A pénzügyi alapműveltség teszt nem sok gondot okozott a törzsközönségnek, ezért most ugrunk egy szintet, nem is kicsit. Az alább megadott linkre kattintva egy 25 kérdésből álló teszt kitöltésébe vághatsz bele. Erre már több időt kell szánni ( 40-60 perc), kalkulátorra is szükséged lesz, szóval csak akkor vágjál bele, ha felkészültél a komoly munkára. Continue reading
“Szerintem sokak számára érdekes lehet egy összefoglaló, hogy a gyakorlatban mit jelent az alábbi..
Január óta elérhetetlenné váltak többek között olyan amerikai tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) Európában, amelyek hazánkban is igen népszerűek voltak. Az ok az év elején életbe lépő új EU-s szabály, a PRIIPS, amely megtiltja bizonyos termékek értékesítését az európai piacon. Az európai szolgáltatók igyekeznek saját termékeikkel betömni az űrt, de sok ETF-et nem tudnak vagy nem éri meg nekik legyártani, az EU-nak pedig úgy tűnik, esze ágában sincs könnyítést bevezetni.
Forrás” Continue reading
Pontosan 6 hónappal ezelőtt jól szórakoztunk a sajtó által felkapott halálkereszt kifejezésen, és most menetrendszerűen megérkezett a következő. Azért a tőzsdén értenek a hatásos érzelmi horgonyzáshoz, ez a “crash” indikátor a Hindenburg léghajó nevezetes szerencsétlensége nyomán kapta elnevezését. Continue reading
John Bogle-től származik a mondás, hogy a pénzügyi piacokon gyakran érvényesül egy fordított logika, minél többet fizetsz, annál kevesebbet kapsz cserébe. 2012-ből származik az a alábbi lista, az akkori időszak legdrágább (alapkezelési díj) alapjait tartalmazza: Continue reading
A befektetési alapkezelők világa azért is különleges, mert azon kevés szolgáltatások közé tartozik, ahol semmiféle ígéretet nem kell betartani. A kockázatokat az ügyfél futja.
A kockázat egyik legfontosabb jellemzője, hogy mindig onnan támad, ahonnan nem számítunk rá. A pénzügyi piacokon ezer meg ezer formában van jelen, amelyek többsége már csak az esemény után válik láthatóvá. A profi szereplők garantáltan belefutnak ún. black swan eseményekbe a pályafutásuk során, idén ilyen volt a volatilitás alapok nullázódása, kicsit régebben a svájci frank esése. Az érintett alapok népszerűségétől függően természetesen a befektetők szélesebb köre is érintetté válhat, különösen krízis időszakokban. Ilyen volt idehaza a nyílt végű ingatlan alapok esete, de a 2008-as válság ennél jóval cifrább eseteket is produkált, például amikor a szuper biztonságosnak hitt pénzpiaci alapok addig elképzelhetetlen módon, negatív hozamokkal örvendeztették meg befektetőiket. Continue reading
A magyar befektetők jelentős része abban a rendkívül szerencsés helyzetben volt az elmúlt évtized(ek)ben, hogy pusztán magyar államkötvény tartásával jelentős reálhozamra tehetett szert. Ennek az időszaknak vége. Az államháztartási ügyek rendbetételével és a Matolcsy-féle alacsony kamat politikának köszönhetően a magyar kamatszint a feltörekvő országok minimum értékén kóborol másfél éve: Continue reading
Magyarország rendszerváltás utáni történetének legnagyobb rendszerszintű befektetési botránya a nyíltvégű ingatlanalapok 2009-es bedőlése volt. Hibás maga a konstrukció, és az akkori helyzet kezelése is magán viselte a felelősség nélküli ország főbb jellemzőit. Anno született egy kiváló cikk, ami összefoglalta a botrány főbb tanulságait, és így kezdődött:
“A történet túlmutat az ingatlanalapokon is és olyan maradandó kárt okoz a befektetési alapok teljes hazai piacának, amelyet csak hosszú idő alatt lehet helyrehozni” Continue reading
jelent meg A lusta portfólió. A könyv előszavában rögtön azzal csábítottam az olvasót, hogy tudok egy módszert, ami simán megverte a kategóriájába eső magyar befektetési alapokat, és azt ígértem, ugyanez fog történni az elkövetkező 10-20-30 évben. Continue reading
