“Egy üröm férfi két társával több mint százmilliót csalt ki különböző emberektől, ezért most a nyomozás után vádat emeltek ellenük…
… Az üzleti modelljük a világ egyik legrégebbi trükkje volt:kértek pénzt tuti befektetésre, aztán azt sose adták vissza. Pontosabban irreális, 30 százalékos hozamot ígértek bizonyos “rövid távú” befektetésre, a sértettek pedig hitelesnek ítélték meg az ajánlatot, és összesen több mint százmilliót adtak nekik 2011 és 2015 közt.”
Volumenében eltörpül a Questor 20 évig folytatott százmilliárdos, vagy a politikai segédlettel elsikált ingatlan botrány mellett, mégis az egyik legkülönösebb bűneset a hazai gazdaságtörténetben. A legtöbb csalás könnyen azonosítható, a piramisjátékok, a Forexes csalók, a mindenféle különleges befektetéseket ajánlók ugyanazzal operálnak, indokolatlanul magas hozamot ígérnek. Szerényebb mértékben, de ugyanez volt az alapja a különböző kötvény bukásoknak is. Azon befektetők számára, akik minimális módon tisztában vannak a kockázat és a hozam összefüggéseivel, legalább az erős gyanú erejéig ezek könnyen azonosítható csapdák. Az érintettek biztos nem értenek velem egyet, de hasonló a helyzet a svájci hitelek, az ingatlan alapok vagy akár a Budacash ügyében. Minden ügyfélnek volt felelőssége az ócsó hitel felvételében, ha nem gondolkodott el azon, hogyan állíthat szembe egy alap hosszú lejáratú eszközöket rövid távú likviditási igénnyel, vagy ha egy noname brókercéghez tol be nagy összegeket. Félreértés ne essék, egy pillanatig sem mentegetem a csalókat, felelősség túlnyomó része az övék. De szinte az összes esetben, kisebb-nagyobb mértékben tetten érhető az ügyfelek felelőssége is.
Aztán jött dr. Tóth András. Érdemes megnézni ennek a videónak az első percét, amiből kiderül milyen háttérrel indított. Rendkívül népszerű blogot írt, előadásokat tartott, könyvet adott ki, szakértett a tv-ben, egyszóval Magyarország legsikeresebb pénzügyi tanácsadójává verekedte fel magát. Fogalmam sincs, mi visz rá valakit arra, hogy ilyen sikeres karrier mellett meglopja az ügyfeleit, de ez most mellékszál. Az igazán izgalmas számomra az ebben a történetben, hogy ő az első a hazai csalások történetében, akire azt mondom, lehet, hogy én is bedőltem volna neki. Persze ezt nehéz eldönteni, mert nem ültem ott vele szemben, amikor 30%-os hozamú projektet ajánlott, és a zsenialitása pont abban állt, hogy ezt nem nyilvánosan tette. A sikeres tanácsadói tevékenységével vonzotta be a potenciális ügyfeleket, nem hozamígéretekkel. Lehetséges, hogy gyanút fogtam volna, de az az igazság, hogy egy 30%-os projekt kellő rátermettséggel eladható. Főleg, ha az eladó egyáltalán nem ad okot gyanúra. Ki a fene az, aki évekig építget egy szakértői karriert, rengeteg munkával, csak azért, hogy utána a legprimitívebb módon lehúzza az ügyfelét? Persze lehetséges, hogy nem ez volt a cél, csak félrement valami, de mindenképpen elképesztő történet. Külön sajnálom, hogy eltűnt a blogja, mert szívesen elolvastam volna mit írt Ponzi ügyben az érdeklődőknek 🙂
Az igazi tanulság ebben az ügyben, hogy soha nem lehetsz biztos a dolgodban, és egy kis paranoia nagyon jól jön a pénzügyekben. Amikor egy csili-vili irodában, egy rendkívül szimpatikus és felkészült munkatársnak kimondod az igent, és rábízod a pénzedet, az mindig a te döntésed és felelősséged.
Update: egy kedves olvasó felhívta a figyelmemet, hogy az internet emlékezete tartós, itt a Ponzi cikk linkje. Tudtam, hogy le fog nyűgözni, íme a befejezés:
“Manapság nem könnyű biztonságban megtartani a pénzt. Ezért nagyon fontos, hogy ne bízzuk Ponzikra és ne fektessük tulipánokba. Mindenképpen csak olyan befektetések javasoltak a mik a PSZAF szigorú kontrollja alatt vannak! Ha mégis lépre mentek – akkor ebben a pillanatban szálljanak ki! Már ha még lehet…”
Jó tanács 🙂
És ha már itt tartunk, a Reformed broker cikkét is érdemes elolvasni e tárgyban. Arról ír, hogy azon alapkezelők egy része, akik a médiában világvégével riogatnak már hosszú évek óta, a hozzájuk forduló befektetőket gyakran ezzel teljesen ellentétes pozíciókba ültetik. Értsd, a világvége ellenére ugyanolyan részvénypozíciókat javasolnak, mint egy átlagos alapkezelő. Ebben a játszmában csak nyerni tudnak. Világvége esetén ők megmondták, ha meg nem jön el, akkor viszont pénzt kerestek az ügyfélnek… Igazi win-win. Mármint nekik, mert azok a kisbefektetők, akik a pénzüket nem viszik hozzájuk, pusztán a jóslataikat hallgatják, és végül megfogadják tanácsaikat, nagyon rosszul járnak.
lustaport 