Taktikai rendszerek újratöltve 3.

Vizsgálatunk következő tárgya a Sharpe Momentum rendszer. A blog régebbi olvasói számára nem kell külön bemutatni, többször írtam róla, szerepelt az Okos pénzben is. Új olvasók számára: a rendszer működése az éves árváltozás/hisztorikus volatilitás mérésén alapul, és a három alapeszközt (részvény,kötvény,arany) váltogat annak függvényében melyik eszköz esetében a legmagasabb ez az arányszám. A pontos szabályokat 2013-ban publikáltam Az a csodálatos Sharpe című remekműben.

A teljesítményre nem lehet túl sok panasz, és a lehetséges kockázatokat ugyan jeleztem az Okos pénzben, ennél mélyebb analízisre nem került sor a rendszerrel kapcsolatban. Most nagy szerencsénkre  Horváth Attila elvégezte ezt a munkát, továbbiakban az ő előadásából idézem az adatokat mindannyiunk tanulságára.

Egyáltalán mi lehet a probléma egy rendszerrel, ami jól teljesít out of sample adatokon is?

A taktikai rendszerek első bemutatásakor nem véletlenül emlegettem többször a robusztus jelzőt. Ez a tulajdonság azt árulja el, hogy az elért hozamok mennyire vannak kitéve a vakszerencse szeszélyeinek. Általában úgy vizsgáljuk, hogy az adott kereskedési rendszerben alkalmazott paraméterek változtatásával megnézzük, hogyan változik a kimenet (hozam, hozam/kockázat).

A Sharpe momentum esetében 3 paraméterről beszélhetünk, a visszatekintő időszak, a volatilitási időszak és a kötelező tartási időszak hossza. Ezeket egyaránt egy naptári évre állítottam az eredeti rendszerben, pontosabban 250 kereskedési napra, ami az általam használt szoftver számára kezelhetőbb paraméter. Anno szándékosan nem optimalizáltam tovább ezeket az értékeket, mert ez csak a curve fitting irányába tett lépésnek számított volna. De ne felejtsük, már az egy év, és önmagában a rendszer publikálása bizonyos mértékű adatbányászat, hiszen nyilván nem publikálom, ha átlag alatti teljesítményt kapok eredményül.

És akkor most nézzük meg Attila prezentációja alapján, mi történt volna, ha elkezdjük változtatni a paramétereket:

A fenti ábrákon a rendszer paramétereit látjuk a vízszintes tengelyen, az elért hozam (2007.01.03.-2021.01.22. között) mértékét pedig a függőleges tengely mutatja. A zöld nyilak az eredeti publikációban szereplő 250-es paraméter értékeket jelölik a grafikonon.

Az eredmény meglehetősen lenyűgöző, nem? Ha tegnap publikálta volna valaki ezt a rendszert ezekkel a paraméterekkel, hangosan kikacagnám, hogy mit akar ezzel a túloptimalizált fossal… Így viszont, hogy a publikáció 2013-ban történt, valami más magyarázatot kell keresnünk a fenti adatokra. Legnagyobb valószínűséggel a vakszerencsét látjuk éppen akcióban, egy adott időszakon éppen ezek voltak az optimálishoz közelítő paraméterek. Más időszakot használva már lehet, hogy nem ilyen egyértelmű a kép. Puszta spekulációként még felvethető az a magyarázat is, hogy nagyobb intézmények használják kereskedésre az éves momentumot, de mivel a 250 kereskedési nap picit rövidebb, mint egy naptári év, velük egy hajóban evezve, ám előttük kiszállva teljesít jól a rendszer.

A lényeg azonban annak a ténynek rögzítése, hogy az elmúlt 14 évben csak a szerencsén múlott a rendszer teljesítménye. És ezt a tényt nem fogjuk látni a hozamokból. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb problémát, mert a befektetők túlnyomó többsége nem lát tovább a hozamoknál. Írhatok én vagy bárki, hosszú oldalakat a felmerülő kockázatokról, de ki a francot érdekel? Mennyi a hozam? Átlag felett ok, alatta kuka.

Folytatásos részekben megnéztük három rendszer out of sample teljesítményét. Mit tanulhatunk belőle?

Úgy tűnik, nem mind arany, ami fénylik. Első jótanácsként adódik, hogy lássunk tovább a hozamoknál és analizáljuk alaposan, mielőtt bármilyen taktikai rendszert kezdünk alkalmazni.Vizsgáljuk külön az out of sample (publikáció utáni) eredményeket. Vizsgáljuk a trendet, halványul vagy stabil az extrahozam? Mi történik a paraméterek változtatásánál? Mik a fontosabb kockázati pontok (pl. a Sharpe momentum legutóbb jelentős visszaesése a kötelező tartási időszakban volt). Hogyan reagál a rendszer különböző piaci környezetekre (lassú vagy gyors a risk on/off váltás)?

Azon is érdemes alaposan elgondolkozni, hogy a tőkénk mekkora részét bízzuk egy ilyen rendszer gondjaira? Egyáltalán használjuk-e közvetlen kereskedésre, vagy csak a meglévő portfóliónk kockázatának beállítására?

Folytathatnám még a sort, de szerintem ennyi is elég volt, hogy elvegyem mindenki kedvét taktikai rendszerek alkalmazásától:)

This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.