Ezzel a témával részletesebben foglalkoztam a 2019-es évkönyvben, de a mai napig rendszeresen tapasztalom a címben szereplő termékek népszerűségét, illetve súlyos félreértéseket velük kapcsolatban. Ezért most röviden összefoglalom a főbb tudnivalókat, de minden érdeklődőnek javaslom a könyvben szereplő részletesebb ismertető elolvasását.
Az EUR hedged ETF-eket egy alapvető igény hívta életre, az európai befektetői közösség számára megkerülhetetlen amerikai eszközök vásárlása. Így viszont megjelenik a portfólióban egy USD/EUR árfolyamkockázat és ennek kezelésére ideálisnak tűnik EUR hedged ETF-ek vásárlása. Sajnálatos módon azonban ebben az esetben is az történik, mint minden kevésbé átlátható (struktúrált) termék esetében, az alapkezelők egy újabb lehetőséghez jutnak a befektetők lehúzására. Sok olyan termék van a piacon (pl. árfolyamgaranciát biztosító alapok), amelyek első ránézésre vonzó megoldást nyújtanak egy-egy problémára (jellemzően valamilyen kockázat csökkentésére), de a megoldás ára nem derül ki egyértelműen.
A hagyományos indexkövető ETF-ek esetében egyszerű dolgunk van a felmerülő költségek meghatározására. Van alapkezelői díj, ami kötelezően publikált könnyen megismerhető költség. Ezen kívül felmerülnek tranzakciós díjak, ami sok mindent takarhat, például a hedge fenntartásának kamatköltségét. De ebbe a körbe tartozhatnak az alapkező által fizetett adó jellegű költségek, stb. Szerencsére létezik egy tracking error nevű találmány, ami pontosan azt hivatott megmutatni, hogy az elméleti indexértékhez képest milyen extra költségek keletkeznek az alapban. Ennek megfelelően a tracking error és az alapkezelői díjak megismerésével valós képet kapunk az adott alap költségszinjéről.
Miért nem működik ugyanez EUR hedged (és más struktúrált) alapok esetében? Általában azért, mert az index, amit követnek, egy mesterségesen kreált index, az ennek megfelelő szabadságfokkal. Az SP500, a Nasdaq 100 vagy más indexek az alapkezelőtől függetlenül összeállított indexek, tőlük független teljesítménnyel. De egy egzotikusabb (toxikusabb) termék esetében, az alapkezelő maga találja ki, milyen indexet kéne követnie. Remélem mindenki érzi a huncutkodás lehetőségét ebben a lépésben.
Tehát az EUR hedged alapok esetében nem fogjuk tudni igazán megállapítani, hogy a teljesítmény milyen valós költségeket tartalmaz. A hagyományos, népszerű indexeket követő alapok már olyan alacsony tranzakciós költségekkel dolgoznak, hogy ezrelék pontossággal követik az indexek elméleti (tranzakciós költségek nélküli) teljesítményét. Az EUR hedged alapok és a melléjük kreált mesterséges indexek azonban csak a fellépő költségek elrejtésére alkalmasak.
Szerencsére az általam már oly sokszor hivatkozott józan ész most is a segítségünkre siet, és legalább hozzávetőleges képet kaphatunk a felmerülő költségekről. A hedged illetve sima USD alapok teljesítménykülönbsége két tényezőből áll össze:
- az USD/EUR árfolyamváltozás az adott időszakban
- a hedge fenntartásának költsége (kamatkülönbözet)
Amennyiben az első tételt sikerül kiszűrni, már következtethetünk a másodikra. Példaként nézzük meg egy USA kötvényalap teljesítményét az elmúlt években EUR majd USD alapon :
Forrás: Justetf.com
Nem kell sokat bogarászni, hogy észrevegyük, milyen rossz bolt volt az elmúlt években EUR hedged alapot választani az eredeti helyet. Ennek fényében érdemes feltenni a kérdést: mitől is fog megvédeni az EUR hedged alapok vásárlása?
Az alapkezelőktől biztosan nem.
lustaport 