A tavalyi év végén slágertéma volt a blogon a buborékokkal kapcsolatos jelenségek tárgyalása. A legszebb példákat a bitcoin háza táján találhattuk (a teljesség igénye nélkül: példa1, példa2, példa3), de közöltem egy komplett listát is bubi ügyben.
Erről a listáról több eszköz produkálja a szivárgás jeleit. A gyors hozamemelkedés betesz a kötvényeknek, a bitcoin és társai egy hónap alatt elvesztették kapitalizációjuk felét, a volatilitás short alapok meg egy nap alatt nullázódtak. Ez utóbbi nyilván nem szivárgás, hanem hangos durranás volt.
A fellendülések késői szakaszának jellemzője, hogy nagy mennyiségű pénz nem találja a helyét a pénzügyi rendszerben. Itt fúj egy buborékot, amott fúj egyet, leereszt, fúj egy másikat, egészen a végjátékig. Ez egy nagyon veszélyes időszak azok számára, akiket elragad az ármozgás lendülete (a bitcoin ára közel 20-szorosára nőtt tavaly, a vola short alapok 150% körül teljesítettek). Könnyen bevásárolhatják magukat olyan eszközbe, ami utána évtizedekig halott befektetés.
Ez itt a Nikkei japán tőzsdeindex értékének alakulása az elmúlt 50 évben. A 90-es évek elejére gigantikus lufi fújódott benne (a japán ingatlanokkal egyetemben). Ez is több mint 20-szorosára növelte értékét, csak kicsit hosszabb idő kellett neki, mint a bitcoin-nak 🙂
A csúcspont környékén a japán piac kapitalizációja a világ teljes részvénypiaci kapitalizációjának 60%-át tette ki (most 10% alatt van). Őrületes idők voltak.
Nem különben a 2000-es évek internet mániája. Ebben az esetben is potom 20-szorosára nőtt a Nasdaq 100 index értéke a végső kifulladásig.
Japánban 30 év alatt nem sikerült meghaladni az eufória csúcspontját, a Nasdaq 100 esetében 15 évre volt ehhez szükség. Nem kérdés, ezek az eszközök rendkívül rossz befektetések voltak az elmúlt évtizedekben.
A bitcoin esetében még nem tudjuk, mit hoznak az elkövetkező évtizedek, de rossz érzéseink azért lehetnek ez ügyben…
A fenti ábra a bitcoin áralakulását mutatja az elmúlt 5 évben. Mivel a függőleges skála logaritmikus, és a bitcoin hihetetlen mértékű áremelkedést produkált, az utóbbi egy hónap történései nem túl jól látszanak az ábrán. A csúcspont környékén a teljes kriptopénz (nemcsak bitcoin) kapitalizáció 800 Mrd. USD felett járt, de azóta feleződött ez az érték. 400 Mrd. USD égett el alig egy hónap alatt. Beindult az elfüstölő üzem. Erre a pénzre, úgy tűnik, nincs szükség a rendszerben.
Az igazi HODLER-ek persze csak legyintenek erre, volt már ilyen a bitcoin történetében. A fenti ábrán is látszik egy másik korrekció, de volt annál durvább is. Mondjuk ezeknek a HODLER-eknek szerintem 90%-a az elmúlt egy évben vált tulajdonossá, és leginkább a történeti chartokról tudja, mindezt. Kicsit más ezt átélni, na.
Azonnal kiszúrható az is, hogy a piros nyílat önkényesen helyeztem tavaly december környékére. Ugyanígy tehettem volna 2013 decemberére is, és lám, az ár száguldozott tovább.
Akkor most elmondom, mit jelöl a piros nyíl.
Mindegyik chart esetében azt az időpontot jelöli, amikor elindították a határidős piacot az adott termékre.
Mit hoz magával a határidős egy termék életciklusában? Egyrészt kijelöl egy ikonikus időpontot. Egy fokozatosan népszerűvé váló befektetési eszköz eléri a nagyok ingerküszöbét. Olyan pénzek mozognak már benne, amivel érdemes foglalkozni. A másik ennél jóval fontosabb változás, a termékhez kapcsolódó pénzügyi ökoszisztéma változása. A határidős piac az olcsó shortolás lehetőségét hozza magával. Ezen a piacon nincs semmi különbség (költség és más szempontból) a short illetve long ügylet között. Egy addig egyirányú utca hirtelen kétirányúvá válik.
Még a szabályozott piacokon is a short jóval nehézkesebb és drágább, mint a long ügylet. Az adott brókernek rendelkeznie kell kölcsönadható részvénnyel (coinnal), kamatot számít fel, megbízható elszámolás szükséges, és még ezzel együtt is előfordulhat, hogy a legrosszabb pillanatban visszahívják a kölcsönadott eszközt. Ilyen problémák nincsenek a határidős piacon. Teljesen egyenrangú, egy kattintással intézhető mindkét ügylet.
Különösen nagy változást hoz ez a bitcoin esetében, amivel előtte csak szabályozatlan piacon kereskedtek. Ennek eredményeként például a teljes coin állomány 14%-át lopták el eddigi története során. Ilyen piacokon nem tevékenykednek a tőkepiacok legnagyobb szereplői, mert nem engedhetik meg maguknak ezt a fajta PR-t.
A határidős piac viszont készpénz elszámolású, ami kiiktatja kockázatok jelentős részét. Kinyitja a kaput, új, nagy tőkeerejű szereplők előtt. Nem véletlen, hogy sikeres termékek esetében a határidős piacok általában átveszik az árcentrum szerepét, a farok (származékos piac) csóválja a kutyát (eredeti termék). Pontosan ez történt például az arany esetében is, ahol a határidős piac forgalma sokszorosa az arany fizikai kereskedelmének.
Új, nagy szereplők és kétirányú utca. Hogyan változtatja ez meg az addig békés eufóriában tengődő piacokat?
A határidős piac előtt minden szereplő az áremelkedésben és további szereplők becsábításában érdekelt. Ebben érdekeltek a fejlesztők, a kis és nagy befektetők, és az új iparágra rárepülő kiszolgáló infrastruktúra (oktatás, konferenciák, stb.). Ennek megfelelően a médiába is csak jó hírek kerülnek ki. A jövő megállíthatatlan, egy pizza árából milliomos lehettél volna, és így tovább. Dőlnek a jó hírek, mindenki azt terjeszti. A rossz hírek (teljesítmény problémák, belső küzdelmek, alkalmazások hiánya) megmaradnak egy bennfentes körben és a médiamunkások mindig a könnyű ellenállás irányába haladnak. Nincs szereplő, akinek rossz hírek terjesztése lenne az érdeke. Mert nincs szereplő, akinek az árcsökkenés lenne az érdeke.
Ez változik meg gyökeresen a határidős piac elindulásával. Kellően magas ár esetében, megjelennek olyan szereplők, akik shortolni fognak, és lesz hozzá kellő tőkeerejük. Ezzel megváltozik a piac információs struktúrája is. Aki régóta tevékenykedik szabályozott piacokon, jól tudja, hogy nem a hírek mozgatják az árfolyamot, hanem csak követik azt. Emelkedik az ár. Itt egy tucat jó hír. Csökken az ár? Pontosan tudjuk a magyarázatát is. Leesik az ár a felére? Tuti, hogy nullába fog menni.
Ez egy jól ismert játék régi motorosok számára, de nagy meglepetés lesz a friss bitcoin tulajoknak. HODLER ide, HODLER oda, amikor szánkázik lefelé az ár, és hirtelen csak arról szólnak a hírek, hogy lesz az még jóval lejjebb is… azok nehéz pillanatok lesznek.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a bitcoinnak és társainak befellegzett a határidős piac megjelenésével. Inkább csak annyit, hogy a volatilitása most már két irányban fog érvényesülni. A bitcoin az első igazán ideális jelölt globális buborékok alanyának. Erre láttunk példát az elmúlt években is, és várhatóan lesznek ilyen szakaszai a jövőben is. Igazi mánia termék. Jól eladható sztori, masszív háttérbázis, könnyű elérhetőség.
A történelem ismert mániái gyakran földrajzi értelemben korlátozottak voltak. A japán ingatlan és tőzsde buborék elsősorban a helyieket érintette, a 2008-as subprime válság amerikaiak számára tette lehetővé ingatlan vásárlást nulla önerő mellett, a 2000-es internet mánia a fejlett világot hálózta be. Mindegyik esetben volt valamilyen természetes korlát. Ingatlanok esetében egyértelmű a földrajzi, de még az értékpapírok esetében is legalább egy számlát kellett nyitni, és fizikailag be kell lépni egy olyan világba, amelyik ismeretlen egy átlagpolgár számára.
Ezzel szemben a bitcoin esetében szinte teljesen leomlott minden elérhetőségi akadály. Kezdetben még kellett némi IT affinitás a mindenféle pénztárcák, bányász szoftverek installálásához, de 2018-ra már eljutottunk oda, hogy egy mobil telefonra letöltött app megnyitotta az utat a gyors meggazdagodáshoz. Némi túlzással a világ bármelyik pontján odasétálhatok egy automatához és vásárolhatok bitcoint a bankkártyám segítségével. Ki az, aki meg tudná mondani hány ember fog beleugrani? És mennyi pénzzel? Senki az ég világon.
Ezt aranytojást tojó tyúkot az új szereplők sem akarják majd levágni. Csak időnként megragadják a nyakánál fogva és kirázzák belőle az aranyakat. Valószínűleg eltűnnek a hosszú emelkedő szakaszok, de a bitcoin teljes lenullázása senkinek sem érdeke. Shortos, longos egyaránt jól járhat. A HODLER-ek, az más kérdés.
lustaport 
Pingback: Speciális ETF-ek | lustaport
Pingback: Retrosokk | lustaport