Mire tanított a vírus? (2.)

Szintén sokat tanulhattunk a világ kiszámíthatóságával kapcsolatban. A járványok dinamikája egy tipikusan sztochasztikus (véletlenszerű) folyamat, aminek már elég komoly tudományos irodalma van, jól kidolgozott statisztikai modellekkel. Ennek a tudományos eszköztárnak működését láthattuk élesben, és hát mit mondjon az ember? Totális katasztrófa. Egészen tragikomikus, amikor a Bill Gates nevével megtámogatott amerikai előrejelzés március elején napi 500 halottat jósol hó végére Magyarországon, majd április elejére meggondolják magukat, és megelégszenek napi 300-zal is. De tucatjával sorolhatóak a hírek majd cáfolatok sorozata előrejelzésekről,  gyógymódokról, hatékony védekezésről. Ebben a káoszban egyetlen dolog vált egyértelművé, képtelenek vagyunk megjósolni egy járvány kimenetelét.

Egy sztochasztikus és emberi interakcióval terhelt környezet viselkedése kiszámíthatatlan. Jól jegyezzük meg ezt a tanulságot, mert a pénzügyi világ pontosan ugyanilyen. Soha nem fogod megjósolni, mit hoz a jövő. Csak készülni tudsz a különböző forgatókönyvekre.

A média torzító hatásával nagyon sokat foglalkoztam itt a blogon az elmúlt években. Most sem hozott szégyent eddigi rossz hírére. Az egyik legszebb példa a közelmúltból az oltások hatékonyságával kapcsolatos. Már hónapok óta szinte minden újságcikkben szerepel azok hatékonysága. Pfizer, Moderna 90% felett, Szputnyik szintén 90% felett, már aki elhiszi, Astra Zeneca és a Johnson 60-70% körül forrástól függően, a kínai meg össze vissza a homályban. Ez egyetlen szám az oltás mellett, ami nyilvánvalóan erős hatással van emberi döntésekre. Úgy 3 hónap elteltével végre valakinek eszébe jutott cikket írni arról, hogy mégis mennyire megbízhatóak ezek a számok, és tényleg azt jelentik-e, amit eddig gondoltunk. Fecseg a felszín, hallgat a mély, ahogy nagy költőnk mondá.

Az elmúlt egy évben általam olvasott legjobb elemzések a járvánnyal kapcsolatban szinte mind (amerikai) blogokról származtak és nem mainstream sajtótermékekből. A hír és kattintásverseny nem ad teret az árnyalt megközelítésnek.

Szintén visszatérő téma a blogon a kockázatok (hibás) kezelése (legutóbb itt). Az emberi természet hajlamos túlsúlyozni az extrém ritka kockázatokat. A befektetések esetében jól megfigyelhető az a tendencia is, amikor minden lehetséges kockázatot próbálunk kizárni, de közben észrevétlenül újabb és újabb kockázatokat csempészünk be az általunk használt rendszerbe. Általában véve nagyon nehezen fogadjuk el azt a tényt, hogy az élet természetes velejárója a különböző kockázatok létezése, és a legjobbat akkor tesszük magunknak, ha legalább egy részüket elfogadjuk, ahelyett, hogy hadakoznánk ellene.

A kockázatok félrekezeléséről rendkívül sok példát szolgáltatott a mostani krízis is. Az EU teljes figyelmét az oltások közösségi beszerzésre és azok árára fókuszálta, figyelmen kívül hagyva a gyorsaság szempontjait. Bár ugyanezen a téren kimondottan sikeresek voltunk idehaza, Orbánék egyértelműen politikai kockázatok kezelésére helyezték a hangsúlyt egy alapjaiban egészségügyi probléma kezelése során. És bármennyire is szeretünk mindent a politikusokra kenni, az átlagember sem vizsgázott túl jól az elmúlt egy évben. Mindenki a saját, általa vélt kockázatokat próbálta kezelni egy tipikusan közösségi kockázatkezelést igénylő válság során.

Kicsit tágabban kapcsolódik a kockázatok témaköréhez a saját viselkedés utólagos vizsgálata. Nagyon sok befektető szembesül azzal, hogy ami békeidőben jól működő tervnek tűnik, a krízisekben becsődöl. Feszültségekkel terhes döntési helyzetben lefagyunk, képtelenek vagyunk “meghúzni a ravaszt”, vagy éppen fordítva, riadtan kapkodunk összevissza. Ez a tudás és önismeret nem szerezhető meg előzetesen, csak a gyakorlatban.  A krízisekben történő viselkedésünk utólagos vizsgálata nagyon értékes tapasztalatokkal gazdagíthat. Képesek voltunk-e megmaradni az előzetes tervnél? Hány álmatlan éjszakánk volt? Hoztunk-e hibás döntéseket? Nem vállaltunk-e túl nagy kockázatot? Mi történt volna, ha esik még a piac 30%-ot?

A lehetséges kérdések vég nélkül sorolhatóak. Válaszolni azonban neked kell rájuk.

 

 

Forrás

 

This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.