A kontroll illúziója 1.

Kezdjük egy jó hírrel. Ha ezt a bejegyzést olvasod, és nem először jársz a blogon, akkor jó eséllyel a pénzügyi tudatossággal bírók táborát gyarapítod. Arra gondolok, hogy valamikor tudatos keresgélés után jutottál ide, nem a facebook faladon jött szembe egy kattintós cím, és nem is a portfolio.hu címoldaláról keveredtél errefelé. Képes vagy végigolvasni egy hosszabb pénzügyi témájú írást, hajlandó vagy néhány ezer forintot áldozni könyvekre, vagy néhány tízezret tanfolyamokra, hogy a saját kezedbe vedd pénzügyeid irányítását. Szóval egymásra találtunk. Nektek szól a blog, nektek készültek a könyvek.

Amikor első könyvemet publikáltam, végeztem egy rövid számítást, mekkora felvevő piacra számíthatok. Elsősorban vagyoneloszlási adatokra támaszkodva, nagyjából 100 000 környékére becsültem azok számát, akik számára érdekesek lehetnek befektetési témájú könyvek, írások (félreértés ne essék: akkor sem példányszámot értettem alatta, ez nyilván irreális, hanem elérhető felvevőpiacot).

Gyorsan elröppent 5-6 év azóta, és ma már sokkal több tapasztalattal, ismerettel rendelkezem ezen a téren. Az is kiderült, hogy egy nagyságrendet tévedtem,

ez a szám jóval közelebb áll a 10 000-hez

Ezt mutatja a pénzügyi tudatosság hazai zászlóvivőjének youtube csatornáján egy videó átlagos nézettsége, a specializált pénzügyi blogok ismert vagy sejthető látogatottsági adatai, könyveladási statisztikák. Bár ez a szám mellbevágóan alacsony, szó sincs arról, hogy siránkozási ürügyet keresnék, mert a hülyemagyar nem olvas, nem tájékozódik. Ez van, ebből lehet főzni. Ha valamiért érdemes néhány könnycseppet elmorzsolni, az inkább a pénzügyi tudatosok táborának összetétele. Például a saját blogom/facebook oldalam látogatóinak 75%-a férfi. Ez ugyan jól beleillik egy patriarchális társadalom képébe, de rendkívül szomorú, mert ismereteink szerint, a hölgyek jobban teljesítenek a pénzügyi piacokon. A macsó stílus és ego általában kontraproduktív a befektetések területén, ennél kedvezőbb a nőkre inkább jellemző kooperatív, kockázatkerülő megközelítés. Szóval hajrá hölgyek, a feminizmus nemcsak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár 🙂

Életkori megoszlásban a látogatók derékhadát a 35-45 éves korosztály képviseli. Sejtésem szerint, ők azok, akik már túl vannak néhány csalódáson, félresikerült befektetésen, és most szisztematikus módon gondolják újra eddigi tevékenységüket. Örömteli fejlemény, hogy a második korcsoport (nagyjából az összes látogató harmada) a 25-35 évesek tábora. Ők az igazi célközönség. A rendelkezésükre álló idő folytán, maximálisan kiélvezhetik egy nyugodt, jól eltalált befektetési stratégia eredményeit. Az Okos pénzben szerepel egy fejezet, amelyik hangsúlyosan bemutatja az idő szerepét a befektetési aktivitás végső eredményében. 10 év alatt nem lehet csodát művelni. 20 év alatt már megalapozható az anyagi biztonság kiegészítő jelleggel. Egy 30-40 éves időszak végén viszont már olyan exponenciálisan nő a vagyon, hogy bármilyen csoda megvalósítható. A 20 éveseké a világ. Csak sajnos a többségük nem tudja.

A törzsi identitás bemutatása után lassan rá is térhetek a valódi mondandómra.

Magyarországon 313e TBSZ számla létezik e bejegyzés időpontjában. Nem tudjuk ez pontosan hány természetes személyhez tartozik, de a nagyságrend adott. A portfolio.hu weboldalát 150-200 ezren látogatják naponta. A hazai felsőoktatás évente 60-70 ezer végzett diákot bocsát ki magából, a teljes diplomás népesség 1.8 millió körül van.

Bárhogyan is forgatja az ember a fenti számokat, létezik idehaza egy százezres nagyságrendű tábor, akinek befektetése van, érdeklődik a pénzügyek iránt, vagy ilyesmi elvárható lenne tőle, de mégsem nevezhető pénzügyileg tudatosnak. Kik ők, és mit csinálnak? Lehet, hogy már mindent tudnak? Hahaha. Ignoráns banda? Nincs idejük vagy ambíciójuk? Miért nem lépnek előre azon a területen, ahol szinte minden többlettudás számszerűsíthető anyagi előnyökkel jár? Saját maguk ellenségei?

Igen. Orbán Viktor szóhasználatával

ők a hasznos idióták a pénzügyi rendszer számára

Termelik a jutalékot, vásárolják a unit linked biztosításokat, tartják a drága alapokat, beugranak egy-két divatos részvénybe, a bátrabbja devizára is spekulál vagy vásárol egy kis bitcoint. Mindeközben valószínűleg azt gondolják, értenek hozzá. Ebben a hitben egyetlen dologra támaszkodhatnak, ez pedig

a kontroll illúziója

A kontroll illúziója ősidők óta velünk levő pszichológiai jelenség, egyik legjellemzőbb példája a nomád népekre jellemző esőtánc. Egy olyan eseményt próbálunk akaratunk szerint befolyásolni, amelyre valójában semmi ráhatásunk. Talizmánok és imák, rituálék és ráolvasások, mind-mind ugyanabból a forrásból táplálkoztak, szilárd meggyőződésből, hogy képesek vagyunk irányítani sorsunkat.

Ezt a jelenséget a 70-es években kezdték vizsgálni, és érdekes módon az illúzió kettős természetű. Hajlamosak vagyunk túlbecsülni olyan -véletlenszerű – eseményekre történő ráhatásunkat, amelyek felett nincs valós ellenőrzésünk. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk alulbecsülni a lehetőségeinket, amikor valóban rendelkezünk kontrollal. Klasszikus példa a kontroll illúziójára, amikor lottószelvényeket osztanak szét két csoport között. Az egyiknek lehetővé teszik, hogy maga válasszon – a már kitöltött – szelvények közül, a másik csoportban véletlenszerűen sorsolják a szelvényeket. A későbbi körökben az első csoport sokkal jobban ragaszkodik az általa kiválasztott szelvényekhez, amikor felmerül a csere lehetősége, pusztán azért, mert maga választotta azokat, pedig nyilvánvalóan a nyerési esélyek pontosan ugyanazok mindkét csoport esetében. Több hasonló kísérlet igazolta, hogy amikor aktívan teszünk valamit, legyen szó egy hatástalan gomb nyomogatásáról, mozgatásról, bármilyen változtatásról, az növelni fogja azt az érzetünket, hogy befolyásunk van jövőbeni eseményekre.

Ennek a jelenségnek komoly evolúciós előnye volt a történelemben új készségek elsajátítása során. Általában amikor új dolgokat tanulunk (ping-pong, hímzés, fejenállás) a kezdeti időszakban rendkívül kevés sikerélményben van részünk. Minden jelentősebb készség elsajátításához hosszú és unalmas gyakorlási periódusra van szükség. Ezt a folyamatot könnyíti meg, ha pusztán az aktivitás előhívja az illúziót, miszerint tényleges hatásunk van az eseményekre. Így sokkal kellemesebb hangulatban jutunk át a kellemetlen, terhelt időszakokon, hosszútávon megkönnyítve újabb és újabb készségek elsajátítását.

Mi a baj ezzel akkor a pénzügyi piacokon? Minden kezdet nehéz, ott is elkél egy ilyen pszichés támogatás nem? A probléma a pénzügyi piacok azon speciális természetéből fakad, hogy itt alapvetően zéró összegű játékot játszunk másokkal. A zéró persze nem mindig zéró, hanem a piaci átlag, a lényeg az, hogy negatív hozama is lehet a próbálkozásunknak. A ping-pong, hímzés és fejenállás esetében a legnagyobb veszteségünk, hogy nem sajátítjuk el az adott készséget és depressziósak leszünk néhány napig. Na jó, a fejenállás esetében ki is törhetjük a nyakunkat, szóval nem egy eltalált példa, de remélem érthető az üzenet. A pénzügyi piacokon ezzel szemben igen gyakori, hogy

előbb fogy el a pénzünk

még mielőtt felépülne az új készség. Nem is kell itt számlanullázásra gondolni, csak olyan mértékű veszteségre/sikertelenségre, ami egy jó időre elveszi a kedvünket a további próbálkozástól. A pénzügyi piacok túl komplex, véletlenszerűen viselkedő rendszerek, lehetséges negatív hozammal, amelyek egyáltalán nem kedveznek egy illúziókkal támogatott betanulási folyamatnak.

folyt. köv.

 

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

1 Response to A kontroll illúziója 1.

  1. Pingback: A kontroll illúziója 2. | lustaport

Comments are closed.