Osztalék illúzió

A részvény befektetők jelentős része erősen vonzódik a magas osztalékot fizető részvények iránt. Ennek valószínű oka, hogy biztonságosabbnak ítélik az ilyen részvényeket és lebecsülik a részvény kiválasztásban rejlő buktatókat. Nem segít a helyzeten, hogy Dunát lehet rekeszteni azokkal a könyvekkel, amelyek az osztalék központú részvények felsőbbrendűségét hirdetik. Ez a mítosz nem új keletű, sok tanulmány foglakozott már az osztalék részvények által biztosított extra hozammal. A probléma az, hogy ez az extra hozam nem érhető el egy átlagos felkészültségű befektető számára. Akkor sem, ha elolvasott egy könyvet. Még ha kettőt, akkor sem.

A megfelelő osztalék részvények kiválasztása ugyanolyan szaktudást igényel, mint bármilyen más részvény kiválasztása. El kell tudnod dönteni, mikor olcsó, és mikor drága. Ez egyáltalán nem olyan egyszerű dolog, mint ahogy sokan próbálják bemutatni, ha sikeres vagy ebben a műfajban, menj el nyugodtan alapkezelőnek, jobban fogsz járni.

A következőkben néhány egyszerű megközelítés buktatóit mutatom be, a teljesség igénye nélkül. Ha nem meggyőző, nyugodtan próbálkozz, nem akarlak én lebeszélni semmiről, csak árnyalnám egy picit a képet.

Elsőként azt járjuk körbe, jó dolog-e a magas osztalék? Hülyének tűnik a kérdés? Akkor még nem tudsz eleget. A magas osztaléknak általában oka van. Azt jelenti, hogy a cég rizikósabb, nincs már benne növekedési lehetőség, stb. Nézzük is meg a legmagasabb osztalékot fizető részvények csoportját. Ezek az ún. elsőbbségi részvények. Jellemzőjük, hogy a tulajdon mellett kimondottan magas kamatot fizetnek. A Powershares elsőbbségi részvényeket gyűjtő PGX ETF-ének aktuális osztalékhozama 5.66%, dollárban. Az Ishares hasonló PFF ETF-nek 4.32%. Ez azt jelenti 4-5%-ot kapsz minden évben, azaz 20-25 év alatt visszakapod a részvény árát. Plusz amennyit emelkedik a részvény értéke. BOMBAÜZLET! Vagy mégsem?

pref

A bal felső sarokban láthatod a két ETF hozamát vs SP500. Osztalékkal együtt. Látható, hogy az utóbbi években az SP500 állva hagyta a legmagasabb osztalékot fizető részvényeket és kétszer akkora hozamot ért el összességében, mint azok. A biztonságról is kialakíthatod az elképzelésedet, a magas osztalékot fizető részvények ugyanannyit estek (osztalékostúl), mint egy általános tőzsdeindex. Ennyit a mítoszokról.

Következő példánk az osztalék alapú befektetés hazai népszerűsítőjétől, Sólyomi Dávidtól származik, akinek Facebook oldala engem kicsit Nyilasi Attila blogjára emlékeztet, de ne legyen igazam. A hivatkozott cikkben a Target kereskedelmi láncot elemzi és ajánlja, pontosabban gondolatébresztőnek szánja. Hát bennem felébredt néhány gondolat. A cikkben szerepel ez az idézet:

“A legalább 25 éves osztalékemelési sorozattal rendelkező vállalatokat összesítő S&P 500 Dividend Aristocrats index éves átlaghozama 9,98% volt az elmúlt tíz évben, míg a piaci átlagként funkcionáló S&P 500 7,31%-ot tudott ezen időszakban. Egybecsengnek ezek a számok Jeremy Siegel, a Wharton professzorának kutatási eredményeivel, aki a „The Future for Investors” című könyvében több évszázadnyi adattal támasztotta alá, hogy a legalább 15 éve osztalékfizető és osztalékukat nem csökkentő vállalatok részvényei felülteljesítik a piaci átlagot.”

Szép, hatásos gondolat. Ha rákattintunk a linkre, akkor nem a hivatkozott hozamot látjuk (csak ha kiválasztjuk az összehasonlítást az SP500 indexszel), de ilyen apróságokon ne akadjunk fenn. A titok nem itt van. Többször írtam már az elmélet és a gyakorlat különbségéről, és már rég megtanultam, hogy nem indexeket kell egymással összehasonlítani, hanem megvásárolható befektetési termékeket. Ennek most sincs semmi akadálya, a Dividend Aristocrats index megalkotója maga is indított egy ETF-et, ami ezt az indexet követi. A NOBL 2013 végén indult, az elmúlt időszak hozama:

nobl

Nem nagyon jött össze az idézetben szereplő túlteljesítés, valójában az SP500 ETF hajszálnyival jobban teljesített. Persze ez csak 3 év, ne vonjunk le messzemenő következtetéseket. Szerencsére van egy régebb óta működő ETF is, ami egy hasonló High Dividend Aristocrats indexet követ, annyi a különbség, hogy nem az SP500-ból merít, hanem az SP1500 indexből. Nézzük meg ezt is:
sdy

A bal felső sarokban láthatóak a hozamok. Az SPY az SP500, az ITOT az SP1500, az SDY az utóbbiból merítő Dividend Aristocrats index. Ezen az időtávon már tényleg az SDY teljesített legjobban, de hol vagyunk az évi 2.7% felülteljesítéstől? Tíz év alatt sikerült ezt összehozni. És mivel ezek nyers adatok, emlékezzünk meg egy technikai problémáról is. Az osztalék sokkal rosszabbul adózott ebben az időszakban, mint az árfolyamnyereség. EHO terhelte, illetve TBSZ számla esetében is szembesülhettünk azzal, hogy a külföldi szolgáltató levonta a 15%-ot, amit a kettős adóztatási egyezmény is elehetővé tesz. Tehát nettó eredmény szempontjából rosszul járunk a magas osztalékkal.

Ha nincs könnyen elérhető felülteljesítés, akkor válasszunk egyedileg részvényeket – mondja a szerző. Mondandóját meggyőzően illusztrálja is, bemutatva a Target múltját. Becsületére legyen mondva, hogy a befejezésben megemlékezik arról is, mi lehet a probléma a céggel, de azért ebben már benne van a bátraké a szerencse összekacsintás is. Akkor egészítsük ki a cikket a probléma illusztrációjával, a jövőről:
onlsh

Forrás

Az ábrán az internetes és a hagyományos kiskereskedelmi forgalom alakulása látható. Tehát nem egy olyan cégbe vásároljuk be magunkat, ami egy időszakos krízis (pl. Mcdonalds kerge marha kór, Exxon fúrótorony katasztrófa) miatt vált olcsóvá, hanem egy döglődő iparágba. Az indoklás minimálisan kötelező eleme lenne annak bizonyítása, hogy a Target jól meg fogja állni a helyét egy zsugorodó piacon. Ehhez egyáltalán nem elég az értékeltségi mutatók bogarászása.

Fordítsunk inkább egyet a kérdés felvetésen. A Target egy elitklub tagja, mert 49 éve folyamatosan emeli az osztalék mértékét. Nem tegnap lett az elitklub tagja, és nem is a múlt évben. Hogyan állta meg a helyét az elmúlt 10 évben az elitklub tagjaként?

tgt

Hát egyrészt úgy, hogy az SP500 hozamának az ötödét biztosította, mint az elitklub tagja. Az is látszik az ábráról, hogy a 2010-es évet leszámítva soha nem volt jelentős felülteljesítésben az SP500-hoz képest. 10-ből 9 évben vagy követte az SP500 mozgását, vagy alulteljesítette. Most őszintén, ez mitől elit vagy arisztokrata részvény?

Ennyi talán elég is volt gondolatébresztőnek. Azok az olvasók, akik tudják a választ a felmerülő kérdésekre, bátran vágjanak bele az osztalék vadászatba. Azok számára, akiknek kérdések maradtak a kérdések, csak az örök tanulsággal tudok szolgálni: nincs ingyen ebéd.

 

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.