Részvények taktikusan 3.

A 10 hónapos mozgóátlag használatát vásárlási-eladási döntések meghozatalában Meb Faber népszerűsítette az Ivy portfólió megalkotásával. Azóta talán az egyik legismertebb módszer, amit sokan átvettek, teszteltek, publikálnak róla. Sajnos a népszerűség sohasem tesz jót időzítési szisztémáknak, hiszen ha nagyobb pénzeket bíznak rá, előbb-utóbb megtalálják a stop vadászatból élő szereplők. Ez ellen minimális védelmet jelenthet, ha nem 10 hónapos mozgóátlagot, hanem 13, 16 vagy bármilyen más mozgóátlagot használunk. A védelem csak azért minimális, mert más mozgóátlagok esetében is az eladási/vételi jelek egy része egybe fog esni a 10 hónapos jelekkel.

A népszerűtől eltérő mozgóátlag használata persze felveti a kérdést, hogy arra is ugyanúgy működik? Ezt a kérdést akkor is célszerű megválaszolni, ha maradunk a 10 hónaposnál. Abban az esetben, ha csak 10 hónaposra működik jól, az azt jelenti, hogy megint a szimpla vakszerencsével kerekedtünk játékba, és semmi nem garantálja, hogy ez a módszer működni fog a jövőben. A rendszerfejlesztés világában ezt a fontos tulajdonságot nevezik a rendszer robusztusságának. Amennyiben egy paramétert (jelen esetben a 10-et) picit megváltoztatjuk, viszont a kimenet sokat változik, akkor az a rendszer nem megbízható.

Szerencsére mások már előttünk járnak ezen a az úton. Kiindulásunk ez a cikk, amelyben az angol FTSE index elmúlt 20 évére vizsgálták meg különböző mozgóátlagok használatával a rendszer működését.

A módszer rendkívül egyszerű. Minden hónap végén ellenőrizzük, hogy az FTSE havi záró értéke a 10 (ide tetszőleges más szám jöhet a tesztben) hónapos mozgóátlag felett van, vagy sem. Amennyiben felette van, 100% FTSE pozícióban vagyunk a következő hónapban, ellenkező esetben 100% készpénzben.

Nézzük először a hozamokat:

sma-trading-systems-4m-16m-1995-2016

Az 5 hónapos változat kivételével, bármilyen mozgóátlag periódust választottunk, jobb eredményt értünk volna el, mint a buy and hold. Ez a rész kipipálva.

Nézzük akkor a sokkal fontosabb drawdown értékeket:

sma-trading-system-max-drawdown

és a volatilitás értékeket:

sma-trading-system-volatility-1995-2016

Minden periódus esetében jelentősen csökkent a buy and hold értékhez viszonyítva. Úgy tűnik ez a rendszer robusztus módon nyújtja a taktikai rendszerek elvárt előnyeit: biztosítja a buy and hold hozamot, ugyanakkor jelentősen csökkenti a volatilitást (drawdownt).

Ez a rendszer az egyik legjobban tesztelt taktikai módszer. Sok eszközön, sok perióduson tesztelték már, így nem is nagyon próbálok hozzáadni új információt. Ezt a cikket ajánlanám további elmélyüléshez, amelyben hosszú időtávon, alaposan körbejárták a felmerülő kérdéseket.

Az összehasonlíthatóság kedvéért azért lefuttattam az előző bejegyzésekben tesztelt ETF-ekre, az időszak továbbra is 2004-2015(április),  és TLT-t tartunk, amikor nem részvényt:

B&H hozam DD 10SMA hozam DD
SPY 7.3% 51% 9.8% 20%
EWJ 2.6% 49% 5.3% 28%
EWG 6.1% 61% 7.8% 37%
EEM 7.1% 60% 9.6% 30%

Évesített hozamok USD-ben.

Az eredmények nem hoztak meglepetést, a hozam jobb, mint a buy and hold esetében, a DD pedig nagyjából a fele. Misszió teljesítve.

Ennek a rendszernek a hozam eredményei jobbak, mint az előző bejegyzésben tárgyalt szisztémáé. Használata csak annyival nehézkesebb, hogy keresni kell hozzá egy megfelelő grafikonrajzoló programot, amivel minden hónap végén megnézhetjük a dolgok állását.

Folyt. köv.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized and tagged . Bookmark the permalink.

One Response to Részvények taktikusan 3.

  1. Pingback: Részvények taktikusan 4. | lustaport

Comments are closed.