Az SP500-on még nem igazán látszik, csak annyi, hogy nem akarózik neki új csúcsra menni:
A kék vonal a 200 hetes mozgóátlag, tavaly ez fogta meg az esést, amikor már nagyon elmedvésedtem. Ami késik, nem múlik…
Az SP500-at néhány nagy kapitalizációjú cég tartja, más indexek már nem néznek ki túl jól. Ez például a Russell 2000, kis-közepes méretű cégekkel:
A részvények mozgásánál azonban még fontosabb, ami a kötvénypiacon történik. A hozamgörbe egyre gyorsuló sebességgel jön vissza az inverzióból:
Miért fontos ez? A kérdés megválaszolásához elég, ha kitágítjuk a fenti chart időhorizontját:
Az elmúlt évtizedekben akkor ért véget a jó világ a részvények szemszögéből, amikor a hozamgörbe határozottan visszatért az inverzióból.
Persze, ez még nem történt meg. Csak jó úton vagyunk.
Sajnos van még egy probléma. A mostani visszatérést más erő mozgatja, mint ami a fenti példák esetében történt. Aki kicsit alaposabban követi a piacokat az utóbbi években, már megtapasztalhatta, hogy csupa olyan jelenség jön szembe, ami nem tipikus.
A hozamgörbe visszatérése az inverzióból jellemzően akkor történik, amikor már látszanak a repedések a gazdaság falán, és a kötvénypiac elkezdi árazni a kamatcsökkentést. Ilyenkor a rövid hozamok gyorsabban esnek, mint a hosszú kötvények hozamai, ezért csökken az addigi különbség közöttük, egészen addig, míg a rövid hozamok beesnek a hosszú hozamok alá. Voálá, a hozamgörbe normalizálódik.
Most nem ez történik. Bear steepening-nek hívják, amikor a hosszú kötvények hozama kezd gyorsabban emelkedni, mint a rövid kötvényeké, mivel a piac vagy magasabb inflációt, vagy magasabb növekedést áraz. Ehhez hasonló meglehetősen ritka a szigorítási ciklusok során, és köze lehet ahhoz, hogy a piacon konszenzusos vélemény alakult ki (engem is beleértve), miszerint előbb-utóbb esni fognak a hosszú kötvények hozamai, mert ránk köszönt a recesszió. Ez természetesen előbb-utóbb be is fog következni, csak az a kérdés, mi történik előtte 🙂
Most éppen az történik, hogy kilőttek a hosszú hozamok, ami a FED-től függetlenül további szigorítást jelent (sok hiteltermék benchmark hozama függ az állampapírok hozamától). De mint minden más változás, ennek a hatása is késleltetetten jelenik meg, és ezért rendkívül nehezen időzíthető.
Legutóbb hasonló (inverzió+bear steepening) 2007-ben egy rövid időre, az 1980-as évek fordulója környékén hosszú évekig, illetve 1969-ben történt. Ez három olyan eset az elmúlt 50 évből, ahol a többi körülmény nem igazán passzol a mostani viszonyokhoz. Szóval, ha össze kéne foglalnom a fentieket: nagyjából bármi megtörténhet, és annak az ellenkezője is. Minden azon fog múlni, hogy ezek a monetáris hatások milyen késleltetéssel fejtik ki hatásukat, és a FED mennyire időben reagál.
Aki ennél jobb magyarázatot szeretne annak ajánlom ezt a cikket, ami nagyon szépen összefoglalja az egyes fázisokat, amin éppen végigmegyünk.
UI: Ne felejtsétek az ingyenes promóciót.
lustaport 