Speciális ETF-ek

Értelmezésem szerint, ebben a termékben eljutottunk az etf-ek etf-jéig (azért ez egy mérföldkő egy termék életében), és érdeklődni szeretnék, hogy esetleg ismered-e? Ha igen, mi a véleményed róla?
Valójában az ETFen keresztül olyan vállalatokba lehet befektetni, amelyek valamilyen módon )közvetlenül vagy közvetetten) profitálni fognak ETF kereskedésből.

Rendszeresen érkeznek hozzám megkeresések, hogy egyes speciális ETF-ekről mondjam el a véleményemet. Ezek jellemzően egy aktuálisan felívelő trend képviselői, régebben a biotechnológia futott nagyon, az utóbbi időben a robotika, mesterséges intelligencia vagy most éppen az ETF-ek ETF-e. Már az ETF évkönyvből is kihagytam az ilyen jellegű alapokat, de az igény nem múlik… Itt az ideje kicsit bővebben beszélni ezekről a termékekről.
Kezdjük az előzményekkel. A Lusta portfólióban külön fejezetet szenteltem az egyedi részvény vásárlásával szembeni érveknek. A legfontosabbak szerint ez a tevékenység sok munkát igényel, és olyan szakértelemet, amivel a kisbefektetők 97%-a nem rendelkezik. Cserébe sokkal magasabb kockázatot hordoz egy-egy félresikerült részvényvásárlás. Nem vagyok naiv, sokan nem értették meg, pontosan miről is beszélek, mert hiányzik hozzá a megfelelő mélységű és időtartamú tapasztalatuk. A jó hír az, hogy meg fogják szerezni ezt a tapasztalatot. A rossz hír meg az, hogy sokkal többe fog kerülni nekik, mint egy néhány száz forintos könyv…
Az Okos pénzben a smart béta ETF-ek kerültek sorra. Ezekkel kapcsolatban is elmagyaráztam milyen kockázatokat rejt ilyen termékek vásárlása, és miért valószínűbb, hogy rosszul járunk velük, mint jól.
És akkor most rátérhetünk a speciális ETF-ek kérdésére. Olyan ETF-eket értek ezalatt, amelyek egy szűkebb szektor, szegmens, trend leképezését valósítják meg. Minél szűkebb ez a terület, annál kevesebb részvényt tartalmaznak, annál specializáltabb a termék, és  teljesítménye annál jobban eltérhet a piaci átlagtól. Mindkét irányba.
Az első és legfontosabb problémám ezekkel a termékekkel, hogy aki ilyesmit vásárol az elengedte a Lusta portfólió és az Okos pénz két legfőbb mondanivalóját. Törekedj az átlagos hozamra. A diverzifikáció az egyetlen ingyen ebéd. Ez a két állítás fontos tartópillére az említett könyveknek, amelyeket egyetlen, jól irányzott rúgással távolítasz el a rendszerből, amikor speciális ETF-eket vásárolsz. Ez persze picit dramatizált változat, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy valaki 5% vagy 50% mértékben tart ilyen ETF-eket. Mégis fontos, hogy megszólaljon a csengő, szembemész a racionális érvekkel, és ezer statisztikával megtámogatott alapelvekkel. Tényleg jó ötlet? Gondold át még egyszer!
Az egyedi részvényekkel szemben, speciális ETF-ek esetében nem merném kategorikusan azt tanácsolni, hogy ne vásárolj ilyeneket. A smart béta ETF-ek esetében sem tettem ezt. Ezek a termékek kockázati szempontból átmenetet képeznek az egyedi részvények, és egy jól diverzifikált általános index portfólió között. Termékről termékre változhat melyikhez esnek közelebb. Mindenképpen jóval kisebb gap kockázatot hordoznak. Egyedi részvény esetében az egyik pillanatról a másikra feleződhet a pozíciód értéke, ETF-ek esetében – bármilyen speciális fókusszal rendelkeznek – ennek minimális esélye van. Ugyanakkor minél szűkebb területet lefedő ETF-fel foglalkozol, annál több olyan kockázatot emelsz be a portfóliódba, amivel nem is találkoztál még index befektetések során. Vegyük sorra ezeket.
A legnagyobb érdeklődésre számot tartó ETF-ek általában  felkapott trendeket képeznek le. A robotika a jövő, az ETF-ek töretlenül fejlődnek, az elöregedés miatt a biotechnológia szárnyalni fog. Amit viszont sokan nem értenek, egy ilyen trend önmagában nem indok a beszállásra. Ezt veled együtt mindenki más is látja. A kérdés, amit fel kell tenned magadnak, hogy mi az amit te tudsz, de mások még nem. Nem attól lesz sikeres egy befektetés, hogy egy felívelő trend áll mögötte, hanem attól, hogy a további növekedés még nincs beárazva teljes mértékben. Hol áll az értékeltség? Hogyan alakul az adott trend a jövőben? Milyen kockázatai vannak? Hogyan alakul a verseny az adott szektorban? Mik a belépési korlátok? Milyen nyereségnövekedés várható vállalati szinten? Ezek azok a kérdések, amire nemhogy te, de általában senki nem tudja a választ. Ugyanis a jövőt kellene minél pontosabban feltérképezni, de ebben rendkívül gyenge az emberi összteljesítmény. Szakemberek persze azért kapják a fizetésüket, hogy mindenféle modellekkel, diszkontált kesflow-val és egyéb marhaságokat hülyítsék a  nép egyszerű fiait, de ennek hatékonysága a nullát közelíti. Szóval teljesen egyedül vagy. Rám se számíts. Fogalmam sincs mennyire jó befektetés ETF-ek ETF-jét venni. Vagy felülni a robotika vonatára.
Abban az esetben, ha mégis sikerrel megugrod a fenti akadályt és eltalálsz egy alulárazott felívelő trendet, még messze nem értek véget megpróbáltatásaid. Egy ETF befektetés sokféle módon csúszhat félre. Például az adott ETF nem jól képezi le a várható trendet. Új szereplők tűnnek fel, amelyek csak a növekedési fázis után kerülnek be az alapba. Gyakori probléma, hogy nincs elegendő nagy likviditású cég, ami bekerülhetne az adott ETF-be, ezért belepakolnak egy csomó olyan céget, amelyik valahogy kapcsolódik az új trendhez. Ki számszerűsíti, mennyit ér a valahogy? Az alapkezelőt kevésbé izgatja ez, mint a likviditás, mert az utóbbiból lesz pénze. De téged elsősorban ez érdekel, így kénytelen leszel alaposan átnézni a létező portfóliót, de ami ennél rosszabb, kitalálni, hogy a jövőben mennyire lesz pontos a leképezés. Ne becsüld le ezt a problémát, az idei évben éppen a legrégebben létező specializált ETF-eket próbálják új termékekkel kiváltani, mert nem jól képezik le az adott szektorok teljesítményét. Új trendek, szektorok esetében különösen nehéz megválaszolni azt a kérdést, mely cégek lesznek a változás nyertesei. Ki tudta előre, hogy a bitcoin fellendíti a grafikus kártyák piacát? És még sorolhatnám azokat a példákat, amikor egy új trend jellemző nyertesei nem a frontvonalból álló cégek közül kerülnek ki, hanem az old school infrastruktúra biztosító cégek köréből.
A fenti és más felmerülő kérdések sokkal könnyebben megválaszolhatóak, amikor már 5+ éves története van egy ETF-nek. Általánosságban javasolható, hogy ne vásároljunk újonnan kibocsájtott, vagy néhány éves történetre visszatekintő ETF-eket. Nagy részük egy próbálkozás, ami be fog fuccsolni. A fennmaradók közül is csak hosszú évek tapasztalata mutatja meg az adott ETF igazi arculatát. Hogyan alakul a követési hiba? A relatív teljesítmény? A belső tranzakciók száma (alapkezelési díj). Ezer meg ezer tényező van, ahol félrecsúszhat egy történet. Hagyjuk meg kísérletezést másoknak!
Sajnos egy új trend esetében ez nem járható út. Csak friss ETF-ek közül választhatunk. Egy újabb kockázati tényező.
Nem is folytatom az általános károgást a specializált ETF-ek kapcsán, aki meg akarja érteni, ennyiből megérti. A többieknek majd megtanítja a piac, a legnagyobb tanítómester. Nézzünk inkább bele a fenti kérésben szereplő ETF lelkivilágába.
Az idézett levélből már kiderült, a TETF olyan cégeket tartalmaz, amelyek valamilyen módon reprezentálják az ETF iparágat. Ezért a munkáért 0.64% alapkezelési díjat számít fel, ami egyáltalán nem olcsó ETF mércével mérve (kicsit ironikus nem?), hiszen különösebb tudományt nem igényel a megfelelő cégek megtalálása. Kezdjük is ezzel. Tartalmazza a fontosabb alapkezelőket ( Wisdomtree, Blackrock, MSCI, S&P Global, State Street, Invesco, stb.) csak a legfontosabbat nem, a Vanguard-ot. A Vanguard nemcsak a mérete miatt fontos szereplő, hanem ők alkalmazzák legszigorúbban azokat a szabályokat, amelyek az egész ETF forradalom mögött állnak. A Vanguard és a többi alapkezelő eltérő üzletpolitikájáról már írtam, ennek köszönhető, hogy a cég nem publikus részvénytársaság, így nem is kerülhet be semmilyen ETF-be.
Önmagában talán nem is lenne probléma, hogy egy 20%-os piaci részesedésű cég nem kerül be az ETF-ek ETF-ébe, de a gond az, hogy növekedési szempontból a Vanguard jelentősége ennél is nagyobb. Az elmúlt 10 évben több mint megduplázták piaci részesedésüket, míg a többi nagy veszített abból. Mit kapunk tehát, amikor bevásároljuk magunkat a fényes jövő előtt álló ETF iparágba? A veszteseket. A gyémánt ékkövet kihagyták, és megkaptuk a morzsalékot (nyilván túlzok). Azt a céget nem kapjuk meg, amelyik legjobban képviseli az ETF sikerének jellemzőit, hanem be kell érnünk a lemaradókkal. Ez volt a haditerv?
Ez a történet pontos illusztrációja annak, amit már fent jeleztem, a túlspecializált ETF-ek gyakran nem tudják jól leképezni azt, ami a szalagcímekben szerepel. Nem elegendő elolvasni a rövid leírást, álmodni egy nagyot, és már nyomni is a vétel gombot. Hasonló problémákkal szembesülhetünk ország ETF-ek vásárlásakor is (a publikus cégek nem jól reprezentálják az adott ország gazdaságát) és sok más csili-vili alap esetében is. Általános szabály, hogy minél szűkebb témakörre fókuszáló ETF-et vásárolunk, annál jobban ismernünk kell az adott területet a lehetséges csapdák kikerüléséhez. Megéri? Nagyon ritkán.
 A felmerülő csapdák kivédéséhez további segítséget jelent, ha olyan ETF-et vásárolunk, aminek legalább 5-10 éves története van. Miért segítség ez? Mert összevethetjük az ígéreteket a valósággal. Megnézhetjük, hogy valóban követi-e az iparág növekedését az adott ETF, mi a relatív teljesítménye, hogyan alakulnak egyéb technikai jellemzők. A TETF esetében rosszul állunk, alig egy éves története van, ekkora időszakból még semmilyen információ nem nyerhető ki. Azaz mégis…
Minden ETF esetében érdemes körülnézni a lehetséges helyettesítő termékek körében. Mi van, ha a divatos helyett már létezik egy régi, bevált? Összevethető a teljesítményük, és válaszokat kaphatunk olyan kérdésekre is, amelyeket elfelejtettünk feltenni. A TETF esetében nyilván pénzügyi cégeket tartalmazó ETF-ek környékén érdemes keresgélni, és nem is kell messzire menni, itt van a csodálatos IAI, ami nem szamártakarmányozásra fókuszál, hanem brókereket, tőzsdéket foglal magában, azaz a részvénykereskedés fellendüléséhez/visszaeséshez kötődik a teljesítménye. Az elmúlt egy év közös időszakában így alakul az IAI és az TETF árfolyama:
tetfiai.png
Ezeket még a saját anyjuk is alig tudná megkülönböztetni egymástól, annyira együtt mozognak. Minek foglalkoznánk a TETF-fel ezután? Az IAI alapkezelési díja kétharmada a friss jövevényének, sokkal régebbi múltra tekint vissza, egy bevált termékről van szó. Hagyjuk meg a kísérletezést Öveges professzor úr követőinek, maradjunk a már jól kitaposott ösvényen!
Nézzük is meg, hogyan teljesített az IAI hosszabb időtávon:
iai
Hát erre mondják a romkocsmák félhomályában merengő bölcsészek, hogy húbazz!!!
Ki gondolta volna, hogy a részvénypiaci forgalomtól függő cégek ennyire ki vannak téve a bika/medve ciklusoknak? Az IAI elveszítette értéke közel 80%-át az előző csúcsról a 2008-as medve piacon. Lehetséges, hogy a fényes jövő előtt álló ETF iparágra is hasonló sors vár? Megfordulhat a most oly nyilvánvaló trend? A most tömött sorokban menetelő befektetők esetleg el fogják adni befektetéseiket?
Bizony, pontosan ez fog történni. Azon befektetők jelentős része, akik most lelkesen vásárolják a zéró előtörténettel rendelkező divatosabbnál divatosabb ETF-eket, eszüket vesztve fogják keresgélni a kijáratot a következő medve piacon. Mert ez nem az a sztori, amibe bevásárolták magukat.
Mondtam, a helyettesítő termékek vizsgálata olyan kérdéseket hozhat elő, amelyekre nem is kerestük a választ. Mennyire van kitéve az adott iparág a recessziós ciklusoknak? 10 éves bikapiac után érdemes ilyesmiben gondolkoznunk?
De a legfontosabb kérdés, ismerjük-e eléggé az iparágat, amibe éppen be akarjuk vásárolni magunkat? A pénzügyi világban a második legfontosabb szabály, hogy minél pontosabban ismerjük fel tudásunk korlátait. Mi a nyavajáért vásárolnám be magam az alapkezelői bizniszbe, ha nem értek hozzá?
“Végy egy egyszerű elképzelést” szól a legjobb befektetési tanács néhány poszttal lejjebb.  Lefordítom: olyan rendszert találj magadnak, aminek minden elemét jól ismered. A befektetők túlnyomó részének biztosan elegendő néhány jól diverzifikált részvény, kötvény esetleg arany ETF. Ne tévedj olyan területre, ahol csapdák várnak.
Lassan 10 éve tart a bika piac. Egyre több olyan befektetővel találkozom, aki súlyosan el van tévedve saját korlátaival kapcsolatban. Legyen szó kockázatvállalási képességről, vagy pénzügyi, tőkepiaci ismeretekről. Veszünk egy kis bitcoint, mert jó lesz. Veszünk osztalékrészvényeket, mert majd abból szabadon élünk. Veszünk néhány népszerű alapot, mert miért is ne? Ezek a befektetők mind ugyanazt a hibát követik el: nem ismerik fel saját tudásuk korlátait. A jó hír az, hogy a piac segíteni fog ebben a felismerésben. A rossz hír meg az, hogy ez nagyon sokba fog kerülni.
Mielőtt valaki teljesen félreértené, a specializált ETF-ek nem káros, kidobandó termékek önmagukban. Jómagam is szerepeltetek szektor ETF-eken alapuló szisztematikus rendszert az Okos pénzben. Megfelelő tudással és tapasztalattal felvértezve ezek kiváló elemei lehetnek egy jól működő befektetési rendszernek. Egyedi, ad-hoc vásárlásuk viszont csak rendkívül indokolt esetben javasolható.
Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.