN,ETC) tőzsdén forgalmazott befektetési alap. A hagyományos befektetési alapokkal szemben két tulajdonságát emelném ki:

  • teljes átláthatóság
  • alacsony alapkezelési díj.

A teljes átláthatóságnak köszönhetően, általában minden időpontban lehet tudni, mit tartalmaz, milyen áron érhető el, milyen költségek kapcsolódnak hozzá. Szintén az átláthatóságot támogatja, hogy az ETF-ek többsége (a hagyományos alapokkal szemben) passzív termék. Ennek megfelelően a tartalmi változtatás (portfólió elemek cseréje vagy újrasúlyozása) előre lefektetett, mechanikus elvek mentén történik. Ez sajnos hígulóban  van az utóbbi évek smart beta termékeinél, így már előfordulhat, hogy emberi döntés/közreműködés történik a portfólió elemek változtatásakor, de ebben az esetben is meghatározó a túlnyomó részben mechanikus, átlátható döntési folyamat (értsd: például a változtatás 90%-a előre ismert mechanikus módszer alapján történik, 10% emberi döntés).

Az átláthatóság mellett az ETF-ek forradalmi változást hoztak a befektetésekhez kapcsolódó költségek terén is. Ez azért kiemelten fontos, mert minden marketing maszlag ellenére, amit eddig olvastál, a jövőbeni hozam legfontosabb meghatározója az alapkezelői költség. Az ETF-ek olyan éles árversenyt hoztak ezen a téren, hogy bizonyos népszerű termékek esetében az alapkezelői díj a nullához konvergál. Ugyanakkor az alacsony díj nem garantált automatikusan. A smart beta termékek megjelenése ezen a téren is mintha rossz irányba ácsolná az útjelzőket, és – ETF szabványok szerint – relatív magas költségű (1% környékén, vagy felette) termékek jelennek meg ebben a kategóriában. Akkor segítesz magadon és másokon is, ha nem vásárolsz magas alapkezelői díjjal operáló alapokat, akár hagyományos versenyzők, akár ETF-nek hívják őket. Erről és a legfontosabb befektetési elvekről további, nélkülözhetetlen információkat találsz A lusta portfólióban.

Részvény ETF

Minden befektetői portfólió nélkülözhetetlen eleme.

Az első ETF-ek mind ebben a kategóriában jelentek meg. Tulajdonképpen részvényportfóliók olcsó és egyszerű tartására találták ki a tőzsdén forgalmazott alapokat. Napjainkra rendkívül széles választékban állnak rendelkezésre, segítségükkel földrajzi szempontból vagy más tulajdonságok (pl. cégméret) alapján összetartozó részvény portfóliók alakíthatók ki. Gyakran indexekhez köthetőek, ezek portfólióelemeit vásárolja meg az ETF kezelője és bocsátja a befektetők rendelkezésére egyetlen termékben. Általános jellemzőjük a mai napig a közvetlen részvénytulajdon, kis követési hiba, alacsony alapkezelési díj, likviditás, átláthatóság. Ezek azok a tulajdonságok, amiért érdemes volt ETF-eket megalkotni. A részvény befektetés főbb jellemzőiről, a kapcsolódó ETF-ek tulajdonságairól, felhasználhatóságáról a Részvény ETF termékek az amerikai tőzsdén című remekműben olvashatsz további információkat.

Néhány népszerű részvény ETF : VTI (egész világot lefedő portfólió), SPY (USA SP500 index), QQQ (USA Nasdaq 100 index), IWM (USA Russell 2000 small cap index), VGK (fejlett piacok), EEM (feltörekvő piacok), EWJ (Japán).

Kötvény ETF

Kiemelt jelentősége van befektetői portfóliók építése során.

Talán nem okoz különösebb meglepetést, hogy ezek az alapok kötvényeket tartalmaznak. Az egyes kötvény ETF-ek abban különböznek, hogy milyen kibocsátótól, milyen minősítésű (államkötvény, befektetésre ajánlott vállalati kötvény, magas hozamú vállalati kötvény), milyen lejáratú, milyen kamatozású (változó, fix), vagy éppen melyik régióhoz tartozó (USA, fejlett, fejlődő) kötvényeket tartanak. A kötvény alapokra szintén jellemzőek a főbb ETF tulajdonságok (olcsó, általában passzív jellegű), egyedül az átláthatóság, belső likviditás terén eltérő a viselkedése. Míg maguk az ETF-ek gyakran nagy forgalmú, likvid termékek, a mögöttes kötvényekre ez nem mindig igaz. Ez a tulajdonság értékelési problémákat hozhat magával, illetve kritikus (crash) helyzetben indokolatlan kilengéseket.

Azt is fontos tudni, hogy a fix lejáratú (pl. 7-10 éves) kötvény ETF-ek viselkedése jelentősen eltér a befektetők által addig megismert egyedi kötvényekétől. Abban az esetben, amikor egyedi kötvényt vásárolunk, a lejárati időtartam fokozatosan csökken az idő előrehaladtával. Ezzel szemben egy rögzített lejáratú ETF esetében folyamatosan eladják a lejárati időhöz közeledő kötvényeket, és újakat vesznek azért, hogy a megadott lejárati időtartam állandó maradjon az ETF egészére. Egy 7-10 évesként definiált ETF esetében a hátralévő lejárat mindig ebbe a tartományba esik, erről gondoskodik az alap kezelője.

Magyar befektetők számára legnagyobb jelentősége a hosszú és fix lejáratú USA államkötvényeket tartalmazó ETF-eknek van. Minden eszközosztály közül ez korrelál legkevésbé a részvényekkel, így kiváló diverzifikációt biztosít minden (részvényeket tartalmazó) portfólióban. Az amerikai államkötvény mindig menekülő útvonal részvénypiaci turbulenciák esetén, így az árfolyama emelkedik, amikor a részvényeké csökken. Az emelkedés mértékét a kötvény lejárati ideje határozza meg, minél hosszabb a lejárat annál nagyobb az emelkedés (pl. 2011-ben így nézett ki az amerikai részvény, illetve két különböző lejáratú államkötvény alap árfolyamának alakulása). Hasonló szerepet nem, vagy jóval kisebb mértékben töltenek be más kötvények, legyen szó bármilyen vállalati, vagy éppen magyar államkötvényről.

Sajnos – bár a téma megérdemelné – kötvény ETF-ekhez kapcsolódó magyar szakirodalmat nem tudok ajánlani, így az érdeklődők kénytelenek lesznek külföldi forrásokból összebogarászni a hiányzó információkat. Ez az ára a hazai virágzó torrent kultúrának.

Néhány fontosabb kötvény ETF: BIL (USA 1-3 hónapos kincstárjegy), SHY (USA 1-3 éves államkötvény), IEF (USA 7-10 éves államkötvény), TLT (USA 20+ éves államkötvény), TIP (USA inflációkövető államkötvény), AGG (USA teljes kötvénypiac), LQD (USA befektetésre ajánlott vállalati kötvények), HYG (USA magas hozamú vállalati kötvények).

Ingatlan ETF

Fontos és ajánlott kiegészítő hosszútávú portfóliók építése során.

A magyar ingatlan alapokkal szemben, ahol még mindig azt a konstrukciót erőltetik, ami látványosan bedőlt 2008-ban, az ETF-ek soha nem tartanak ingatlanokat. Olyan cégek részvényeit tartják, amelyek ingatlanok kezelésével, adás-vételével, bérbeadásával foglalkoznak. Ez az egyetlen konstrukció, ami lehetővé teszi a napi likviditást, átláthatóságot, ugyanakkor nyilván némi céges áttételen keresztül követi a fizikai ingatlanpiac teljesítményét. Például, ha ezek a cégek a jelenlegi környezetben túlzottan eladósodnak, akkor egy krízis során már nem csak az ingatlanjaik értéke befolyásolja értékeltségüket.

A részvények tartása a részvény ETF-ekhez teszi hasonlatossá az ingatlan (REIT) ETF-eket, így az ott elmondottak többsége érvényes ebben a kategóriában is. A legnépszerűbb ingatlan ETF-ek: VNQ (USA), IYR (USA), RWX (nemzetközi), VNQI (nemzetközi, USA kivételével).

Árupiaci ETF

Az arany kivételével hosszútávú befektetésre nem ajánlott kategória.

Az árupiaci termékeket tartalmazó ETF-ek két csoportba oszthatóak. Az arany és ezüst ETF-ek általában fizikailag tartalmazzák a mögöttes terméket, míg a többség (olaj, ipari felhasználású fémek, mezőgazdasági termékek) határidős kontraktusok vásárlásával követi a mögöttes termék árát.

A fizikai terméket tartalmazó ETF-ek főbb tulajdonságai hasonlatosak a részvény és kötvény ETF-eknél már tárgyalt tulajdonságokra. A nemesfém ETF-ek kimondottan olcsó alternatívát jelentenek a fizikai arany illetve ezüst tartásával szemben. Az arany alapvető vagyonképző, és kiváló diverzifikációs eszköz a részvényt és kötvényt már tartalmazó portfóliókban, legyen szó statikus vagy dinamikus változatról.

Más a helyzet a többi árupiaci ETF esetében. Ezek többsége nem optimális választás hosszútávú tartás esetében. Az alapkezelői díj gyakran közelíti az 1%-ot, ami az ETF-ek világában már drágának számít. A legnagyobb probléma mégis az, hogy nem fizikai terméket tartanak, hanem határidős kontraktusok használatával követik a mögöttes termék árát. Míg a nemesfémek esetében a tárolás könnyen megvalósítható, az olaj, földgáz, vagy kukorica esetében ez már olyan logisztikai kihívást jelent, amit nem vállalnak fel az alapkezelők. A határidős kontraktusok viszont természetüknél fogva lejárnak, így az ETF kezelője folyamatosan görgeti a pozíciókat, ami a piac árviszonyaitól függően (contango vs. backwardation) jelentős követési hibát eredményezhet (pl. az olaj és a kapcsolódó ETF ára 2016 elején). Ennek megfelelően az ilyen szintetikus ETF-ek hosszútávú tartása nem javasolt, vagy fokozott szakértelmet igényel. A határidős termékeket tartalmazó ETF működését részletesen tárgyalom a Bevezetés a volatilitás ETP használatába című könyvemben. A mögöttes termék ott a volatilitás, de az ETF elvi működése ugyanaz, mint árupiaci termékek esetében.

A szintetikus ETF-ek ugyan sok sebből véreznek, és pontosan azt az előnyt vesztegetik el, ami az ETF struktúra lényegét jelenti, mégis nagyon népszerű termékek. Ennek egyszerű oka, hogy kisebb összegekkel operáló befektetők számára nem létezik más termék, ami hozzáférést biztosítana ezekhez a piacokhoz.

Néhány népszerű árupiaci ETF: GLD (arany), SLV (ezüst), USO (olaj, szintetikus), UNG (földgáz, szintetikus), DBC (árupiaci termékek, szintetikus), DBA (mezőgazdasági termékek, szintetikus).

Smart beta ETF

Intézményi befektetők számára ajánlott kategória.

Az utóbbi évek új irányzata a smart beta ETF-ek tömeges megjelenése. A smart beta ETF-ek általában részvényeket tartalmazó alapok, és céljuk, hogy okosabbak legyenek, a buta, kapitalizáció alapú indexeknél. Ez sajnos csak ritkán sikerül.

A smart beta ETF-ek két területen próbálnak javítani a hagyományos index-ETF szerkezeten. Az egyik a részvények kiválasztása. Itt olyan szűrőket alkalmaznak, amelyek a szakemberek szerint magasabb hozampotenciált biztosítanak, mint a hagyományos módszerek. Hagyományos esetben általában az x darab legnagyobb részvény kerül a portfólióba, amelyek méretüknél fogva a legjobban jellemzik az adott piacot. Smart beta ETF-eknél a legalacsonyabb volatilitású, legmagasabb osztalékhozamú, legjobb momentummal rendelkező, és a végtelenségig sorolhatnánk a további módszereket, amelyek a részvények kiválasztásának alapját képezik. A smart beta tipikus kiinduló területe a tudományosan alaposan kutatott ún. faktor investing, ami bizonyos jellemzőkhöz kapcsolódó extra hozamokat feltételez. A faktor investing alapjait ismertetem a Részvény ETF termékek az amerikai tőzsdén című könyvemben.

A másik jellemző célterülete a smart beta ETF-eknek a súlyozási metódus változtatása. Az indexek, és az első ETF-ek súlyozása jellemzően kapitalizáció alapú. Ez a módszer egyszerű és hatékony, de messze a tökéletestől. A smart beta termékek ezért újabb és újabb módszereket alkalmaznak a portfólióelemek súlyának megállapítására. Ezen módszerek többsége továbbra is mechanikus, de már nem mindegyik átlátható (titkos formula), és mint a bevezetőben említettem, megjelent az emberi döntés is a kiválasztási, súlyozási folyamatban.

A piac jelenlegi állapotában még nehéz megítélni, hogy a smart beta trend mennyire hoz magával tartós innovációt, vagy csak megmarad egy marketing vonulatnak, amellyel az alapkezelők a magasabb költségeket és kisebb transzparenciát próbálják indokolni. Bizonyos egyszerű (pl. egyenlő súlyozás vagy small cap) smart beta ETF-ek biztosan itt maradnak velünk hosszútávon, míg a bonyolultabbak közül csak nagyon kevés fog átgyalogolni a tű fokán. Az már most látszik, hogy a létező tökéletlenségek (kapitalizáció szerinti súlyozás) kiküszöbölése során, nemcsak megoldásokat, de újabb problémákat is hoznak magukkal ezek a termékek. A smart beta termékek dinamikus teljesítményének jobb megértéséhez az Okos pénz, buta pénz javallott olvasmány. Ez egyben meg is magyarázza, miért nem ajánlok egyetlen ilyen népszerű terméket sem. Minél népszerűbb, annál alacsonyabb a benne rejlő hozampotenciál.

Inkább azt ajánlom, hogy csak ritkán és rendkívül jól indokolható esetben használjunk smart beta ETF-eket.

Tőkeáttételes ETF

Daytrader termékek, hosszútávú tartás öngyilkosság.

Ezeknek a termékeknek tipikusan semmi közük az ETF alapfilozófiához. Speciálisan napi kereskedési illetve néhány intézményi befektető (ők is shortolják) érdekeit szolgálják ki. Jellemzőjük, hogy egy index napi mozgásának 2-3-szorosát képezik le, szintetikus termékekkel. Írtam már róluk Pozor! jelleggel, illetve tárgyalva néhány spekulációs tulajdonságukat. Egy biztos, hosszútávú portfólió építésre teljesen alkalmatlan eszközözök. Szigorúan tiltólista céljából itt elérhető az összes.

 

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged , . Bookmark the permalink.

One Response to ETF 1×1

  1. Pingback: Mi történik az alapkezelők háza táján? | lustaport

Comments are closed.