A magyar alapok elmúlt 10 éve

Fiatal még a magyar alapkezelő iparág, kevés adat áll rendelkezésre teljesítményének megítélésére. Önfényezésen kívül nem is olvasható túl sok objektív elemzés a hazai alapok teljesítményéről.Én sem fogom betömni ezt az űrt, időre van még szükség, de úgy gondoltam érdemes az egy pillantást vetni az elmúlt 10 év teljesítményére. Azért is lehet ez érdekes, mert elég izgalmas évtized áll mögöttünk, 10 évvel ezelőtt már az előző bika piac csúcsának környékén jártunk, majd jött egy generációs zuhanás, és onnan épült fel újra a bizalom a piacokon (már akinek, mert elég sok fanyalgás kísérte a mostani bika térnyerését). Hogyan teljesítettek a magyar alapok ezen a nehezített pályán?

Először benchmark portfóliót választunk. Adódik az általánosan használt 60/40, de mellé tettem a jóval kisebb kilengéseket produkáló permanens portfólió 10 éves teljesítményét is. A harmadik portfólió a kockázatmentesnek besorolható (amerikai) rövid kötvények. A 60/40 illetve a permanens portfólióban szereplő  részvényhányadot fele USA fele a világ többi része alapon állítottam össze. Az adatok a kiváló portfoliovisualizer.com helyről származnak, és az ottani adottságok miatt 2007.01.01. – 2017.01.01. időszakra vonatkoznak.

CAGR Std.Dev. Best Year Worst Year Max. Drawdown
60/40 5.41% 9.58% 15.56% -16.13% -29.34%
Permanens 4.62% 7.24% 14.01% -3.38% -14.68%
Kockázatmentes 3.23% 2.58% 14.03% -4.74% -7.61%

Az adatok USD-ben.

Látható az adatokból, hogy részvény oldalról nehéz időszakról volt szó, sokkal jobban kedvezett a Permanens portfóliónak, mint a részvényekkel kitömött 60/40 portfóliónak. Az éves hozam különbsége mindössze 1.2%, de ezért a plusz hozamért a 60/40 esetében 30% közeli esést kellett eltűrni, míg a Permanens esetében fele akkorát. A kockázatmentes rövid kötvény esetében még le kellett mondani 1.4% hozamról a nyugodt alvás érdekében.

Annak érdekében, hogy a benchmark portfóliók hozamát összevethessük a magyar alapok hozamaival, reálhozamot kell számolnunk. Az inflációval szemben, amibe senki nem tud befektetni én továbbra is a valódi befektetési alternatívát kínáló rövid kötvény hozamot preferálom viszonyítási alapként, így a fenti táblázatból 2.2% adódik a 60/40 és 1.4% a Permanens portfólió reálhozamára. Nem túl vaskos értékek, főleg a hozzájuk tartozó visszaesésekhez viszonyítva, de az élet nem egy habos torta.

Ezek után át is térhetünk a magyar alapokra. A kockázatmentes hozam meghatározása itt picit problémásabb, de kellő nagyvonalúsággal kezelve a kérdést, megoldható. A Bamosz listája alapján a rövid kötvény alapok éves hozama 3.9-6.7% között volt az elmúlt tíz évben, de nagyobb szereplők esetében ez jellemzően 5-6% közötti érték. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmúlt 10 évben magyar rövid kötvénybe fektető polgárok 5.5% plusz-mínusz néhány tízed százalék hozamot érhettek el. Ehhez az értékhez hozzáadjuk a 60/40 előbb számított 2.2%-os reálhozamát, és már meg is kaptuk a magyar piacra vonatkoztatható benchmark értéket: 7.7%.

Hány magyar alap teljesített évi 7.7% felett az elmúlt 10 évben? Tippeljen a kedves olvasó. Aztán görgessen lejjebb!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8 magyar alapnak sikerült megugrania a 60/40 benchmark értékét. A dicsőséglista:

Alapok hozamadatai 10 éves
AEGON Alfa A 8.9%
Concorde Kötvény 8.2%
OTP Maxima A sorozat 8.4%
Pioneer USA Devizarészvény A 8.6%
Platina Alfa 10.1%
Platina Béta 10.2%
Platina Gamma 10.8%
Platina Pí 11.9%

Az adatok forrása a BAMOSZ és ezek a hozamok a 2007.02.15-2017.02.15 időszakra vonatkoznak, de lényegesen nem térnek el a portfoliovisualizer.com teljes évre vonatkozó adataitól.

Rossz hír, hogy emlékeim szerint a Platina alapok nem voltak szabadon vásárolhatóak az időszak elején, így valójában 4 alapról beszélhetünk, ami a magyar befektetők számára lehetővé tette a 60/40 nem túl izmos hozamának túlszárnyalását. Persze itt csak a hozamokról van szó, és lehetséges, hogy alacsonyabb hozam mellett, de jobb kockázati profillal más alapok is versenyre kelhettek a világ legegyszerűbb portfóliójával. Ezért a Permanens portfólió esetében is megvizsgáltam ugyanezt a kérdést, ami fele akkora kockázatot képviselt ugyanezen időszakban. A Permanens hozamából kiindulva 6.9%-ra módosul az elvárt hozamérték. Ezt az értéket már 14 magyar alap (ebben benne van a fenti 8) teljesítette felül.

A BAMOSZ listájában 600+ alap szerepel, ebből nagyjából 100 rendelkezik legalább 10 éves történettel. Sajnos azt nem tudjuk, mennyi az időközben megszüntetett/beolvadt alapok száma, de nagyjából a következőkkel kalkulálhatunk. Az elterjedt benchmarkként használt 60/40 teljesítményét a befektetők által megvásárolható alapok ~4%-a haladta meg. A jóval kisebb kockázatot hordozó Permanens portfólió teljesítményét az alapok ~10%-a.

Hasonló esélyekkel kalkulálnék a következő 10 évre is.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged , . Bookmark the permalink.

One Response to A magyar alapok elmúlt 10 éve

  1. Pingback: Nincs több mentség | lustaport

Comments are closed.