Amerikán túl

A befektetési irodalom erősen USA központú. A legnagyobb kapitalizációjú piac, itt áll rendelkezésre a legtöbb szakember, kutatási erőforrás és adat. Jelen blog és az általam publikált könyvek is alapvetően amerikai forrásokat idéznek. Ennek egyszerű oka van: a többiek lóhosszal le vannak maradva.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az USA-ban kidolgozott elméletek és gyakorlati megállapítások megállják-e a helyüket a világ más tájain? Tudományos kérdések esetében ez furcsa felvetés, a törvényszerűségek nem ismerik az országhatárokat. Egy apró probléma van, a gazdasági irodalom nem tudomány. Bármilyen lelombozó is, aki hosszabb ideje tevékenykedik a pénzügyi piacokon már rég rájött arra, hogy nincsenek abszolút igazságok ezen a területen. Mi a helyzet az országhatárokkal?

Számítanak. Nyilván sok alapvető gazdasági törvényszerűség ugyanúgy működik a világ minden táján (pl. a kereslet-kínálat árszabályozó szerepe, a kockázat és a diverzifikáció összefüggései), de az országonként felépülő ökoszisztémák különböznek. Ez az egyik legnehezebben megragadható terület, pontosan az információ hiány miatt.  Jómagam is igen messze állok attól, hogy nemzetközi áttekintésem legyen befektetési ügyekben, ezért is örülök minden kapcsolódó információ morzsának.

Mostani örömöm tárgya a Portfoliocharts.com cikke. Sajnos a cikk nehezen érthető meg előismeretek nélkül (Okos pénz olvasók előnyben), itt és most csak egyetlen ábrára hívnám fel a figyelmet. Ez ún. Safe Withdrawal Rate alakulását mutatja különböző országokban, 80/20 illetve 3 hónapos kötvény portfólió esetében.

swr-by-country-2

Forrás

Bizony, a tankönyvi elvárásokkal szemben, volt és lehet olyan ország, ahol a 3 hónapos kötvény portfólió magasabb SWR-t biztosított (figyelem, ez nem magasabb hozamot jelent!) a megtakarítók számára.

Magyarországi befektetőként fontos megérteni, hogy az egyes országok pénzügyi ökoszisztémája különböző kimeneteket produkálhat, a részvény, a kötvény, és az ingatlan piac helyi jellegzetességeinek megfelelően. A magyar kötvények hozamfelára például relatíve jóval közelebb áll a döglődő hazai részvénypiac kockázati prémiumához, mint a fejlett országok esetében. Szintén ugyanez jellemzi a hazai befektetők által némiképp fetisizált ingatlan piacot is. Így végül egy egészen speciális mix alakult ki idehaza, ahol a kötvények, részvények, ingatlanok szinte egyenlő eséllyel versenyeznek a legjobb hozamú befektetés címéért, attól függően, milyen időszakot veszünk alapul.

Ezen persze nem szabad meglepődni, a pénzügy piacok hozamai mindig nagy volatilitást, eltéréseket mutatnak. 2010 óta például az amerikai piacon a részvények több, mint kétszer akkora hozamot értek el, mint a hosszú lejáratú kötvények. A fejlődő piacok esetében pontosan fordított helyzet alakult ki, a kötvények hozama kétszer akkora, mint a részvényeké. Ha nem kedveljük az ilyen mértékű ingadozásokat, akkor bátran használjuk a diverzifikáció eszközét.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.