Hindenburg ómen

Pontosan 6 hónappal ezelőtt jól szórakoztunk a sajtó által felkapott halálkereszt kifejezésen, és most menetrendszerűen megérkezett a következő. Azért a tőzsdén értenek a hatásos érzelmi horgonyzáshoz, ez a “crash” indikátor a Hindenburg léghajó nevezetes szerencsétlensége nyomán kapta elnevezését.A “crash” indikátor persze költői túlzás, a Hindenburg előfordulási gyakorisága így nézett ki 2017 nyaráig:

hind

Forrás

Láthatóan elég gyakori vendég volt a tőzsdén, hol észrevétlenül, hol felkapta a sajtó. Legutóbb 2017 nyarán írtak róla sokat, és utána ….. nem történt semmi.

Ezt az indikátort azonban nem szabad egy kézlegyintéssel elintézni. A Hindenburg ún. breadth indikátor a piac belső megosztottságát méri. Erről az indikátor típusról jómagam is a legnagyobb elismerés hangján írtam a Részvény ETF termékek című remekműben. Sokféle breadth indikátor van, és azért fontosak, mert ők adják az első jelet a piac várható gyenge viselkedéséről. Egy új csúcsokat döngető tőzsdeindexről igen nehéz bármi rosszat mondani (általában nem is érdemes), az alkotóelemei viszont már árulkodhatnak az emelkedés bázisának szűküléséről és egy lehetséges jövőbeni gyengélkedésről. Olyan ez, mintha röntgennel világítanánk át az indexeket. A breadth indikátorok azt mérik, mennyi részvény emelkedik/csökken az adott indexen belül, hogyan alakul a hozzájuk kapcsolódó forgalom, hányan vannak bizonyos mozgóátlag felett, stb.

Ezen a csoporton belül a Hindenburg azt jelzi, hogy ugyan még emelkedik az index, de már egyre több alkotóelem gyengélkedik (üt új minimumot). Azért kiemelt a szerepe, mert elsőként ad hírt a várható gyengeségről. Kanári a bányában. Pontosan ugyanezen okból gyakran ad fals jelzést, szó sincs róla, hogy tökéletesen előrejelzi a nagyobb zuhanásokat. Van viszont egy fontos jellemzője, minél gyakrabban fordul elő egy rövid időszakon belül, annál megbízhatóbban jelzi a várható problémát.

Ezt illusztrálja a következő ábra:

hind2

Forrás

A fenti ábrán egy adott időszakban előforduló Hindenburg jelzések számát láthatjuk, és látható némi összefüggés a gyakoriság és a későbbi kellemetlenségek között. Továbbra sincs szó róla, hogy garantáltan jelzi a medve piacot, vagy valami súlyos zuhanást, de a gyengélkedés mértéke összefüggésben van az előfordulások számával.

Az ábra augusztus 15-ei állapotokat tükröz, akkor készült a forráscikk, ezért el kell mondanom, hogy a helyzet azóta sokkal rosszabb. Az utóbbi két hétben több nap érkezett Hindenburg, mint nem.

Ez a helyzet nyilván összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy a részvények globális viselkedése is kettészakadt (ki mennyire érintett a dolláremelkedésben illetve kereskedelmi háborúban).

res

Az ábra különböző régiók egy éves teljesítményét mutatja. Jól látható rajta az áprilisi szingularitás, amikor Amerika és a többiek teljesítménye elvált egymástól (komolyra fordult a kereskedelmi háború). A piac úgy döntött, hogy a háborúnak csak az USA lesz a nyertese, a többiek (Amerikán kívüli fejlett világ, feltörekvő piacok) mennek a levesbe. Egy probléma van ezzel, hogy a piacok globális természete miatt nem nagyon szokott hosszú távon fennmaradni az egy ország nyerő, a többiek vesztesek helyzet. Általában a többiek ilyen-olyan kitettségek miatt magukkal rántják a nyertest is.

Valami hasonlót látunk most a Hindenburg kapcsán, bizonyos amerikai cégeket jobban érint a kereskedelmi háború, ezért inkább lefelé veszik az irányt. Az indexen még nem látszik, de a történelem útmutatásai alapján, előbb-utóbb fog látszani. Ezzel egyébként összecseng egy régebbi ábra:

dan

A március 2-ei keltezésű bejegyzéseben szereplő ábra akkor azt mutatta, hogy 8 emelkedő hónap után érkező korrekció milyen jellemző viselkedést produkál a későbbiekben. Látható, hogy a 6 hónapos emelkedő időszak után jellemzően lekonyultak az indexek. Ez a hat hónapos időszak most múlt el…

 

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.