Mire tanított minket a vírus?

Nem szégyen a kisebbtől tanulni…

Több mint egy év telt el a Covid megjelenése óta, és talán elérkezett az ideje a tanulságokkal kapcsolatos elmélkedésnek. Sok  mindent el lehet mondani erről az időszakról, de azt, hogy kiszámítható lett volna, aligha állítaná bárki. A frusztrációtól eltekintve, azért hasznosak az ilyen időszakok, mert nagyon sokat tanulhatunk a magunk és a világ működéséről. Természetesen mindenkinek saját magának kell elvégeznie ezt a munkát, én maximum néhány ötletet szolgáltathatok a gondolkodás lehetséges irányairól.

Az első és talán legfontosabb tanulság a félelem természetéről szól. A félelem egy rendkívül fontos szervezőerő a tőzsdén. Félelemből adunk el pozíciókat, a kimaradástól való félelem miatt veszünk meg eszközöket, és általában a félelem miatt térünk el az előzetesen felépített terveinktől.

Külső sokk mindig ugyanolyan forgatókönyv szerint áramlik át a rendszeren. Vegyünk például egy járványgörbét Piréziából:

 

 

 

 

 

 

 

 

A hozzákapcsolódó félelemgörbe valahogy így néz ki:

 

 

 

 

 

 

 

 

A lényeg, hogy mindig az első hullám a legnagyobb. Amikor először szembesülünk valami ismeretlen, félelmetes jelenséggel, zsigeri pánikreakciókat fog kiváltani. Az első fázisban kevés és megbízhatatlan információval dolgozunk, általában képtelenség racionálisan felmérni a helyzetet, így marad az ösztönös válaszreakció. Ebben a fázisban szinte biztosan rossz döntéseket fogunk hozni. Hiába a szép tervek, a sok elolvasott könyv, az évtizedekre szóló kalkulációk, jó eséllyel sutba dobunk mindent, amit még előtte olyan szépen kigondoltunk. Pontosan ez történt 2020 márciusában is, emlékeim szerint az USA-ban  60% felett volt azok aránya, akik hozzányúltak (eladtak) a nyugdíjtakarékossági számlájukon levő befektetésekhez. Erre biztosan nem volt semmilyen racionális indokuk.

Az első félelemhullám legyőzése tapasztalatot és tervezettséget igényel. Ez sajnos nem tanulható könyvekből, pontosan ezért van szerepe az utólagos vizsgálódásnak. Hogyan reagáltunk tavaly márciusban, és milyen tanulságok szűrhetőek le ebből a jövőre vonatkozóan? Nekem például már régóta explicit szabály tiltja, hogy beleadjak egy váratlan nagy esésbe. Egyrészt az esetek meglepően nagy százalékában jön egy felpattanás utána, ami sokkal relaxáltabb környezetet biztosít eladási döntések meghozatalához, másrészt ezzel időt adok magamnak és a piacnak is, hogy alaposabb információk alapján értékeljük az aktuális helyzetet. Egyáltalán nem biztos, hogy neked is ugyanilyen szabályra van szükséged (a legjobb szabály a nem csinálok semmit), de a félelemmel kapcsolatos reakcióid kiértékelése és kezelése megkerülhetetlen feladat.

Az első hullám lefutásával kettős folyamat indul be. A folyamatosan érkező újabb és újabb információk segítenek egy árnyaltabb kép kialakításában. Ezzel egy időben tompulnak a reakciók. A túl sok információ és félelem fásultságot okoz, egyszerűen képtelenek vagyunk tartósan rettegni (hálistennek). Ez a jelenség kiválóan megfigyelhető volt most is, ha összehasonlítjuk a 2020 és a 2021 márciusi tényszerű járványadatokat és az erre adott közéleti/média reakciókat (emlékeztetőül).

Folyt. köv.

Elindult a Lustaport klub második évada, a programot és a tudnivalókat itt találod

This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.