Makro modell

A pénzügyi piacokon egyetlen meghatározó szereplő van: az amerikai jegybank. Nem véletlen a klasszikus mondás: ne harcolj a FED-del! A részvények és más eszközök áralakulását elsősorban a FED lépései határozzák meg. Ennek köszönhetően elég egyszerű modellekkel jósolható a különböző eszközök várható teljesítménye. Egy általam fabrikált modell kimenete így néz ki (a jobb olvashatósághoz kattintani kell):

Felül az SP500 áralakulása, alul a makro modell kimenete látható. Piros vonal a nulla, alatta restriktív a környezet, felette kedvező. A modell mindössze két bemenet használ a teljes időtartományban, az infláció alakulását, és a hozamgörbe helyzetét, Ez egészül ki 1990-től a VIX, 2002-től a FED eszközállomány alakulásával. Nem túl szofisztikált, mégis megmagyarázza az alapvető mozgásokat a részvénypiacon. A piros vonal (0) felett jól teljesítenek, ha alá kerül, akkor gond van…

Pontosan ez történt az utóbbi hetekben, a makro indikátor hosszú idő után erősen negatív tartományba zuhant. És ott is fog maradni egy ideig.

Most nézzük meg a hasonló eseteket, kicsit nagyobb felbontásban. A 2000-es évek két medve piaca:

A piros téglalapban szereplő rész mutatja a negatív makro időszakokat. Nem volt könnyű részvényt tartani… Azt is láthatjuk, hogy önmagában a makro helyzet javulása nem hozza magával automatikusan a részvényárak emelkedését. Addigra már olyan mértékű rombolást végez a restriktív monetáris környezet, hogy idő kell a gyógyuláshoz. 2001 végén már támogató volt a monetáris politika, de még jött egy jelentős láb lefelé. A 2008-as medvét jobban végigkisérte a FED szigorítása, gyorsabban történt ennek beárazása is, ezért a monetáris politika enyhülése után néhány hónap alatt megvolt a végső mélypont (bár ez is elég fájdalmas folyamat volt).

Hasonló időszak vizsgálatához egészen a 70-es évekig kell visszamennünk. Ekkor kicsit máshogy alakult a forgatókönyv:

A 74-es negatív makro végigkisérte az egész medve piacot, és végül ebben a környezetben is mélypontot találtak a részvények, majd emelkedni is tudtak belőle. Ez jó eséllyel köszönhető a piaci értékeltség alakulásának. Legalul az SP500 PE értéke látható, és ami nem látszik: 20-as értékről indulva 7 körül találta meg az alját. Ott már olyan olcsók voltak a részvények, hogy erősen negatív monetáris környezetben is megállták a helyüket.

Szintén ezt láthatjuk a 78-82 közötti időszakban. Ide már alacsony értékeltséggel érkeztek a részvények, és nem is estek tovább a negatív környezetben sem. Sőt futotta egy komoly rallira is, de ennek nagy részét végül visszaadta a piac. Tehát az alacsony értékeltség meg tudta akadályozni, hogy essenek a részvényárak, a negatív monetáris környezet cserébe azt tudta megakadályozni, hogy jelentősen emelkedjenek. Ehhez szükség volt a monetáris politika változására, és utána egy év alatt többet emelkedett a piac, mint az előző négy évben…

A tanulság egyértelmű. Nem a mostanihoz hasonló környezetben fogjuk életünk legnagyobb hozamait elérni. Az viszont könnyen előfordulhat, hogy életünk legnagyobb buktái fognak beköszönni.

Ez utóbbi illusztrálására álljon itt egy táblázat, ami azokat az időszakokat tartalmazza, amikor a makro indikátor értéke 1 alá esett (semleges vagy negatív monetáris környezet):

Ticker Date Ex. date DD
SP500 1973.06.19 1975.10.13 -41.38%
SP500 1977.03.31 1978.04.13 -12.16%
SP500 1978.11.30 1982.08.25 -2.18%
SP500 1987.04.30 1988.04.11 -24.93%
SP500 1990.10.31 1991.09.11 -0.79%
SP500 2000.08.23 2002.11.15 -48.96%
SP500 2007.01.31 2009.04.01 -53.64%
SP500 2010.05.07 2010.12.13 -9.00%
SP500 2011.05.02 2011.10.28 -21.04%
SP500 2018.07.05 2019.01.31 -14.25%
SP500 2019.08.21 2019.10.16 -3.06%
SP500 2020.02.27 2020.04.06 -26.42%
SP500 2021.12.06 2022.03.30 -10.39%
SP500 2022.04.29 2022.11.18 -15.50%

A legutolsó oszlop nem a hozamokat tartalmazza, hanem az időszak maximális beesését (a belépési ponttól). Ebben a táblázatban szerepel szinte az összes jelentős krízis. A 70-es évek hullámvasútja, a 87-es crash, a 2000-es évek két nagy medvéje, és az utána következő masszív korrekciók, köztük a legnagyobb Covid krízissel. A tanulság annyi, hogy minden rossz olyan környezetben történik a részvénypiacon, amilyenben most vagyunk.

A makro környezet megértése segíthet abban is, hogy sejtésünk legyen az előttünk álló lehetséges forgatókönyvekről.

  1. Ebben a negatív környezetben jöhetnek meredek rallik (különösen mélypontokról), de tartós emelkedés nem valószínű a FED politika változásáig.
  2. Amennyiben a FED sokáig kitart a szigorítás mellett egy gyengülő piacon, várhatóan jön egy masszív esés (ala 2008).
  3. Amikor a FED feladja a szigorítást, az lesz a fő kérdés, hogy a piac mennyit esett addig, mennyire árazta be a történéseket. Ha nem volt jelentős esés, akkor önmagában a FED lépése nem hoz rallit. Addigra már lesz annyi rombolás a gazdaságban, hogy a saját súlyától essen tovább a piac, Ez például 2002-ben még jelentős további esést jelentett az enyhítés után is.
  4. Végül a piac csak megtalálja a mélypontot, vagy értékeltség alapon (ennek most még nincs realitása) vagy azért mert néhány hónap után működni kezd a FED lazítás. Indulhat a bull…

A fenti forgatókönyvből a legnagyobb kihívást a 3 pont fogja jelenteni. A FED pivot után mindenképpen jön egy ralli, amiről nehéz lesz eldönteni, hogy egy új bull kezdete, vagy csak egy ideiglenes megálló… de ez 2023-as téma lesz.

Advertisement
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.