Csőd elleni orvosság

Mint pénzügyes közgazdász fogalmam sincs, hogy hova tegyem a pénzemet Magyarországon! Ez a legelkeserítőbb.”  Forrás

Ez valóban elkeserítő. Elsősorban a hazai oktatásra nézve. Ettől függetlenül, nincs szörnyűbb, mint egy élet megtakarítását (vagy több generációét, mint a hivatkozott cikkből kiderül) elveszíteni, mások csalárdsága vagy felelőtlensége miatt.

Ez a helyzet azonban némi körültekintéssel elkerülhető. Most nem azokról a trivialitásokról fogok beszélni, amelyeket nem vettek figyelembe például a Quaestor befektetői sem (magasabb hozam = magasabb kockázat, alapos utánajárás, diverzifikáció), mert mindig ott van a részben jogos védekezés (nem értek hozzá, félretájékoztattak, a felügyelet miért nem szól, stb.).

Egy rendkívül egyszerű módszert fogok ajánlani, amit minden befektető alkalmazhat (nem fogja) és megvédi a hasonló helyzetek 99%-tól. 100% garancia semmire sincs, én sem tudok ilyet, de aki az alábbi módszer szerint választja ki szolgáltatóját, elkerülte volna a hazai csődök mindegyikét.

Az alapelv rendkívül egyszerű. Csak olyan szolgáltatót válasszunk, amelynek tulajdonosát tőzsdén jegyzik. Ez már önmagában garancia egy biztonságos méretre, de ami ennél fontosabb, a megfelelő információáramlásra. A tőzsdén jegyzett cégek esetében fogunk leghamarabb értesülni arról, ha csőd fenyegeti a cégünket. Nem a hírekre gondolok, hanem az árfolyamra.

Tőzsdén jegyzett cégeknél mindig megjelenik az árfolyamban, ha vész közeleg. A bennfentesek, akik tisztában vannak a cég valódi helyzetével, eladják részvényeiket, és ez látszani fog az árfolyamon. Nem kell híreket olvasgatni, csak az aktuális árfolyamot figyelni. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

lehman

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás

A fenti ábra a Lehman Brothers árfolyamát mutatja, mielőtt a 2008-as válság legnagyobb csődjét produkálta. Ebben az időszakban a részvényei elveszítették értékük több, mint 80%-át. Nagyon sok idő állt rendelkezésre, hogy észrevegyük, valami baj van a céggel.

washington-mutual-bankruptcy

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás

A következő példánk a Washington Mutual, ami szintén elég méretes csődöt produkált ebben az időszakban. Szép lépcsőzetesen elveszítette értéke 90%-át, mielőtt a csődre sor került volna.

A csőd kialakulásának sebességében rendkívüli szerepe van a cég méretének. Azért javasolt nagyobb méretű szolgáltatót választani, mert lassabban játszódnak le a negatív folyamatok, több idő van a cselekvésre. Ennek illusztrálásához nézzük meg az MF Global példáját:

MF Global Collapse - October 29 2011

 

Forrás

Az MF Global a fenti nagy méretű cégekkel szemben csak egy közepes méretű brókercég volt, aki rosszul méretezett európai adósság pozíciók miatt ment csődbe (ha jól rémlik, az ügyfélpénzekkel is babráltak). A cég október 31-én jelentett csődöt, a fenti chart október 28-ig mutatja az árfolyam alakulást. Abban nem lennék biztos, hogy ekkor már bármit ki lehetett menekíteni a cégtől, de előtte így is volt egy több, mint két hónapos időszak, amikor feleződött az árfolyam. Persze előtte is voltak jelentős árfolyam esések, valójában ebből a cégből már évekkel ezelőtt ki kellett volna venni minden pozíciót, mint ezen az ábrán látszik.

Kis cégek esetében sajnos előfordulhat olyan váratlan esemény, ami nem hagy időt a cselekvésre, ezért jobb eleve kerülni őket. A közelmúltból az FXCM példáján láthatjuk, hogy egyetlen nap alatt is csőd közeli helyzetbe lehet kerülni:

fxcm

 

Forrás

Ők a svájci árfolyamgát eltörlése miatt kerültek azonnal csődhelyzetbe az ügyfeleik pozíciói miatt. Végül a céget kimentették, de a tanulság marad: kis cégek egyetlen hiba miatt szinte azonnal csődbe kerülhetnek. Ezért kell nagy cégeket választani.

Foglaljuk is össze, mi a teendő. Válasszunk méretes tőzsdei céget, amelyik nem megy 2 nap alatt csődbe. Figyeljük az árfolyamot (hetente, havonta, attól függően, hogyan alakul). Amikor érzékelhető árfolyamesést tapasztalunk, nézzük meg a céghez kapcsolódó híreket. A tőzsdei cégek esetében az esetek nagy részében lehet tudni, milyen hírek mozgatják meg a piacot. Ha veszélyt érzékelünk, azonnal lépni kell (transzfer). Nem tétovázni, nem gondolkozni, azonnal továbbállni. Lehetséges, hogy csak néhány napunk van a cselekvésre. Ha nem értjük, miért esik az ár, akkor is lépnünk kell. Ha végül nem megy csődbe a cég, ne legyünk csalódottak. Fontos megérteni, az árfolyamból nem olyan könnyű kitalálni, hogy valóban csődbe fog menni egy cég vagy sem. De nem is ez a dolgunk befektetőként. Ha tíz cégből továbbállunk életünk folyamán, mert tele a nadrág, akkor sem veszítünk sokat. Ha viszont tízből egy tényleg csődbe megy, hatalmasat nyerünk.

Természetesen, mint minden módszernek, ennek is vannak hátulütői. Ezek értékeléséhez azonban érdemes átgondolni a nyereség-veszteség egyenleget. Lehet, hogy le kell mondanunk néhány százalék plusz hozamról, mert nem választhatjuk az aktuálisan legjobb termékeket. Lehet, hogy feleslegesen fogunk idegeskedni bizonyos időkben. De nem fogjuk elveszíteni egy élet megtakarítását, ahogy a Quaestor befektetői tették.

Ezzel a módszerrel ki fogunk zárni jó szolgáltatókat. Például idehaza a Concorde kis valószínűséggel fog meglépni a pénzünkkel a Quaestor féle stílusban. Azt már persze nehezebb megítélni, hogy egy komoly piaci megrázkódtatás megrengetheti-e a céget. Ha követjük a fenti módszert, akkor ezt nem fogjuk találgatni, hanem eleve kizárjuk a szóba jöhető cégek köréből.

Ezzel a módszerrel lesznek kellemetlen időszakaink. Amikor minden jegyzett bank árfolyama zuhan. Ez például a Citibank árfolyama ugyanabban az időszakban, mint amikor a Lehman és a Washington Mutual csődbe ment:

citi

 

Nem sokban különbözik a csődbe ment bankoktól. Persze nem is volt sokkal jobb helyzetben. A Goldmann Sachs már inkább:

gs

 

Az árfolyam ebben az esetben legalább szeptemberig (Lehman csőd) konszolidált sávban volt, csak a piaci pánik rántotta le a mélybe.

De nem kell Goldmann Sachs a normális viselkedéshez, én például az Interactive Brokersnél tartottam jelentősebb összeget ebben az időszakban:

ibkr

 

Azt nem merném állítani, hogy nem csordult végig néhány izzadtságcsepp a gerincemen, de jól láthatóan ebben a cégben sem látott problémát a piac a Lehmann csődig. Utána meg már mindennel probléma volt.

A nehéz időszakokban célszerű a leggyengébb láncszem elvét követni. A pénzügyi cégek nem egy időben mennek csődbe. Először a leggyengébb. Utána a legjobban érintett cégek és így tovább. Mindez leképeződik az árfolyamban is, tehát a relatíve jobban viselkedő cégek felé menekülve, egy ideig biztonságban vagyunk. Az út végén meg ott a párnaciha. Aztán már csak a konzervek és a balta számít.

De ne szaladjunk ennyire előre időben. A mostanihoz hasonló békés időszakban tökéletesen fog működni az általam vázolt módszer. A hazai nagyobb szolgáltatók tulajdonosai tőzsdén jegyzett cégek. ezek a cégek, amíg lehetőségük van rá, nem fogják engedni bedőlni a hazai leányaikat. Arra a kérdésre pedig, hogy meddig van erre lehetőségük, az árfolyamok adják meg a választ:

OTP

K&H

Erste

CIB

Raiffeisen

Unicredit

és még tengernyi tőzsdén jegyzett szolgáltató van.

Azon még érdemes elgondolkozni, hogy például a fenti szolgáltatók jelentős része is előszeretettel köti röghöz az ügyfeleit olyan befektetési alapokkal, amelyek csak az adott banknál érhetőek el. Ha menekülnünk kell, akkor az egyetlen lehetőség a termékek eladása és új termékek vásárlása más szolgáltatónál. Ez több napos (elszámolási) késlekedést és valószínűsíthetően veszteségeket is generál a folyamat során. Szabványos, tőzsdei alapok (ETF) használata a tengernyi egyéb előnye mellett ebben az esetben is jóval kedvezőbb pozíciót biztosít.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

One Response to Csőd elleni orvosság

  1. Pingback: Kérdés, válasz | lustaport

Comments are closed.