Diverzifikáció

A befektetés érettségi tesztben sorrendben az első kérdés ami jelentős problémát okozott a bátor vállalkozók számára, egy alapvető diverzifikációs ismeretre kérdezett rá. Az Okos pénzben hangsúlyozottan szerepelt ez az információ, a legegyszerűbb 60/40 portfólió is ezen alapul, szóval elég meglepő volt a 20% alatti helyes válaszok aránya. Nézzük meg akkor alaposabban ezt a témát.

Olyan portfóliókban, amelyekben jelentős a részvények aránya, hagyományosan az egyik legjobb kiegészítő befektetési eszköz az államkötvény. Az SP500-hoz viszonyított 5 éves korreláció így néz ki különböző eszközök esetében:

lb.png

Forrás

Az amerikai nagy cégek (SP500), a fejlett piacok (developed markets) és a fejlődő piacok (emerging markets) és az államkötvények közötti korrelációs összefüggést az alábbi ábra érzékelteti:

tres

Szintén jó diverzifikációs lehetőséget biztosít az arany alkalmazása a részvénysúlyos portfóliókban:

golddiv

A korrelációs ábrák jól magyarázzák, miért működnek jól az olyan egyszerű portfóliók, mint a 60/40, a permanens, vagy éppen a sharpe momentum módszer.

Ugyanakkor például az államkötvények esetében nem árt tisztában lenni a korrelációs együttható történelmi alakulásával sem:

korr

Forrás

A fenti ábráról látszik, hogy a 2000-es évek beköszöntével a hosszútávú átlagnál sokkal jobban működött az államkötvény-részvény diverzifikáció, különlegesen jól egészítette ki egymást a két eszközosztály. Miért fontos ez? A tesztelés adatok gyakran ezt az időszakot fedik le, például ETF-ek nem is léteztek előtte, így jóval kedvezőbb képet mutatnak ezen a téren a hosszútávú átlagoknál. Tehát a közelmúltra vonatkozó hozam/kockázat mutatók kicsit becsapósak lehetnek abban az összefüggésben, mi várható a jövőben. A diverzifikációs előny természetesen régebben is működött, és várhatóan működni fog a jövőben is, de a hozamok után, a lehetséges visszaesésekre vonatkozó várakozásainkat is érdemes reális szintekre beállítani.

Ugyanakkor nem szabad átesni a ló túloldalára sem. Sokan gondolják, hogy az emelkedő kamatok világában egyáltalán nem szabad kötvényeket tartani. Ezzel viszont lemondunk a diverzifikáció volatilitást enyhítő hatásáról és a rebalanszírozásból származó extra hozamról. Régebben már volt szó a kötvény ETF-ek viselkedéséről emelkedő kamatkörnyezetben. Most tekintsük át a történeti adatokat. A legrosszabb kötvény periódusok így néztek ki az USA-ban:

wbon.png

Kiegészítve a részvények hozamával ugyanezen időszakokban:

wbon1.png

Forrás

Az alábbi táblázat az összes olyan időszakot tartalmazza, amikor a FED kamatot emelt:

fedu.png

A következő táblázat a kamatemelés utáni 1,3,5 év hozamait tartalmazza:

fedu1.png

Forrás

Nem kell félni a kötvényektől, mindig helyük van egy diverzifikált portfólióban.

További cikkek a témában:

Államkötvények, mint menekülő eszközök

Kötvény zavarodottság

A legjobb diverzifikációs eszköz

Kötvények, részvények 50/50

Részvény esések és államkötvények

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged , . Bookmark the permalink.