Nemzeti kötvény

A magyar állam már egy ideje a devizaadósság nullázására és a magyar befektetők közvetlen elérésére törekszik. Ennek a folyamatnak volt része a prémium állampapírok elérésének korlátozása a magánbefektetők körére, és a befektetési alapok kiszorítása szabályozási eszközök segítségével. Most igazi atomfegyver érkezik meg ebben a harcban, június elejétől jegyezhető a Nemzeti kötvény elnevezésű konstrukció.

Az 5 éves lejáratú kötvény rendkívül kedvező tulajdonságokkal bír. Szinte minden időtávon magasabb a hozama, mint a jelenleg elérhető más befektetéseknek, nincs kamatadó, a visszaváltási veszteség nulla, vagy minimális. Részletes ismertető itt olvasható.

Ez az értékpapír ideális választás lehet azok számára, akik néhány éves befektetési időtávban gondolkodnak, és nem tudják pontosan, mikor lesz szükségük a befektetett összegre. Azaz a magyar befektetők túlnyomó részének.

Hosszabb időtávon (10+ év) viszont már érdemes mérlegelni a kockázatokat is. 3.9%-os induló infláció mellett a teljes futamidőre vonatkozó 1.5% reálhozam könnyen elolvadhat a futamidő végére. Összehasonlításképpen az államkötvények alternatívájaként régebben ajánlott feltörekvő kötvények jelenlegi reálhozama 3.5% körül van dollárban, ami jóval nagyobb buffert képez kedvezőtlen változások esetén.

Szintén érdemes elgondolkodni a kötvény legnagyobb vonzerejét jelentő visszaváltási garancián. Ebben segítségünkre lehet a Hold alapkezelő írása, de én szívesen átfogalmazom egyszerűbbre: a visszaváltási kondíciók jelenleg ismert formájukban hazug ígéretek. Ugyanaz a problémájuk, mint a nyíltvégű ingatlanalapoknak, hosszútávú kötelezettségek állnak szemben rövidtávú ígéretekkel. Érdekes, hogy ezt a konstrukciót éppen most szigorította (nagyon helyesen) az MNB, úgy tűnik, zavarja őket a konkurencia 🙂

Mi a probléma? A Nemzeti kötvény bár lépcsősen emelkedő, de fix kamatozású. Kellően hosszú idő alatt szinte biztosan lesz olyan időszak, amikor a piaci kamatok a Nemzeti kötvény kamatai fölé emelkednek. Ez lehet egy krízis, vagy az infláció váratlan megugrása önmagában. A visszaváltási garancia mellett ilyenkor a befektetők egyetlen logikus döntése az lehet, ha eladják a Nemzeti kötvényeiket és vásárolnak helyettük magasabb kamatozású papírokat. Az állam viszont azt tervezi, hogy jelentős állományt épít ki ezekből a papírokból, így nagyjából két választása lesz: vagy a legrosszabb időszakban refinanszírozza a Nemzeti kötvényhez kapcsolódó államadósságot magasabb kamatok mellett, vagy nem váltja vissza a Nemzeti kötvényeket. Az első megoldás szinte értelmetlenné teszi az egész Nemzeti kötvény programot, ezért bátran tippelhetünk a második megoldásra. Vagy nem lesz visszaváltás, vagy csak jelentős veszteség mellett. Vagy ki tudja, milyen unortodox megoldáshoz nyúlnak, de a végeredmény ugyanaz: nem létezik a visszaváltási garancia. Jobb ezzel kalkulálni. Természetesen így is jó befektetés lehet a Nemzeti kötvény, amennyiben az MNB tudja menedzselni a kamatokat, likvid maradhat a teljes időszakban, illetve legrosszabb esetben az 5 éves lejárat után jutunk a pénzünkhöz.

A másik probléma, ami szintén megfontolás tárgyát képezheti, akkor jelentkezik, ha minden befektetett pénzünket magyar államkötvénybe helyezzük. A home bias jelensége jól ismert a befektetési szakirodalomban, a befektetők többsége indokolatlanul túlsúlyozza a hazai eszközöket a portfóliájában:
scr

Forrás

Ezt a tendenciát valószínűleg erősíteni fogja a Nemzeti kötvény a hazai befektetők körében, mivel kiszorító hatással lesz a (külföldi eszközöket is tartó) befektetési alapok állományára. Ez viszont egy alapvető diverzifikációs hiba. A magyar állam tevékenysége amúgy is jelentős kockázatokat hordoz a jövőbeni gazdasági jólétre vonatkozóan, így a befektetéseinken keresztül nem célszerű növelni ugyanezeket kockázatokat. Ezek közül az egyik legjelentősebb a forint értékvesztése és az infláció elszabadulása. Ez ellen garantáltan nem véd az új nemzeti csodafegyver.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.