Egyösszegű vagy elosztott befektetés?

Nyertél a lottón, nagy összeget örököltél, megvásárolták a cégedet… egyszóval nagyobb összeghez jutottál, és be szeretnéd fektetni. Az első kérdés, ami felmerül ilyenkor, hogy a teljes összeget célszerű befektetni, vagy időben elosztva részletekben?

A válasz a következő charton szerepel:

gifdca.gif

Forrás

A fenti ábra azt mutatja, hogy az időben elosztott befektetés az idő hány százalékában teljesíti túl az egyösszegű, azonnali befektetést. 2 hónaptól 60 hónapig vizsgálja az elosztott (havi egyenlő részletekben) illetve egyösszegű befektetés viszonyát. A válasz egyértelmű, az egyösszegű, azonnali befektetés a nyerő. A piacok az idő nagyobb részében emelkednek, és ezt nem tudja ellensúlyozni az elosztott befektetés kisebb kockázatvállalást preferáló módszere.

Az is jól látszik, hogy minél hosszabb időszakra nyújtod el a bevásárlást, annál rosszabbul fogsz járni. Két hónap esetén (ennek amúgy sincs sok értelme) még csak az idő 65%-ban, 60 hónap esetén már 95%-ban. Minél óvatosabb vagy, annál rosszabbul jársz.

A fenti ábra az amerikai SP500 és 5 éves kincstárjegy kombinációjából kialakított 60/40 portfólió számait mutatja, és tájékozottabb olvasókban felmerülhet a kérdés, hogy ez mennyire mérvadó más esetekben (az USA részvénypiaca az egyik legjobban teljesítő piac az utóbbi évtizedekben). A Vanguard megvizsgálta két másik ország (Anglia, Ausztrália) esetében is ezt a kérdést, és pontosan ugyanerre az eredményre jutott. Kicsit különböznek a számok, az egyösszegű befektetés átlagos felülteljesítése 1.45% Ausztrália, 2.03% Anglia és 2.39% az USA esetében. Szintén a Vanguard megállapítása szerint az eszközallokáció (részvény/kötvény arány) sem befolyásolja döntő mértékben a végeredményt. Szóval, ha nem nyúlunk bele valami hosszú távon nagyon rossz teljesítményt nyújtó befektetésbe, akkor általában véve célszerű az egyösszegű, azonnali befektetést választani.

Persze a racionális megoldást gyakran felülírják a félelmek. Az utóbbi években gyakran hallottam, hogy sokan nemcsak nagyobb, de semmilyen összeget nem hajlandóak befektetni, mert drága a piac. Ennek rejtett kockázatáról már esett szó a blogon, és azóta csak olcsóbb lett, de vizsgáljuk meg, mi a helyzet drága piacok esetében. Szerencsére megtette ezt más helyettünk, így elég a végeredmény: drága piacokon is jobb az egyösszegű befektetés. Ilyenkor persze érzékelhetően nagyobb a kockázat, jelentősebb az esélye egy rossz kimenetelnek, de az idő 60%-ában még ebben az esetben is jobban járunk az azonnali teljes összegű befektetéssel.

Ezek azonban csak számok. A befektetés viszont nem számtani művelet, hanem psziché által erősen befolyásolt tevékenység. A több részletben elosztott befektetés leveszi a nagy döntés súlyát a vállunkról, kisebb kockázatot hordoz, nyugodtan válasszuk ezt a megoldást, ha éppen az őrület határán rettegünk egy nagyobb esés lehetőségétől. Ugyanakkor ebben az esetben sem árt, ha tisztában vagyunk a számokkal, törvényszerűségekkel. Próbáljuk megtalálni a saját személyünkre szabott, még komfortos, de nem túl hosszúra nyújtott befektetési időszakot. Ne felejtkezzünk el az elosztott befektetés kockázatairól sem. Most még nyugodt szívvel gondolhatjuk, hogy majd eső piacon is fegyelmezetten fogunk vásárolni (ilyen időszakban előnyös igazán a havi egyenlő részletben történő vásárlás), de amikor oda érkezünk, nem fogunk megrettenni ugyanúgy, mint most a drága piactól? A folyamatos befektetés időben és energiában is többet visz el, mint azonnal belecsapni a lecsóba, és utána menni a dolgunkra, foglalkozni az élet más kihívásaival.

This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.