Mennyit eshetnek a részvények és kötvények együtt?

Visszajelzések alapján a legnagyobb félelem a világ legegyszerűbb portfóliója kapcsán, hogy a részvények és a kötvények egyaránt túlértékeltnek látszanak. Ez nagyjából jogos is, csak annyi a probléma, hogy ki tudja, meddig kell várni a megfelelő értékeltségre. És egyáltalán mi a megfelelő értékeltség.

A részvényekben visszaesésekre várni hosszútávon veszteséges stratégia. Ezt rengeteg befektető tapasztalhatja a saját bőrén, akik a mostani bika piacon 5-6 éve várnak a megfelelő beszállási pontra…

Például az a befektető, aki mindig csak 10%-os esés után vásárol, és utána legalább 12 hónapig tartja (de csak akkor adja el, ha nyereségben van), így teljesített az amerikai piacon a buy and hold ellenében:

dip

Forrás

Az a baj ezzel a stratégiával, hogy a hozamok nem egyenletesen oszlanak el. Gyakran nagyon hosszú emelkedő időszakok vannak komolyabb korrekció nélkül. Máskor hirtelen, 10%-nál jóval nagyobb esések követik egymást, amit ugyanúgy ki kell ülnünk mindkét esetben.

Nehogy azt higgyük, hogy ha nagyobb visszaesésre várunk, vagy hosszabb ideig tartjuk, akkor megoldható a probléma. A buy and hold készpénz feletti hozamát (6.3%) illetve kockázat alapú hozamát (sharpe: 0.34) sehogy sem tudjuk meghaladni:

dip1

dip2

dip3

Forrás

Abban az esetben, ha nem tudjuk kicselezni a piacokat, egy dolgot tehetünk: felkészülünk az esésre. Ehhez nem kell más, mint a történeti adatok tanulmányozása. A részvények kockázatát minden tájékozott befektető ismeri, komolyabb krízisben akár 50% feletti érték is lehet.

Kötvények esetében már jóval ravaszabb a helyzet, az esés mértéke erősen függ a lejárattól, és attól, hogy milyen kötvényekről van szó. A kötvények emelkedő kamat környezetben történő viselkedéséről nemrég írtam, a visszaesések történeti adatairól meg régebben.

Persze a két eszközt azért tartjuk egy portfólióban, mert általában nem együtt esnek. Most vizsgáljuk meg az együttes esés történeti adatait.

1928 óta mindössze három alkalommal fordult elő, hogy a kötvények és a részvények ugyanabban az évben estek (10 éves államkötvényről van szó!):

bsp

Forrás

A nagy, erős államok kötvényeinek diverzifikációs szerepéről hosszasan értekeztem az Okos pénzben, a fenti történeti adatok is ezt igazolják. Most vizsgáljuk meg a portfólió együttes teljesítményét:

50a.png

A fenti ábra az 50/50 portfólió 5 éves hozamát mutatja 1928-tól kezdődően. A kezdeti időszakot leszámítva tehát nem volt olyan öt éves időszak, amikor negatív hozamot produkált volna ez a portfólió. Ebben természetesen része van az SP500 történeti összehasonlításban kiemelkedő hozamának is. Ugyanez reálhozam alapján:

50.png

Forrás

Így már nem olyan rózsás a kép, úgy tűnik, számítanunk kell hosszabb negatív reálhozamú időszakokra, elszabaduló infláció esetén. Most már csak az a kérdés, ilyen időszak előtt állunk-e?

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged , . Bookmark the permalink.