… de még jobb kívülállóként tanulni mások fogadásaiból. A tőzsde és a hagyományos fogadások világa meglehetősen közel áll egymáshoz, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy az aktív tőzsdei szereplők körében nem ritkák a hagyományos jellegű fogadások sem. Vannak híres fogadások, és vannak kevésbé híresek.
Jómagam egyszer kötöttem fogadást az akkori főnökömmel, azt állítva, hogy a Microsoft nem fogja lenyomni a piacvezető Netscape böngészőjét. Nem is tévedhettem volna nagyobbat 🙂
Azóta inkább drukkerként figyelem mások fogadásait. Ez egy tiszta ego játék, ezért jellemzően a kihívó bukja a tétet, de ez a része kevésbé izgalmas. Az igazán érdekes rész jellemzően az, hogy a jövőről mindig kiderül, mennyire kiszámíthatatlan. A legjobbak és a legnagyobbak számára is. Azok az elismert szakemberek, akik nap mint nap magyarázzák számunkra, mi történik a tőzsdén, ugyanúgy letolt gatyával várják, mit hoz számukra a következő év. Erre az igazságra világít rá a fogadások többsége egy vaku fényével (ez itt pl. a Buffett fogadás váratlan fejleménye), de valahogy mégse sikerül mindig észrevenni…
Ezek a gondolatok jártak a fejemben, amikor találkoztam Szabó Dávid cikkével, amelyben egy elvesztett bitcoin vs. arany fogadás tanulságait összegezte. Azok számára, akik esetleg nem ismerik, Dávid azon kevés hazai bitcoin szakértők egyike, aki a pénzügyekhez is ért, és a tudását nem fél megosztani a publikummal. Sajnos nála is jelentkezik a rendszeresen publikáló kripto szakértők egy nagy problémája: jelentős befektetéseik vannak abban az eszközben, amiről írnak. Ez logikusnak, logikus, de mindig elfogultságot eredményez.
Talán ennek köszönhető, hogy a lényeg nem szerepel a cikkben. A piaci szereplők körében már egy ideje elterjedt vélemény, hogy a bitcoin nem több, mint egy Nasdaq proxy. Annak is elég gyatra (ez utóbbi már nem elterjedt vélemény, hanem az enyém). Ennek megértéséhez tudni kell, hogy minden pénzügyi eszköznek jól tetten érhető függő viszonya van a a piacon elérhető likviditással (monetáris politikával), valahogy így:
Forrás (és részletesebb magyarázat)
A monetáris politika határozza meg, mennyi víz van a fenti medencében, az egyes eszközök helyzete pedig azt, milyen hamar szárad ki alóluk a likviditás. Ugyanez az elv az alapja a nemrég tárgyalt Nasdaq/SP500 modellnek is.
Az alábbi ábra a bitcoin és a QLD (2x tőkeáttételes Nasdaq ETF) teljesítményét mutatja a fogadás időszakában, alul a két eszköz éves korrelációja látható:
A fenti ábráról az is kiderül, miért neveztem a bitcoint gyatra Nasdaq proxy-nak. A hosszútávú tartásra egyáltalán nem javasolt QLD háromszor akkora hozamot produkált a fogadás időszakában, nagyjából háromszor kisebb kockázat mellett (az induló árhoz viszonyított max visszaesés alapján).
A bitcoin eddigi története a “nagyon keressük a megszögelnivalót a kalapácshoz, de sehogy sem találjuk”, és ez a sztori az elmúlt időszakban csak rosszabb lett. A nagy kripto kihívásban emlegetett problémák nem fognak megoldódni maguktól, és közben megjelent egy új kihívó: a mesterséges intelligencia. Az AI esetében szinte azonnal látszanak a felhasználási területek, és számomra nem kérdés, hogy tőzsdei sztorik területén az elkövetkező években ellopja a show-t az ötlettelenségbe fulladó kriptovilágtól.
Fogadjunk?
lustaport 