Hol tart a Chatgpt…

…pénzügyi témájú cikkek értelmezésében?

A teszteléshez a Bing chat programját használtam (a Chatgpt 4. verziója van mögötte) a következő cikkeken:

Modern kori medve piaci mélypontok

Jobb a lakástakarék, mint a prémium állampapír?

Rejtett infláció

Megszólalt Ray Dalio – Vékony határon táncol Amerika és Kína viszonya, mekkora baj lesz ebből?

Első kérdés: Hogyan jellemeznéd a blogbejegyzés stílusát?

“A bejegyzés tárgyilagos, informatív és alapos nyelvezetet használ, és több diagramot, táblázatot és adatot is tartalmaz, hogy bemutassa a medve piaci mélypontokat.”

“A bejegyzés elemző, kritikus és provokatív nyelvezetet használ, és több táblázatot, grafikont és képletet is tartalmaz, hogy alátámassza az érveit. “

“A bejegyzés kritikus, érvelő és figyelemfelkeltő nyelvezetet használ, és több táblázatot, grafikont és képletet is tartalmaz, hogy alátámassza az érveit. “

“A bejegyzés tárgyilagos, informatív és rövid nyelvezetet használ, és egy idézetet is tartalmaz, hogy bemutassa a forrás fő állítását.”

A nüansznyi eltéréseken túl mindegyik stílust rendben találta, egyetlen érdekesség, hogy a Kiszámoló posztot provokatív jelzővel is illette. Nem tudom miket mondana a politikával jobban átitatott bejegyzéseknél 🙂

Következő kérdés: Hogyan jellemeznéd a blogbejegyzés tartalmát (mennyire tartod helytállónak, megbízhatónak a benne szereplő információt)?

Nem idézem részletesen a válaszokat, mindegyik cikket szépen összefoglalta egy bekezdésben, és szinte mindegyikre ezt írta:

“A bejegyzés tartalmát megalapozottnak és hitelesnek tartom, mert a szerző nem csak saját véleményét fejti ki, hanem közgazdasági kutatásokra és adatokra is hivatkozik. A bejegyzésben szereplő információk összhangban vannak az általam ismert gazdasági alapelvekkel és gyakorlatokkal. A bejegyzés nem tartalmaz téves vagy félrevezető állításokat.”

Ez a megjegyzés nem szerepelt a Ray Dalio féle véleménycikk után, tehát helyesen felismerte, hogy itt egy véleményről van szó. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a hitelesség megállapításához elegendő számára pusztán az a tény, hogy a cikkben táblázatok, adatok szerepelnek, de ezeket valójában nem tudja értékelni. Ezt jól mutatja a Kiszámoló cikk tartalmi bemutatása, ami az alábbi konklúzióval zárul:

“A szerző arra a következtetésre jut, hogy a lakástakarék jobb megtérülést biztosít mindkét időtávon, mint az állampapír. A szerző ezt több számítással és példával is igazolja.”

Legyünk megértőek, ez valóban olvasható a cikkben, ha felületesen értékeljük. De intelligensen olvasva pont az ellenkezőjéről szól: túl sok feltétetelnek kell teljesülnie, hogy a lakástakarék jobb befektetés legyen. Szóval 4 cikkből 3-at szépen összefoglalt (de valójában ezeket is 8 általános szintjén értelemezte: vannak benne táblázatok, tehát hitelesek), egyet viszont félreértelmezett, mert valójában nem érti, mit jelent a túl sok feltétel.

Akkor jöjjön a neheze: Milyen ellenérveket tudnál felhozni a cikkben szereplő állításokkal szemben?

A Ray Dalio véleménycikkre ez a válasz jött:

“A cikkben szereplő állításokkal szemben a következő ellenérveket tudnám felhozni:

• A kínai-amerikai kapcsolatok nem feltétlenül a vörös vonal határán mozognak, hanem inkább a stratégiai versengés és az együttműködés egyensúlyát keresik. A két ország között vannak közös érdekek és kihívások, például a klímaváltozás, a nukleáris leszerelés, a terrorizmus elleni küzdelem vagy a világjárvány kezelése, amelyek ösztönzik a párbeszédet és a koordinációt.
• A kínai-amerikai háború nem valószínű, mert mindkét ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel, amelyek elrettentő hatást gyakorolnak. Egy esetleges háború nem csak fizikai és gazdasági pusztítást okozna, hanem globális instabilitást és bizonytalanságot is. A két ország vezetői valószínűleg nem kockáztatnák meg ezt az árat.
• A kínai-amerikai kapcsolatok nem csak a két ország belső politikájától és gazdaságpolitikájától függenek, hanem a többoldalú intézményektől és szövetségesektől is. Az ENSZ, az IMF, a Világbank, az ASEAN, az EU és más regionális és globális szervezetek fontos szerepet játszanak abban, hogy elősegítsék a két ország közötti egyeztetést, konfliktuskezelést és normakövetést.”

Bár látható érveket tartalmaz, de van némi bullshit íze, és inkább megerősíti a cikk állításait (Ray Dalio szerint sem lesz háború), mint cáfolja azokat.

Nézzük a Lustaport cikkre adott reakciót:

“A cikkben szereplő állításokkal szemben a következő ellenérveket tudnám felhozni:

• A cikk szerint a medve piac mélypontját a piaci kapitalizáció és a GDP arányának csökkenése jelzi, de ez nem feltétlenül igaz. A piaci kapitalizáció és a GDP aránya nem csak a részvénypiac teljesítményétől, hanem a gazdasági növekedéstől, az árfolyamoktól, az inflációtól és más tényezőktől is függ. Ezért nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy milyen szinten éri el a medve piac a mélypontját.
• A cikk szerint a medve piac mélypontjának elérése után a részvénypiacok gyorsan és erőteljesen emelkednek, de ez sem mindig igaz. A medve piac mélypontja után is lehetnek újabb visszaesések, korrekciók, oldalazások vagy stagnálások, amelyek akadályozhatják a piac fellendülését. A részvénypiacok teljesítménye nem csak a múltbeli trendektől, hanem a jelenlegi és jövőbeli fundamentális és technikai tényezőktől is függ.
• A cikk szerint a medve piac mélypontjának felismerése és kihasználása nagy nyereséget hozhat, de ez nem mindenkinek ajánlott. A medve piac mélypontjának felismerése nagyon nehéz, és sok kockázattal jár. A medve piacra való befektetés nem csak jó időzítést, hanem megfelelő kockázatkezelést, diverzifikációt, türelmet és kitartást is igényel. A medve piacra való befektetés nem alkalmas azoknak, akik rövid távú spekulációra törekednek, vagy akik nem rendelkeznek elegendő pénzügyi ismerettel és tapasztalattal.”

Az első bekezdés teljes hallucináció, nincs ilyesmi a cikkben. A további két bekezdés már megáll a lábán, de túl általánosak, arról árulkodnak, hogy nem tudja igazán értelmezni a cikket. Nincs vele egyedül 🙂

A Zsiday féle cikk:

“A cikkben szereplő állításokkal szemben a következő ellenérveket tudnám felhozni:

• A cikk szerint a rejtett infláció a kormányzati szolgáltatások romlásával jár, de ez nem mindig igaz. A kormányzati szolgáltatások minősége nem csak a költségvetési kiadásoktól, hanem az intézményi hatékonyságtól, a szabályozástól, a versenytől és az innovációtól is függ. Ezért nem lehet egyértelműen kimutatni, hogy a kormányzati szolgáltatások romlása inflációt okoz.
• A cikk szerint a rejtett infláció a populista gazdaságpolitika eredménye, de ez nem feltétlenül igaz. A rejtett infláció nem csak a populista országokban fordulhat elő, hanem bármelyik országban, amelyik szembesül a gazdasági realitásokkal és a költségvetési korlátokkal. A rejtett infláció nem csak a gazdaságpolitika hibáját, hanem a gazdasági sokkokat, a piaci torzulásokat és az információs aszimmetriát is tükrözheti.
• A cikk szerint a rejtett infláció egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon, de ez nem bizonyított. A rejtett infláció mértékét nagyon nehéz megbecsülni, mert nincs egységes módszertan és adatforrás hozzá. A rejtett infláció hatását is nehéz megítélni, mert nem csak a fogyasztói árindexet, hanem más mutatókat is figyelembe kell venni, például a reálbérnövekedést, az életszínvonalat és az életminőséget.”

Szerintem ez nagyjából rendben van, felhívja a figyelmet, hogy a rejtett infláció tényszerűen nehezen igazolható akár idehaza, akár más országokban. Nem cáfolja a cikk állításait, de van hozzáadott értéke.

Végezetül a Kiszámoló cikk:

“A cikkben szereplő állításokkal szemben a következő ellenérveket tudnám felhozni:

• A cikk a LTP-t és a PMÁP-ot a jelenlegi inflációs ráta alapján hasonlítja össze, ami rendkívül magas, és nem tükrözi a hosszú távú trendet. A PMÁP úgy van kialakítva, hogy kamatlába az inflációs ráta szerint változzon, így a jövőben magasabb hozamot nyújthat, ha az infláció ismét emelkedik.
• A cikk feltételezi, hogy a LTP fix kamatlábat kínál az egész megtakarítási időszakra, de ez nem biztos, hogy igaz. A LTP szerződések tartalmazhatnak olyan kikötéseket, amelyek lehetővé teszik a bankok számára, hogy megváltoztassák a kamatlábat vagy a bónuszfizetés feltételeit, attól függően, hogy milyen a piaci helyzet vagy saját nyereségességük. Ez csökkentheti a LTP várható hozamát vagy növelheti a kockázatát.
• A cikk nem veszi figyelembe a LTP és a PMÁP adózási vonatkozásait. A LTP 15% személyi jövedelemadót fizet a kamatjövedelemre és a bónuszfizetésre, míg a PMÁP adómentes. Ez azt jelenti, hogy a LTP nettó hozama alacsonyabb lehet, mint a bruttó hozam, különösen a magasabb jövedelműek számára, akik 15% egészségügyi hozzájárulást is fizetnek kamatjövedelmük után.
• A cikk nem számol az LTP pénzének hosszú időre való lekötésének alternatív költségével. Az LTP rendszeres havi megtakarítást igényel 4 vagy 8 évig, és büntetést szab ki a korai kivételre vagy szerződésbontásra. Ez csökkenti a megtakarító likviditását és rugalmasságát, aki lemaradhat más befektetési lehetőségekről vagy anyagi nehézségekkel szembesülhet váratlan kiadások vagy vészhelyzetek esetén. A PMÁP viszont bármikor eladható a másodlagos piacon, bár ez járhat némi tranzakciós költséggel vagy áringadozással.

Remélem, ez segített. Van még kérdése?”

Hopsz, nincs több kérdésem. A 15%-os LTP SZJA szimpla hallucináció, ugyanakkor szerepel két lényeges ellenérv az LTP előnyével szemben, a kiszámíthatatlan inflációs pálya, illetve a PMÁP tetszőleges visszaválthatósága. Az is látszik, hogy második nekifutásra is úgy értékelte a cikket, mint ami az LTP mellett érvel, de ez nem igaz.

A fentiekből számomra úgy tűnik az AI jelenlegi állapotában alkalmas eszköz cikkek stílusának, tartalmának felszínes értékelésére, de az igazi kritikai értékelés képessége még odébb van. Ne felejtsük azonban el, hogy ez nehezített pálya volt. Nem használtam semmilyen plugint a teszt során, pedig már rendelkezésre állnak például a számokat jobban kezelő segédeszközök a Chatgpt környezetében is. A másik szűkítő feltétel a magyar nyelv használata volt, a cikkek értékelésénél magyar nyelvű kereséseket indít a program és a hazai tartalom pénzügyi témában jóval szegényesebb mint az angolszász világban.

Ami késik, nem múlik…